Grünwald Lipót: A chászidizmus története Magyarországon cikksorozat, Egyenlőség 1918-19 - Zsidó Ismeretek Tára (Budapest, 2007)

A chaszidizmus története Magyarországon

15 A chászidizmus története Magyarországon Akkor, 1830-ban ugyanis, nagy egyenetlenségek törtek ki Magyarországon a chászidim között, a különböző cáddikim egymástól sokszor lényegesen eltérő irányaik miatt. Ez volt a sorsa a Máramarosszigeten székelő rabbi Teitelbaum Elázár Niszon-nak is. Az ő hívei, s a kossówi cáddik máramarosi követői között ugyan­­is elkeseredett harc tört ki, amelynek következményeképp a szigeti rabbi kény­­szerült helyét otthagyni. Ugyancsak így járt a munkácsi cáddik is. Az első idő­­ben örült nagyon odajövetelének, s zavartalan békés működést remélt. De alig múlt el néhány esztendő, ő neki is meg kellett kóstolnia a szenvedést. 6. fejezet A rebbe, akit rablók segítettek magyarorszára Az üldözött munkácsi pap az akkori erdélyi országos főrabbihoz, rabbi Panéth Ezékielhez fordult, aki iskolatársa s kebelbarátja volt, elpanaszolva neki, hogy a környékbeli chászidok nem hederítenek szavára, és bosszantják őt. Olyannyira elkeserítették a más rebbék után szaladó chászidok, s olyannyira lealázták őt, hogy végre is otthagyta Munkácsot, s elköltözött Dynówba, Galíci­­ába. Voltak azonban jámbor tisztességes chászidok is, akik minden cádiknak megadták az őt megillető tiszteletet. így aztán évente sok cádik jött be Galíciá­­ból, mint például rabbi Elimelech Rudnikból, akit nagyon megbecsültek, s tisz­­teltek, továbbá rabbi Sálom Rokéách Belzből, aki sokszor fordult meg hazánk­­ban, s aki mindig nagyrabecsülésének adott kifejezést a magyarhoni zsidók iránt, imígy nyilatkozván róluk: A Synhedrion tagjai ״Sehol sem találtam oly istenfélő, jámbor zsidókat, mint Magyarországon, s biztosra veszem, hogy amennyiben a jeruzsálemi Synhedrion tagjainak a válasz­­tásáról volna szó - amely testületbe tudvalevőleg csakis istenfélő, igazságos, önzetlen, erkölcsös, tudós s bölcs egyéneket hívhatnak meg —, úgy a tagok túl­­nyomó része Magyarországról kerülne ki.” (Erre a kijelentésre még napjainkban is jogosan büszkék a magyar zsidók.) Külön érdekességgel bírnak az oroszországi rabbi Mechele Kurimába tör­­tént jövetelének rémregénybe illő körülményei. -, a szent Báál Sém unokája, híres rebbe volt Oroszországban, de a denunciálások s feljelentések orosz földön annyira zaklatták, hogy több ízben elhatározta, miszerint végképp hátat fordít Oroszországnak, s kivándorol Magyarországra. 1831-ben végérvényesen eltö­­kélte magát az elutazásra. Váratlanul azonban egy újabb feljelentés történt eile-

Next

/
Oldalképek
Tartalom