Kraus, Naftali (szerk.): Sámuel imája - Klasszikus zsidó művek magyarul 1. (Budapest, 1996)
Áldások
MÁÁRIV/ESTI IMA 159 Ki az, aki feljön a pusztából, kedvesét öleli? (Énekek éneke 8:5.) Legyen a Te akaratod, Örök Istenünk, őseink Istene, hogy a Hold teljen meg, és ne fogyjon többé, hogy oly fényes legyen, mint a Nap, mint a teremtés hét napjának fényessége, mielőtt megfőgyatkozott, hiszen az írás ״két nagy világítótestről” szól. Teljesedjen be rajtunk az írás szava: ״Majdan Örök Istenük és királyuk, Dávid után járnak.” (!Mózes 1:16״ Hoséá 3:5.) חצנמל A karmesternek: zenekísérettel. Zsoltárének. Áldjon meg minket kegyesen az Isten, fordítsa felénk arca fényét, szelá! Hadd ismerjék meg a földön útjaidat, minden népség segítségedet! Hadd adjanak neked hálát a népek, Istenem, hadd ismerjen el Téged minden nemzetség. Örüljenek, ujjongjanak a nemzetek, hisz Te méltányosan ítélkezel a népeken, a föld minden nemzetén, szelá! Hadd adjanak neked hálát a népek, Istenem, hadd ismerjen el Téged minden népség! A föld meghozta termését, megáldott bennünket az Isten. Áldjon meg minket az Isten, hadd tiszteljék Őt világszerte! (68. zsoltár) ונילע חבשל Dicsérnünk kell a Mindenség Urát,* nagyra tartani azt, aki a kezdet kezdetét teremtette, amiért nem tett minket hasonlóvá más országok népeihez, sem a világ nemzetségeihez, aki nem adott nekünk az ő osztályrészükből és tömegeik sorsából.Mert ők üres semmiség előtt hajolnak meg, és oly istenhez imádkoznak, akinél nincs segítség. (Meghajtunk.) De mi a Királyok Királya előtt hajtunk térdet és borulunk le, az áldott Szentnek adunk hálát. Ő az, aki felvonta az eget, és megalapozta a földet, dicső trónja fenn áll az egekben, hatalmas Jelenléte a magasságok magasában. Ő az Istenünk, nincs más, igaz a mi Urunk, nincs senki rajta kívül, ahogy Tórájában ונילע Dicsérnünk kell a Mindenség Urát... A jegyzeteket 1. a 91. oldalon.
