Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 5. Deuteronomium - Zsidó Biblia 5. (Budapest, 2013)
Deuteronomium könyve (Bevezetés)
םירבד DEUTERONOMIUM Neve. Mózes ötödik könyvének neve:־לא םירבדה, szószerint: ״Ezek a szavak“. Ezzel a két szóval kezdődik ugyanis a könyv héber szövege. Az הלא szót rendszerint elhagyják és röviden így nevezik:םירבד(— Szavak). A könyv legrégibb elnevezése הרות TOtro ״A Tóra megismétlése“, vagy: ״A Tan másolata“; ez a kifejezés a XVII. 18-ban található. A görögül beszélő zsidók ezt az elnevezést így fordították: ״Deuteronomion“, azaz ״Második Törvény“; ezt a címet a latin biblia ״Deuteronomium” alakban vette át. Tartalma. A könyv teljes címe ez lehetne: ״Mózes búcsúbeszédei és utolsó éneke“. A törvényadó elvezette népét a Szentföld határához. Ekkor elmondja a negyvenévi vándorlás eseményeit és óva inti őket a kísértésektől, amelyek Kánaánban várnak reájuk, büntetést ígérve azoknak, akik nem teljesítik Isten rendeletéit, áldást azoknak, akik parancsainak engedetmeskednek. A második beszédbe beleszövi a legfontosabb törvények ismétlését (XII—XXVI), amelyekhez alkalmazkodniok kell az új hazában. E törvényeket szabadon ismételve közli: olykor kibővíti buzdító szavaival, máskor megrövidíti, megváltoztatja a régi szöveget az új viszonyoknak megfelelően. Búcsúénekében a halálhoz közelálló vezér Istent, mint Izrael szirtjét dicsőíti. Ezt követi a végső áldás. A sír szélén állva, utolsó áldását adja a törzsekre, akiknek vallási és politikai boldogulása volt élete munkájának célja. Azután felmegy a magaslatra, a sírjához, amit senki sem ismer. ״És nem támadt próféta többé Izráelben olyan, mint Mózes.“ Sajátossága és hatása. A Deuteronomium egészen különleges könyv; különbözik a Szentírás elbeszélő és történeti, törvényeket közlő és prófétai részeitől, de mégis van benne valami rokonság mindegyikkel. Irodalmi szempontból szónokias. E tekintetben egyik könyv sem múlta felül. Ritmikus mondatainak lendületében, a felhevült szenvedély váltakozásában, a bűzdítás és a fenyegetés kiemelésében különleges írásművészetröl tanúskodik: Mózes beszéde ragyog, mint az arca. Magasan szárnyaló stílusával olyan igazságokat juttat kifejezésre, amelyek mindig és mindenütt érvényesek: hogy egy az Isten és, hogy az ember teljesen az ö szolgálatának szentelje magát; hogy Isten