Kraus, Naftali (szerk.): Sámuel imája - Klasszikus zsidó művek magyarul 1. (Budapest, 1996)
Hétköznapi imák
SÁCHÁR1T/REGGELI IMÁK 55 kellemes és jóleső, félelmetes és nagyszerű, rendezett és elfogadott, jó és szép számunkra örökkön-örökké. Igaz, hogy a Világ Ura az Istenünk, Jákob Szirtje, mentsvárunk, aki nemzedékről nemzedékre velünk van. Létezik és Neve is fennáll, trónja, uralma és hűsége örökké tart. Szavai élnek és fennállnak, hitelesek és kedvesek örökre (itt újra megcsókoljuk a ciciteket, és elengedjük őket), míg a világ áll, őseink és mi magunk számára, gyermekeink és leszármazottaink, Izrael szolgád ivadékai minden nemzedéke számára. לע םינושארה Mind az előző, mind az utóbbi nemzedékek számára helytálló és tartós dolog ez mindörökre, igaz hit és el nem múló törvény. Igaz, hogy Te vagy Örök Istenünk, őseink Istene, Urunk, őseink Ura, aki minket is megvált, ahogy megváltótta őseinket, Teremtőnk és Mentsvárunk, aki kivált és megment minket. Örökké ez a Neved, rajtad kívül nincs más Isten. תרזע Mindig is Te segítetted meg őseinket, s utódjaiknak is védőpajzsa és segítője vagy nemzedékeken keresztül. A mindenség felett lakozol, igazságos törvénykezésed a világ végéig ér. Jó annak, aki hallgat rendeleteidre, és megszívleli tanod szavait. Igaz, hogy Te vagy Ura népednek, erős Király, aki síkra száll érte. Igaz, hogy Te vagy az első, és Te az utolsó, kívüled nincs más Ur, aki megvált és megment minket. Megváltottál minket Egyiptomból, Örök Istenünk, kivál-Négy cicit: négy tanú A cicit parancsolatának hangsúlyozására a Talmud elmond egy történetet a tálit (tálit kátán) szélein függő rojtokról. Egy vallásos, tanult zsidó, aki arról a gyengéjéről volt nevezetes, hogy nem tudott ösztönein uralkodni, meglátogatott egy hírneves hetérát. Az utolsó pillanatban azonban visszarettent. A hölgy megkérdezte: mi történt, talán nem tetszik neki? A zsidó azt felelte, hogy minden rendben van, csakhogy úgy tűnik neki, mintha levetett cidáklijának rojtjai, a cicitek, tanúk lennének, akik látják, mit tesz, ő pedig fél a büntetéstől... A hölgy felhagyott foglalkozáséval, betért, és férjhez ment a cicites zsidóhoz. (Talmud, Mönáchot 44a.)
