Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 3. Leviticus - Zsidó Biblia 3. (Budapest, 2010)
Leviticus magyarázatokkal - VII. Kedósim
222 LEVITICUS—Kedósim csatlakozott. Ez ellentétben áll a tényekkel. Az izraelitákat Egyiptomban ugyanebben a versben szintén ״gérim“-nek nevezik: noha ők egyetemességükben soha sem vették át Izisz vagy Apisz kultuszát; gyűlölt, gyanús, rabszolgává tett ״idegenek“ voltak. Világos eszerint, hogy Lev. XIX, 34 a barátnélküli és hazátlan idegenre is vonatkozik. Az idegen az egész ókorban az elnyomatás és jogtalanság áldozata volt, mint az izraeliták is Egyiptomban; csakis Izráelben nem volt kénytelen küzdeni azért, hogy emberszámba vegyék. (Lásd még az idegen és ellenség szeretetéről Exodus. 259. és 265. old. mondottakat.) A ,,negatív“ aranyszabály. Egy másik érvet is felhoznak annak igazolására, hogy az első igazi aranyszabály nem eredeti gondolat a zsidóságban. A legnagyobb súlyt helyezik arra a tényre, hogy mind Tóbith, mind Hillél Lev. XIX, 18-at negatív formában írják körül: .,Ami neked gyűlöletes, ne tedd embertársadnak“. Ezt ellentétbe állítják és pedig kedvezőtlenül, az Cj- Testamentum pozitív körülírásával: ״Mindazt, ami kellemes lenne, ha veled tennék, tedd meg másokkal“ és azt állítják, hogy az előbbi csak negatív erkölcs és hogy csak pozitív formájában, amint azt az apostolok megfogalmazták, válik ez a szabály az erkölcsi szemlélet nagy imperatívuszává. Ez az érvelés nem helytálló. ״Az az árnyalati különbség, amit felfedezni véltek a negatív és pozitív formula között, a mai ember viszonyát mutatja a kérdéshez és teljesen észrevehetetlen volt az ókori ember számára“ (G. Kittel). A legrégibb keresztény irodalomban a két formula váltakozva fordul elő: az Apostolok Cselekedetei nyugati szövegeiben, XV, 20, Római levél XIII. 10, a Tizenkét Apostol tanításaiban és az Apostoli Intézményekben az ״aranyszabály“ negatív formája fordul elő. Másrészt a szabály pozitív formulája is előfordul a zsidóságnál. Eliezer ben Hirkanosz azt szokta mondani: Legyen embertársad tisztelete előtted oly becses, mint saját tiszteleted“. (Ábóth II, 15, Gultmann M. u. o. 175 és köv.) De maga az a tény, hogy Lev. XIX, 18, pozitív formában áll, megcáfol minden állítást, mely szerint a zsidók csak a negatív formulát mondhatnák sajátjuknak. Ideje lenne felhagyni azzal a kísérlettel, hogy a zsidóságtól elvitassák azt az érdemet, hogy az ״Aranyszabályt“ ő adta az emberiségnek, mint ahogy ideje lenne felhagyni a pozitív és negatív forma közötti értékkülönbség vitájával is. Mint tenmagadat. ״Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat." Az ember természeti jogához tartozik, hogy önmagáról gondoskodik. Hillél szellemes szavaival szólva: ״Ha én nem vagyok magamért, ki van érettem? És ha csak magamért vagyok én, mi vagyok én?“ (Ábóth I, 14). A Szifra, a Leviticus
