Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Pilisi hétvége a Pesti Jesivával. Holocaust megemlékező jogtudományi konferencia. 5764. Elul 24-26. 2004. szeptember 10-12 - Zsidó Ismeretek Tára 7. (Budapest, 2004)
Zsidó jog és etika
Pilisi hétvége a Pesti Jesivával - 2004. szeptember 10-12. 28 A Sulchán Áruch törvénykönyv29 is elutasít minden fent említett különbségtételt, és azt állapítja meg,30 hogy minden belső betegséget is gyógyítani kell. A következő törvényt mondja ki31: ״A Tóra megengedi az orvosnak a gyógyítást, sőt, mi több, az ilyen cselekedet vallási kötelesség’2 és az életmentés kategóriájába tartozik. Ezért ha az orvos visszautasítja a segítséget, akkor olybá vétetik, mintha embertársa vérét ontóttá volna... Ezzel együtt az ember csak akkor foglalkozzon a gyógyítással..., ha kiváló szakember és nincs rajta kívül nagyobb tudású33... és a Bíróság engedélyével gyógyít34...”. Orvosi hibák A szintén orvos Náchmanidész (1194-1270) szerint35 nincs szükség tán udvari orvosaként működött. A vallási témájú könyvein túl több orvosi témájú müve is megjelent. 29 írta rabbi Joszéf Káró (Spanyolország 1488-Cfát [Safed] 1575), kiegészítette a krakkói rabbi Mose Iszerilsz (1530-1573). Ez a ma is használt legalapvetőbb zsidó jogtár, melyhez a mai napig több száz törvénykommentár íródott. Orách Chájim 328:3. 31 Jore Déá 336:1. 22 ״Mindez bele tartozik Bölcseink értelmezésébe (Szánhedrin 23a.): »Ne nézd tétlenül testvéred [elveszett ingóságait]... add vissza neki« (5Mózes 22:1-2.) - beleértve a saját testét is, vagyis kötelessége meggyógyítani őt”. Forrás: Maimonidész, Misna kommentárja, Nödárim 4:4. Lásd még A fogadalmak szabályai 6:8. 55 A törvénymagyarázók szerint ez egyrészt csak olyan betegségekre vonatkozik, melyek különleges tudást igényelnek, ugyanis az általános kórok szempontjából minden orvos egyenlő tudásúnak számít; másrészt ez még a ritkább betegségeknél is csak akkor igaz, ha a nagyobb tudású orvosnak lenne elég ideje és kapacitása ezt a beteget is kezelni (Rabbi Eliezer Jehudá Waldenberg, Cic Eliezer, V. Rámát Ráchél 22:5 ). Ugyanakkor ez a törvény kötelezi az orvost egy másik nagytudású személy szakvéleményének kikérésére (Rabbi Jáákov Áriéi, Sut Böohálá Sei Torá, I. 55:2.). 34 Az itt említett ״bíróság engedélye” ma az orvosiakadémiai elismerését jelenti, illetve jelenti továbbá az egyes állami fennhatóságok által kiadott orvosi engedélyekét, amely a különböző országokban egymástól eltérő orvosi képzés és körülmények miatt lényeges. Lásd Bét Hilél (megjelent Dyhemfurth 1691), Jore Déá 336:1.; Rabbi Jechiél Michel Epstein, Aruch Hásulchán, uo. 336:2.); Cic Eliezer, uo. 22:1- 4.; Rabbi Slomo Dichovsky, Tchumin, XVII. 331. old. Más vélemények szerint az orvos praxisához nincs szükség állami és akadémiai engedélyekre, lásd: Rabbi Faitel Levin, Halacha, Medical Science and Technology 30. old. 101. lábj., 32. old. 105. lábj. Erről a témáról lásd még Jewish Medical Ethics 263-266. oldal. 35 Torát Háádám: Sáár Hámichus, Inján Hászákáná, in: Kitvé Rámbán, Chavel kiadás, II. 41. old.
