Grünwald Lipót: A chászidizmus története Magyarországon cikksorozat, Egyenlőség 1918-19 - Zsidó Ismeretek Tára (Budapest, 2007)

A chaszidizmus története Magyarországon

29 A chászidizmus története Magyarországon szelni, vizel vinni, fát vágni... Ő mindenkinek adott. Külföldről jött vagonnal a liszt, cukor, pulyka. Ö amit kapott, el is osztotta. (Négyes! Lászlóné, Bk. 1962)- Elment apám a paphoz, az azt mondta neki: Ne búsuljon semmit, a jó Is­­ten meg foga segíteni. Egy évre vegyék ki haszonbérbe a szőlőt. Ki is vették. Olyan hatalmas termés volt azon az éven, hogy rendbehozta a családot. (Szepsi István, Bk. 1961)- Ezt özv. Rácz Béláné mesélte nekem, aki azelőtt Tállyán lakott. Rettenetes gyomor és bélfájdalmai voltak és orvostól orvosig járt, még a miskolci kórház­­ban is volt. Baján senki sem tudott segíteni. Nagyon lefogyott, elszáradt. Óriási híre volt ennek a bodrogkeresztúri csodarabbinak. Ők is felültek a kerékpárra és elmentek hozzá A rabbi ennek a néninek füveket adott és pontosan megmond­­ta, hogy éljen vele. Ha három hétig issza ezt a teát, elhagyja a giliszta. Az asz­­szony a rabbi tanácsa szerint élt, betartott minden előírást, és egyszer csak tény­­leg kiment belőle az orsós giliszta Mert az volt benne. (Szabó Futó Rózsa, Bp. 1987)- Onnan úgy főztek, hogy állandóan vót valaki. Ha bárki idegenből gyütt, kapott ott mindenki enni. Ami nem fogyott el, mind egy cseppig odadta a szegé­­nyéknek. Vót mikor százan vótak egy asztalnál. (Négyesi Lászlóné, Bk. 1962) Éhínség fenyegette Reb Sájele faluját, Bodrogkeresztúri, amikor a csoda­­rabbi imádkozása eredményeként, éppen az ő háza előtt tört ki a kereke egy To­­kajba tartó szekérnek ami tele volt krumplival, s a rabbi féláron átvette a rakó­­mártyát. Másképp: a rabbi háza előtt - mindenki tudja egyenes az út, nincs part, mégis megállt egy szekér tele krumplival, s nem tudott tovább menni. A kocsis akárhogy ütötte a lovakat, nem akartak húzni. A rabbi látta ezt az abla­­kából, mert mindig ott ült a karosszékben. Kiment és mondta a kocsisnak hogy ha lerakja neki a fele zsákot, el fog indulni a szekér. Úgy is történt. (Lőwy La­­jós, Tokaj 1995) Látható, hogy a csodarabbi történetek mögött valós események állnak, akadnak azonban olyanok is, melyek a fantázia birodalmába röpítenek.- Az apósom halász volt, az öreg Városi, ő mesélte... Nem akartak menni a halászok mert nem fogtak halat. Azt mondja a szent pap megbízottja: minden dobásra ötven krajcárt ad csak fogának Kellett volna a hal... Dobóhálóval hajigáltak de semmi... Akkor eljött a rabbi, hozzáfogott imádkozni a Bodrogpartján. Annyi halat fogak mindjárt, hogy nem bírták kihúzni. (Petrik György, Bk. 1962)- Megégett a zsidó templom, még az asztal is, ahol szokott imádkozni, de az imakönyve megmaradt. (Petrik György, Bk.1962)- Hallottam mástól, hogy volt egy nagy égzengés. Belecsapott itt az Antóniék házába a villám. A szent pap elment oda, egy kést belevágott a geren­­dába és elaludt a tűz. (Horváth József, Bk. 1961)

Next

/
Oldalképek
Tartalom