Kraus, Naftali (szerk.): Sámuel imája - Klasszikus zsidó művek magyarul 1. (Budapest, 1996)
Hétköznapi imák
SÁCHÁRIT/REGGEU IMÁK 57 רוצ לארשי Izrael Szirtje, kelj Izrael segítségére, és váltsd meg Júdát és Izraelt, mint ígérted! Megmentőnk, Seregek Ura a Neve, szentje Izraelnek! Áldott vagy te, Örökkévaló, Izrael megmentője! ÁMIDÁ - TIZENNYOLC ÁLDÁS* Az Ámidáí állva, halkan mondjuk, majd miután a közösség befejezte, az előimádkozó hangosan megismétli. Nyisd meg ajkamat, Uram, hogy dicséretedet hirdesse szám! (.Zsoltárok 51:17.) 1. Ősatyák ךורב Áldott vagy Te, Örök Istenünk, őseink Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene! Nagy, erős és félelmes Isten, magasságos Isten, aki jóval jutalmazza az igazakát, mindennek teremtője, aki emlékezetében tartja őseink igaz voltát, és szeretetében megváltást hoz utódaikra Neve kedvéért. Ros HáSáná és Jóm Kipur között hozzátesszük:* Emlékezz ránk, hogy éljünk, életet kedvelő Király, s jegyezz be bennünket az Elet Könyvébe a Magad kedvéért, élő Isten! Szombaton és ünnepnapokon külön Amidét mondunk (1. ott). Az ámidá (״állva”) kifejezést a Zohár használja először. ת״ישעב Ros HáSáná és Jóm Kipur között... Ebben az időszakban hat betoldás van az Amidé imában. Öt helyen - a Hámelech Hákódos (״... szent Király!”) befejezésű imarész kivételével -, ha elfelejtette betoldani, nem kell újra elmondani az imát. הדימע Tizennyolc áldás: A hagyomány szerint a Nagy Gyülekezet (i. e. 4. század) vezette be, majd a jávnei Szánhedrin (i. sz. 1. század) szövegezte meg, és rendelte el a Tizennyolc áldás (Smone eszré) napi elmondását. Az élet minden területét felöleli, beleértve a Messiás által történő megváltásért való könyörgést is. Böjtnapokon, Ros Chodeskor, valamint Chánukákor és Purimkor külön betétek említik az ünnepi alkalmat.
