Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 5. Deuteronomium - Zsidó Biblia 5. (Budapest, 2013)

Deuteronomium magyarázatokkal - III. Ékeb

148 בקע אי

יתוצמ דשא יכנא ,יחצמ םכתא םויה הבהאל ,דחייתא

• : ־ד ן־.־ nr * : ־ /■* V : •־V ־־ Í- : A ־ן v T י T<

4! םכיהלא ודבעלו םכבבל־לכב :םכשפנ־לכבו יתתנו

T : : t : ** t vt : ־ : rw : »V J : ~ T : kv “ ־J

םכנחא־רקה ותע־נ הךוי שוקלהו תפסאו ךנגך דןשךיתו

A Makkabeusok kora óta ez a hit a halhatatlanságban általánosan elterjedt a zsidó nép körében. R. Jannait nem zavarja annak felismerése, hogy ״nincs a mi hatalmunkban megmagyarázni sem a gonoszok szerencséjét, sem az igazak szerencsétlenségét“ (Ábóth IV, 14, 15). ״Megbízható a te Urad“, — mondja R. Tarfon — ״hogy megfizesse munkád jutalmát és tudd meg, hogy az igaz a jövő életben kapja meg jutalmát" (Ábóth II, 14). Üjabb felfogások merültek fel; pl. a híres babi- Iónjai Mesternek, Rábnak nagy mondása: ,,Az eljövendő világban nem lesz sem étel, sem ital..., hanem a jámborok élvezik majd a Sechina ragyogását“ (Berák. l"a).

Ezzel a világrejtéllyel kapcsolatban a rabbik sohasem tévesztettek el szemük elől két dolgot. Az egyik az, hogy a szénvédés nem feltétlen rossz; nevel, tisztábbá tesz, eszköze lehet az isteni szeretetnek (L. VIII, 5), általa Izráel legszebb ajándékok birtokába jutott: a Tóra, a Szentföld, az őrök élet. Ráb mondja: ״Akit nem ért szomorúság és üldözés, az nem tartozik Izráelíiez“ (Chag. 5 a végén). Azaz, nem ismerte meg Isten kiválasztolijának legnagyobb szellemi tapasztalatát. A másik dolog az, hogy a legmélyebb értelmében az igazságosság önmagának jutalma, Ben Azzai tanította, hogy amint egyik bűn szüli a másikát, épúgy a jótett jutalma, hogy másik jótettet szül (Ábóth IV, 2). A rabbik visszautasították volna, mint észszerütlent és szentségtelent, azt a gondolatot, hogy ezen a világon az igazságosság mindig nyomort szül és hogy a gonoszság mindig boldogsághoz vezet. Mégis azt tanították, hogy az emberek ne gondoljanak mindig a jutalomra, hanem teljesítsék kötelességüket המשל önmagáért. R. Eleázár így magyarázta a CXII. zsoltár bevezető sorát: ״Boldog az a férfi, aki féli az Örökkévalót és Isten parancsolatait nagyon szereti“; ez azt jelenti szerinte: ״Nagyon szereti parancsolatait, de nein a jutalmat, ami ezért jár“ (Abóda Zárá 19 a). Ez megegyezik a Szochóbeli Antigonosz. egyik legrégibb bölcselőnk tanításával: ..Ne légy olyan, mint a