Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Pilisi hétvége a Pesti Jesivával. Holocaust megemlékező jogtudományi konferencia. 5764. Elul 24-26. 2004. szeptember 10-12 - Zsidó Ismeretek Tára 7. (Budapest, 2004)
Zsidó jog és etika
43 Rejtett kódokról a Tórában ״És elnevezték Jákobnak 82׳ Jákobot, a zsidó nemzet atyját, születésekor nevezték el ^,-nak, ״És elnevezték Jákobnak". Mindazonáltal, a בקעי név kódoltan már korábban felbukkan, a passzusban, mely leírja Rebeka beleegyezését, hogy elmenjen Ábrahám szolgájával Eliézerrel, hogy felesége legyen Izsáknak. Útján az alábbi áldás kísérte: ״Nővérünk, légy ezrek és tízezrek anyja... ” (1Mózes 24:60.) Jákob neve 26 betűs kódban áll itt elrejtve. Ez az egyetlen hely az egész Tórában, ahol ez a kódolás Jákob-ot eredményez. בקעי - Jákob (26) 1Mózes 24:59. ״Mózestől Mózesig nem volt olyan mint Mózes” Ugorjunk egyet a történelemben, több mint ezer évvel a Biblia utáni időbe. Újra csak egy, Rabbi Weissmandel által felfedezett, lenyűgöző példát fogunk használni83. Senki sem vitatja, hogy Maimonidész (1135-1204) (Rabbi Moses ben Máimon - a RáMBáM) a Talmud utáni zsidó világ egyik óriása volt. Ez a híres halachikus kodifikátor, filozófus és orvos Spanyolországban, Niszán hó 14-én született, Erev Peszáchkor. Élete túlnyomó részét Egyiptomban töltötte, udvari orvosként. Főműve, a הנשמ הרות (Misné Torá) széles körben a definitiv munkának számít a Háláchában. Maimonidész a Misné Torá bevezetőjében azt írta, hogy könyvét olyan átfogó műnek szánta a 613 parancsolat betartásához, mely mellé további forrásokra nincsen szükség. Náchmanidésznek tulajdonítják annak felfedezését, hogy a Tórában van utalás Maimonides nevére. 82 Uo. 25:26. 83 Torát Chemed 64. old. A sklovi rabbi Jiszráél a Dór Háméában a vilnai Gáónnak tulajdonítja ezt a felfedezést.
