Kraus, Naftali (szerk.): Sámuel imája - Klasszikus zsidó művek magyarul 1. (Budapest, 1996)
Áldások
ALKALMI ÁLDÁSOK 112 A nagy, rettenetes Isten engedelmével, ki a baj idején kész segítségével: <5 a hatalommal felövezett Isten, nagy az Örökkévaló fenn a mennyekben. Áldunk Téged... A mi szent Tóránk engedelmével, mely oly tiszta, hogy felérjük ésszel, melyet nékünk rendelt hagyományba Mózes tanítónk, Isten szolgája. Áldunk Téged... Kohaniták, léviták engedjék, hogy idézzem a héberek Istenét, tengereken túl is hálát adjak néki, sose szűnjék szám az Örökkévalót dicsérni. Áldunk Téged... Uraim, mestereim engedelmével, hadd szóljon szám zengedezéssel! Hadd mondja minden porcikám és ízem: Áldott az új jövevény Isten nevében! Áldunk Téged... Ezután következik az áldásvezető áldása (I. előző oldal). Innen együtt mondják. Aki egyedül étkezett, itt kezdi az áldásmondást. ךורב Áldott vagy Te, Örök Istenünk, Világ Ura, aki jóságában szívesen, szeretettel és irgalommal táplálja az egész világot! Ő ad kenyeret minden élőlénynek, mert örök a szeretete. Nagy jóságában sohasem szűkölködtünk, továbbra se szűkölködjünk eledelben nagy Neve kedvéért, mert Ő az Isten, aki mindenkit táplál és ellát, aki mindenkivei jót tesz, gondoskodik táplálékról minden lénynek, amelyet teremtett! Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki mindenkit táplál! A bencsolásról A Talmud elmondja egy emlékezetes ״bencsolás” történetét. Alexander Jánáj, a nagy Chásmoneus király (i. e. 2-1. század fordulója), valami miatt megharagudott Simon ben Sátáchra, a Szánhedrin elnökére - aki egyébként sógora volt -, és ezért a bölcs elbujdosott. Egyszer külföldi vendégek voltak a királynál, aki elhivatta sógorát, megígérve, hogy nem lesz bántódása. Ott ült velük, de enni nem adtak neki, viszont felkérték, hogy mondja el az asztali áldást. Simon így kezdte: ״Áldjuk, akiéből Jánáj evett!” A király fölöttébb megdühödött, és azt mondta: sosem hallotta, hogy Jánáj nevét említenék az asztali áldásban. Simon így felelt: ״Hát mit mondtam volna? Hogy ettem? Ha egyszer nem ettem...” Erre adtak neki egy pohár bort, ami után szabályszerűen bencsolt. (Bráchot 48a.)
