Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Pilisi hétvége a Pesti Jesivával. Holocaust megemlékező jogtudományi konferencia. 5764. Elul 24-26. 2004. szeptember 10-12 - Zsidó Ismeretek Tára 7. (Budapest, 2004)
A Holokauszt rabbik szemével
89 A Holokauszt rabbik szemével aki megszökött a német gyilkosok elől, és átjutott Litvániába, hogy aztán velünk együtt őt is bezárják a kovnói gettóba. Ez az ember a Jordán Brigádban dolgozott, és így gyakran érintkezett Litvánokkal, akikkel különféle cikkeket tudott lisztre cserélni. A következő problémánk az volt, hogyan hozzuk be a lisztet a gettóba, mivel a németek éberen őrizték a gettó minden egyes bejáratát, és arra különösen ügyeltek, hogy semmiféle élelmiszer - a krumplitól a kenyérig - ne kerülhessen be a kapukon át. De Goldkom magára vállalta - szó szerint élete kockáztatásával -, hogy lisztet talál, és időről időre becsempész egy keveset a gettóba. Óriási örömet szerzett neki a tudat, hogy testvérei számára lehetővé teheti a maceszevés fontos micvájának teljesítését. A lisztet egy titkos helyen végtelenül nagy gonddal őriztük, nehogy bármi baja essék. Aprócska adagonként Goldkom becsempészett annyi lisztet, amennyi elegendő volt annyi macesz sütéséhez, amelyből közel 100 embernek fejenként egy olajbogyónyi jutott. Ahogy közeledett a Peszách, e csoport tagjainak életük kockáztatásával sikerült megsütni a maceszlapokat a C blokkban, a die Kleine Werkstaten-ben, ahol a kényérét sütötték a gettócsaládoknak. A Werkstaten igazgatóinak segítségével a csoportnak sikerült 10 nap alatt, a háláchá szerint előkészített sütőben megsütnie az összes maceszt. Mindnyájuk közül Goldkom volt a legboldogabb, mert neki jutott az a privilégium, hogy behozhatta a lisztet, s nem csak saját magának, de másoknak is. Akkoriban tényleg óriási micva volt az, amit Goldkom teljesített. Azzal, hogy ilyen sok ember számára biztosította a lehetőséget, hogy a szabadság ünnepe ezen aspektusának a háláchá előírásaival osszhangban tegyenek eleget, reményt élesztett a többi zsidóban, hogy talán mégis életben maradnak, és német ellenségeik vereségét követően örömmel ülhetik meg újra ezt az ünnepet. Peszách előtt két nappal este Goldkom hazatérőben volt a munkából. Feltartóztatta a német rendőrség és megmotozta. Egy kis zacskó lisztet találtak nála. Amikor a németek ráeszméltek, hogy valakinek volt mersze ellenszegülni a rendeletüknek - ugyanis szigorúan megparancsolták, hogy senki sem vihet be semmiféle élelmet a gettóba -, iszonyatosan megverték, de ami a legrosszabb, kitörték az összes fogát is. Goldkom ennek ellenére a Teremtője iránti nagy-nagy szeretettel fogadta a szenvedéseket, tudván, hogy oly sok más zsidónak tette lehetővé egy értékes micva teljesítését. Ezt követően Goldkom egy komoly problémával keresett meg. Miközben beszélt, könnyekben tört ki. ״így, hogy kiverték a fogaimat, hogy teljesíthetem az olajbogyónyi macesz elfogyasztásának micváját? Mivel chaszid családból származom, ahol a szokás az, hogy Peszáchkor sosem
