Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Pilisi hétvége a Pesti Jesivával. 5766. Elul 22-24. 2006. szeptember 15-17 - Zsidó Ismeretek Tára 11. (Budapest, 2006)

Zsidó filozófia

Pilisi hétvége a Pesti Jesivával - 2006. szeptember 15-17. 66 váljon, mint Mózes vagy olyan gonosz, mint Jerobeám. Minden ember le­­hét jószívű, vagy irgalmas, fösvény vagy bőkezű. Egyetlen tulajdonságnál sincs előre való meghatározás. A hajlam egyformán van meg minden tulaj­­donság iránt és nincsen velünk született kényszer, ami különösen vonzóvá tesz valamilyen irányban. Az ember tehát, saját jószántából odahajlik, amerre akar. Erről szól a próféta, midőn azt mondja: ״Nem a Felséges szá­­jából jó a jó és a rossz.” Értsd ezt úgy, hogy nem az Isten rendeli azt el, hogy valaki jó vagy rossz legyen! Ha pedig ez így van, akkor önmagára vessen a bűnös, mert bűnének ő az egyedüli okozója. Ezért fájlalja fájdal­­más önmegismeréssel a bűnös a bűnét. Panaszkodjon hát bűnvallomása idején. Sírjon fel a lelkében az önmarcangoló szemrehányás, hisz egyedül ő volt vesztének okozója. Ez a gondolat ad értelmet a fenti idézett vers folytatásának is: ״Miért panaszkodik az ember bűnei miatt!” ״...minden cselekedet tőle függ, ha bajt okozott, önmagára vessen, feladata a jóvátétel és módja is van hozzá...” ״Kutassuk tehát és vizsgáljuk meg útjainkat és térjünk meg!” 3. §. Fenti megállapításunk alaptétele és vezérgondolata Tóránknak is: ״Lásd, az életet adom íme neked... az áldást nyújtom felétek.” Az eszköz az ember kezében van, övé a cselekvési jog és szabadság a jó és rossz kö­­vetésében. Hogy ez a lehetőség fennáll, azt abból is láthatjuk, hogy a Min­­denható így szólott: ״Óh bárcsak ez a gondolatuk állandó lenne!” Nincs kényszer és nincs végzetszerűség cselekvésünkben. A jó vagy rossz utat magunk választjuk. 4. §. Ha jóságunk vagy gonoszságunk isteni végzet következményei lennének, ha elveink, felfogásunk, cselekedeteink felettünk álló természe­­tes erők befolyásának eredményei lennének, - amiként ezt a képzelődök valóban vallják, - hogyan parancsolhatta meg Isten, hogy ezt vagy amazt cselekedjük, hogyan üzenhette meg prófétái által a jó követésének helyes­­ségét, s a rossztól való távolmaradást. Ha születésünktől kezdve végzetsze­­men követnünk kell azt, ami számunkra hivatásszerűen elrendeltetett mi értelme volna akkor a Tórának, a jutalmazásnak, a büntetésnek, - ״hát a föld Bírája ne cselekedne jogszerűen?” Ha azzal az ellenvetéssel érvelnél, hogy miként lehetséges hogy az ember azt tegye, amit akar, hiszen semmi sem történhet a földön Isten aka­­rata nélkül? Ha a zsoltáros szavaival mondanád: ״Amint a Mindenható akar, azt cselekszi az égen és földön!” - erre csak azt válaszolhatom: Való­­ban Isten akaratától függ minden, de az ő akarata szerint van a tel teljes cselekvés-szabadságod is. Amint az Ő akaratából lobban a magasba a tűz lángja, folyik lefelé a mélybe a víz, mozgásba rendül a föld és forog a min­­denség körülöttünk és minden teremtmény rendeltetését végzi; akként ki­­vánta, hogy az ember az Ő rendeltetéséből irányítva önmagával rendelkez­

Next

/
Oldalképek
Tartalom