Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Pilisi hétvége a Pesti Jesivával. Holocaust megemlékező jogtudományi konferencia. 5764. Elul 24-26. 2004. szeptember 10-12 - Zsidó Ismeretek Tára 7. (Budapest, 2004)

A Holokauszt rabbik szemével

87 A Holokauszt rabbik szemével Másrészt viszont valószínű volt, hogy sokan e rémült asszonyok kő­­zül a gettó zsidó rendőrségéhez fordulnak majd. Nekik ugyanis felhatal­­mazásuk volt polgári házasságkötések lebonyolítására, s ezeket a németek elfogadták. A polgári házasságok mindazonáltal komoly komplikációk­­hoz vezethettek a zsidó vallási törvények tekintetében. Először is a rend­­őrség bármely férfit és nőt összeesketett, aki hozzáfordult, és anélkül is nyilvántartásba vette őket, mint férjet és feleséget, hogy előzetesen utána járt volna, hogy a nő korábban már nem házasodott-e meg, vagy kapott-e válólevelet (get), vagy hogy a férje él-e még. Egy ilyen helyzetben az is lehetséges, hogy a nőnek chálicá-ra van szüksége vagy más okból tiltatik el egy bizonyos férfival való házasságtól. Mindezen fenntartások ellenére, ha egy nőt egyszer polgárilag egy férfi feleségeként nyilvántartásba vet­­tek, akkor nagy valószínűséggel ezt követően együtt is éltek, mint férj és feleség. így aztán, ha a rabbik nem rendeznek kidusint e szerencsétlen nők számára, a polgári házasságokból sokkal több probléma adódhat - sokkal több vétség elkövetésére nyílik lehetőség, amely aztán mamzerim és pegumim születéséhez vezethet. Nem lenne-e bölcsebb a rabbik részéről, ha teljesítenék a nők kérését és megrendeznék nekik a kidusint? A rabbik ugyanis biztosan megvizs­­gálnának minden egyes esetet, hogy meggyőződjenek róla, nem fog-e a házasságtörés vétséghez vezetni a frigy. A probléma lényege tehát a következőkben foglalható össze: Tartóz­­kodjanak-e a rabbik attól, hogy e nők számára kidusint rendezzenek, hogy így akadályt gördítsenek e párok elé, nem lévén mikve a gettóban, vagy ne vonják meg tőlük a kidusint, mert akkor legalább a párok Mózes és Izrael Tórája szerint házasodnak össze, és nem polgári szertartással, amely később komoly problémák szülője lehet? Kovno rabbija, Ráv Ávrahám Dovber Kahana-Shapira megkért engem, hogy vizsgáljam meg ezt a problémát. Miután a lehető legkimerítőbben áttanulmányoztam a problémát a maga teljes összetettségében, arra a végkövetkeztetésre jutottam, hogy meg kell rendeznünk a kidusint ezeknek az embereknek. Mivel e nők éle­­te veszélyben forog, ha a rabbik nem bonyolítják le az esküvői szertartást, és mivel a vallásos életet élő nők megmerítkezhetnek a folyóban (mikve nem lévén, ez volt az egyetlen alternatíva), a legjobb, ha a rabbik meg­­rendezik a kidusint. Ez mindenképpen kívánatosabb, mintha a párok pol­­gári házasságot kötnek a zsidó rendőrségen, ami bizonnyal számos bo­­nyodalomhoz vezetne. Az esketést végző rabbiknak minden esetben figyelmeztetniük kell a párokat, hogy ne éljenek addig együtt, amíg a nő a háláchában előírtak szerint meg nem merítkezett a folyóban. A rabbi ezt követően elvégezheti

Next

/
Oldalképek
Tartalom