Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 3. Leviticus - Zsidó Biblia 3. (Budapest, 2010)
Leviticus magyarázatokkal - I. Vájjikrá
V, 19 LEVITICUS—Vájjikrá 39 egy hibátlan kost a juhfélékből becslésed szerint, bűnáldozatul a paphoz és a pap engesztelési szeréz számára tévedéséért, mellyel tévedett, de ő nem tudta és bocsánatot nyer. 19. Bűnáldozat ez, mert bűnt követett el az Örökkévaló ellen. 20. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: 21. Ha valamely személy vétkezik és hűtlenséget követ el az Örökkévaló ellen, úgyhogy letagad felebarátjának valamely rábízott vagy kezébe letett tárgyat, vagy rabolt vagy megfosztotta felebarátját; 22. vagy talált elveszett dolgot és letagadja és ha hazugul esküszik bármire, amit felebarátjának. Lásd a C jegyzetet a 220. oldalon. kezébe letett tárgyat. Biztosíték kölcsönérí vagy hasonló dolog. A jogos tulajdonosnak nem volt írása, amivel igazolháttá volna, hogy átadta azt a tárgyat. A vádlottnak, mivel nem voltak tanúk, esküt kellett tennie, hogy nem vette át azt a tárgyat. Ha az esküt letette, nem volt köteles fizetni. De ha későbben bevalotta bűnét, akkor az itt előírt szabályokat kellett ellenp alkalmazni. rabolt. Idetartozik a lopás is. A prófétáknál a ״rablás“ szó magába foglal minden jogosnak látszó burkolt jogtalanságot, jogi ürügyet vagy fogást, ami által valaki kifosztja embertársát. A rabbinusok még bővebb értelmet adtak a ״rablás“ szónak. így pl. a földbirtok tulajdonosának nem volt joga saját szegény rokonának juttatni mezeje szélét, ami minden szegény tulajdona volt, mert ezáltal elrabolta a többi szegénytől osztályrészüket. megfosztotta felebarátját. Valamilyen ürüggyel visszatartolta azt a pénzt, ami valakinek jár.
