Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 3. Leviticus - Zsidó Biblia 3. (Budapest, 2010)
Leviticus könyve (Bevezetés)
LEVITICUS KÖNYVE 3 ben együvé tartoznak és ezáltal a nemzetben ébren tartják kiildetésének tudatát. Világos tehát, hogy azok a szellemi és erkölcsi célkitűzések, amelyek az áldozatokban kifejezésre jutnak, minden időkre a vallás alapgondolatai közé tartoznak. II. A szentség. Ennek a könyvnek másik alapvető gondolata a szentség; azaz az élet, a cselekedetek és a gondolat tisztasága, amint az a ״papok birodalmához“ illik A Leviticus összes rendelkezései ennek a magasztos gondolatnak ,,Szentek legyetek, mert szent vagyok Én, az Örökkévaló, a ti Istenelek“ (XIX, 2) a lefordítása a mindennapi élet nyelvére. A szentség aktív elv, amelynek termékenyítőleg kell hatnia és szabályoznia kell életünk és tevékenységünk minden területét. Éppen ezért a XIX. fejezetben a ״Szentek legyetek“ parancsa köré erkölcsi tanok csoportosulnak; a XI. fejezetben viszont az étkezési törvényekkel kapcsolatban közli ezt. A szentség törvényének uralkodnia kell a test felett épúgy, mint a lélek felett, mivel a test az az eszköz, amelyen át a lélek megnyilatozik. A Szent Isten szent népe nemcsak az erkölcsi vétektől tartozik távol tartani magát, hanem minden olyan kultusszal kapcsolatos tisztátalanságtól is, amely gyengítené azokat a korlátokat, amelyeket az Izráelt fenyegető szellemi és erkölcsi veszedelmek ellen emeltek. Befolyása. Régi időkben a zsidó gyermek a Biblia tanulmányozását Leviticussal kezdte; ״mert a kis gyermekek tiszták és az áldozatok is tiszták, és akik még tisztaszívíiek, foglalkozzanak tiszta dolgokkal“ (Lev. r. VII, 3 végén). Ezt a könyvet a leghelyesebben Izráel nevelésére kifejtett hatása alapján ítélhetjük meg. Szigorú törvényrendszerének tulajdonítható, hogy Izráel fiai és leányai mindennemű nemtelenségtől és durvaságtói, minden kegyetlenségtől és vadságtól mentesek maradtak. Ennek megszentelő hatása által elérte Izráel az Isten-ismeret legmagasabb fokát, amelyet egy nép valaha elérhet és az egészség és a szentség rendkívüli jelentőségének legteljesebb megbecsülése is e könyv befolyásának tulajdonítható. Beosztása. Az I—VII. fejezetek az egyén, a gyülekezet és a papok áldozati törvényeiről számolnak be. A VIII—X. fejezetek az istentisztelet bevezetését írják le a befejezett szentély• ben. A XI—XVII. fejezetek a tisztaság és tisztátalanság, a fisztulás és tisztultság törvényeivel foglalkoznak, amelyeknek csúcspontja az Engesztelés napjának intézménye. A XVIII— XXVI. fejezetek törvényeket közölnek a házasságról, az egyéni és társadalmi etikáról (״Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat“), az ünnepekről, földbirtokról, és ünnepélyes intéssel zárulnak le, amely figyelmeztet bennünket a vallási élet és a nemzeti boldogulás között fennálló kapcsolatra. A XXVII. fejezet tulajdonképpen függelék a fogadalmakról és tizedekről.
