Grünwald Lipót: A chászidizmus története Magyarországon cikksorozat, Egyenlőség 1918-19 - Zsidó Ismeretek Tára (Budapest, 2007)
A chaszidizmus története Magyarországon
23 A chászidizmus története Magyarországon Teitelbaum Móse, a sátoraljaújhelyi rabbi A Sziget-Szatmár chászid dinasztia első rebbéje, aki fiszmách Mojse néven ismertes. Az ellenfél Móse Teitelbaum rabbi fiatal korától a chászid tanítás ellensége volt, mert az mindig bősz és féktelen eretnekségnek tűnt előtte. Egyszer barátjánál, Jószéf Ásér rabbinál vendégeskedett, aki ugyanúgy szembehelyezkedett a hitújítókkal. Azokban a napokban jelent meg nyomtatásban a tiszteletre méltó Jichák Luija cfáti kabbalista imakönyve; az ő tanítása szolgált a chászid filozófia alapjául. Amikor megmutatták nekik a könyvet, Móse rabbi kitépte az illető kezéből a súlyos kötetet és földhöz vágta. Jószéf Ásér rabbi azonban fölemelte a padlóról és így szólt: - Azért ez is csak imakönyv, nem szabad ilyen megvetően bánni vele. Amikor az esetről beszámoltak a lublini rabbinak, az azt mondotta: - Móse rabbiból chászid lesz, Jószéf Ásér rabbi megmarad ellenfélnek. Hiszen akiben az ellenségesség tüze lángol, az lángra lobbanhat Isten iránt is; akinek viszont az ellenszenve hideg, az előtt minden út zárva van. - És valóban így is történt. Gyász és öröm Amikor Móse Teitelbaum rabbi a lublini rabbi tanítványa lett, egy ideig a chászidok életmódját vizsgálta, és az igen tetszett neki. Egyszer azonban egy kérdés fészkelte magát a szívébe. Azt tapasztalta, hogy a chászidok állandóan örülnek, minden dolgukat örömmel végzik, vígan jámak-kelnek a világban, békével térnek meg este és elragadtatottan imádkoznak, ugyanakkor a Sulchán Áruch törvénykönyv egyik szakaszára gondolt: ,Minden istenfélőnek illendő gyászt és szomorúságot éreznie a szentély lerombolása miatt.” Emiatt ébredt kétely a szívében, éppen amikor a lublini rabbihoz tartott. De megpróbálta megnyugtatni magát és így szólt Istenhez: Uram, te ismered a gondolataimat és tudód, hogy azt szeretném, ne lássak igazságtalanságot az igazságosban. Ezért kérlek, légy velem és segíts, hogy mesterem megnyugtató választ adjon kérdésemre, ha hozzá megyek. Hiszen bölcseink azt mondják: ,Aki azért jön, hogy megtisztuljon, annak segítenek ők.” így imádkozott és tanácskozott Istennel, amíg Lublinba nem ért. Amikor átlépte Jákov Jichák rabbi házának küszöbét, az a kővetkező kérdéssel fogadta: - Miért olyan borongós ma a tekinteted? Bár a Sulchán Aruchban az áll, hogy minden istenfélőnek gyászt és bánatot kell éreznie a szentély lerombolása miatt. De hidd el, az éjféli sirámot Jeruzsálem pusztulása miatt mi is könnyek és jaj
