Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Pilisi hétvége a Pesti Jesivával. 5766. Elul 22-24. 2006. szeptember 15-17 - Zsidó Ismeretek Tára 11. (Budapest, 2006)
Zsidó filozófia
Pilisi hétvége a Pesti Jesivával - 2006. szeptember 15-17. 64 bűneinkről, jót tesz. ״Boldog, aki bűnét magában hordozza és (mások előtt) eltakarja.106״ 6. §. Bár minden idő alkalmas a megtérésre és könyörgésre, a tíz bűnbánő nap mégis a legalkalmasabb erre. Isten ekkor fogadja a legszívesebben a megtérni akarót, amint a próféta mondja: ״Keressétek az Örökkévalót (abban az időben), amikor számotokra (a leginkább) megtalálható.” (Vagyis: a 10 bűnbánónapon). Ez csak az egyénre vonatkozik. A közösség ha bármikor megtér és egész szívéből Istenhez fordul - meghallgatják, amint azt megírták: ״Ki olyan, mint az Örökkévaló, bármikor Hozzá kiáltunk!?” 7. §. Jóm Kipur a megtérés napja, úgy az egyén mint a közösség számára. Ez a nap nyújtja az engesztelés utolsó lehetőségét, ezért teszünk akkor bűnvallomást, ezért igyekszünk akkor megtérni. A bünvallomást a nap előestéjén, vagyis az ünnep előtti délutánon az ״elválasztó lakoma” előtt eszközöljük. Ez a korai bűnvallomás abból az aggodalomból történik, hogy netán baj érhetne lakoma közben, ami miatt nem érhetnénk el a jóm kipuri engesztelés lehetőségét. Ezenfelül ismételnünk kell a bűnvallomást az engesztelő nap minden imája keretében, az egyén a föimák végén, az előimádkozó a főimák közben, a negyedik áldásnál. 8. §. A szokásos bűnvallomás rövid szövege a következő: ״Valóban vétkeztünk!” Ez a lényeg. Ha valamely bűnről az egyik Jóm kipuron már bűnvallomást tettünk, azt a következőkben is meg kell ismételnünk, bárha az első megtérésünk őszinte volt. A zsoltárköltő is azt mondja107: ״Ismerem bűneimet és a vétkeim állandóan szemem előtt vannak.” 9. §. A bűnbánat és a Jóm kipur csak az Isten ellen elkövetett bűnöket engeszteli ki. Ha pl. tiltott dolgokat élvezünk, vagy ha a másik nembelihez megengedhetetlen módon közeledünk stb. De ha az embertársainkkal szemben vétkezünk, legyen az testi sértés, átkozódás, vagy anyagi megkárosítás; azt addig nem bocsátják meg, amíg az okozott kárt meg nem térítjük és a sértettet kérlelésünkkel ki nem engeszteljük. Amíg a megbántottól nem kérünk bocsánatot, nem nyerhetünk engesztelést. Még, ha csak szavakkal bántottuk meg embertársunkat, ha megsértettük vagy felbosszantottűk, akkor is addig kell kérlelnünk és hozzá könyörögnünk, amíg engesztelésre nem bírtuk. 106 Zsoltárok 32:1. 107 l/o. 55:5.
