Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 4. Numeri - Zsidó Biblia 4. (Budapest, 2013)

Numeri magyarázatokkal - IV. Selach

י«* ?15« «? ררזרל התא ץךא תלכא ,די^ אדל 33 םעה־ללו וניאר־רזעא הכותב י$א :תויזמ ם#ו וניאד םיליפגה־־תא רב קמ םילפעדךמ ־יהנו דמ3וני םיבנחק קו ומה .םדיעעב י'

די .XIV. fej

א אזעתו כל־עהדה ונתד םלוק־תא וכביו םעה ?ב5הלי

136 חלש דל י ג די

lakóit fölemésztő ország. Mely nem termel annyit, hogy eltartsa őket; v. ö. Ezekiél XXXVI, 8, 11—14, 30.

33. az óriásokat, őskori óriások; Gen. VI, 4 is említi ezekét. A kémek azért használták ezt a nevet, hogy növeljék annak hatását, amit az anakiták legyőzhetetlenségéről elmondtak (W. H. Green).

ugyanolyanok voltunk az ő szemükben. Vagy: ,,úgy kellett hatnunk az ő szemükben“. Azok, akik önmagukat sáskáknak tekintik, azok feltételezik — még pedig joggal —, hogy mások is ilyennek nézik őket.

A kémek bejárták az egész országot déltől északig. A Szentföld hoszúsága kb. 180 angol mérföld és átlagos szélessége a Földközi-tenger és a Jordán között kb. 40 angol mérföld. Az országot három, észak-déli irányban futó sávra lehet felosztani. Mégpedig 1. a tengerparti síkság, amely a tenger mentén halad 4—15 mérföld szélességben. Ez nagyon termékeny. Magában foglalja a híres Sáron-síkságot és a filiszteusok sík földjét. 2. A síkság mögött, és vele párhuzamosan emelkedik a ״hegyvidék“, a Szentföld gerince. A hegyvidéktől keletre jóformán átmenet nélkül meredeken esik le, a 3. Jordán völgyébe és a Sóstengerhez. Ezeken túl van Gileád és Moáb felföldje, a mai Transjordánia. A legrégibb elbeszélésekben Palesztinát ״a kanaániták országának“ vagy az ״emóriták földjének“ nevezik; ebből az következik, hogy ezek voltak a legrégibb őslakók. Már ősidőkben hittiták telepedtek le Kánaánban, akik hatalmas birodalmat alapítottak az országtól északra. (Fővárosukat kiásták a mai Boghazköi török helység közelében, nem messze Ankarától.) Az izraeliták honfoglalása idején minden-