Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 4. Numeri - Zsidó Biblia 4. (Budapest, 2013)

Numeri magyarázatokkal - III. Beháalóthekha

XI, 21

N UM ER I—Beháalóthek ha

117

valót, aki közöttetek van és sírtatok előtte, mondván: minek is jöttünk ki Egyiptomból? 21. És mondta Mózes: Hatszázezer gyalogos a nép, amely között vagyok és te azt mondod: húst adok nekik, hogy egyenek egy teljes hónapig. 22. Vajjón juhot és marhát vágjanak-e le számukra, hogy elég legyen nekik, vagy a tenger halait mind gyűjtsék össze számukra, hogy elég legyen nekik?

23. És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Vájjon rövid-e az Örökkévaló keze? Majd látni fogod, vájjon megvalósul-e rajtad igém vagy nem. 24. És kiment Mózes és elmondta a népnek az Örökkévaló szavait. Összegyűjtött hetven férfiút a nép vénei közül és odaállította őket a sátor köré. 25. És leszállt az Örökkévaló a felhőben és szólt hozzá és elvett a szellemből, amely rajta volt és ráadta a hetven férfiúra, a vénekre. És volt, hogy amidőn rajtuk nyugodott a szellem, akkor prófétáltak, de többé nem. 26. De visszamaradt két férfiú a táborban, az egyiknek neve volt Eldád. a másiknak neve volt Médád, rajtuk nyugodott

amelyet Mózes, a legnagyobb próféta ért el. Mások a prófétai villámfényt nagy időközönként kapják; ezen a fokon áll a legtöbb próféta. Vannak viszont olyanok, akik egész éjszaka csak egyszer látják a villám fényét. Ez azokra vonatkozik, akikről a Szentírás azt írja, hogy ״prófétáltak, de többé nem“ (Maimonidesz, Móré Nebuchim. Bevezetés, ed. Sulzbach a—b).