Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 2. Exodus - Zsidó Biblia 2. (Budapest, 2010)
Exodus magyarázatokkal - III. Bó
124 תומזד אב י ב 3 הנשה י־״ תדע־־ל״ לארשי רסאל רשעב שדלל V J - ^ T I־.* *• T : ז <־־־־: ״ IT T ־ 4 הזה והמיר םהל שיא הש תבא־תיבל הש :תיבל ־םאר • : * »T * /* < * י : JV V T «I I : * : AV -טעמי תיבה תויהמ השמ חקלו אוה ונכשו בלקה ־לא V ; ז ־ ןז " : |«r־T: v j : r * ־* j“ : ״ hedrion állapította meg az újholdat megfigyelés alapján és a dátumról követtek útján értesítette a népet. Később csillagászati számítások alapján állapították meg a dátumot. Vallási szempontok döntötték el, hogy melyik év legyen szökőév és mikor legyen a ״Kiszlév“ és ״Márchesván“ hónap ״teljes“ (30 napos) és mikor legyen ״hiányos“ (29 napos). Fontos szabály, hogy Rós Hasáná sohasem eshetett vasárnapra, szerdára vagy pénlekre (אל ו״דא שאר הנשה.) Ez biztosította többek között azt, hogy az Engesztelés napja ne essék közvetlenül szombat előtti vagy utáni napra. a hónapok kezdete. ״Szabadságod első hónapja legyen az első a hónapok sorrendjében, úgyhogy időszámításod szabadságod órájával kezdődjék. Ezáltal megemlékeztek a szabadság órájárói, az Én jótetteimről is irántatok és vigyázni fogtok arra, hogy féljetek, szeressetek és szolgáljatok Engem“ (Bechór Sór). A megváltás Egyiptomból mindenképpen ״korszakalkotó“. Az Exodusnak új korszakot kellett kezdenie; és nem csak az évek számítása szempontjából kezdődik ezzel az új korszak Izráel történetében (XVI, 1; XIX, 1; Num, I, 1; Kir. VI, 1), hanem a hónapokat is Izrael felszabadulása első hónapjától kell számítani. Izráel új naptárt kap és ezáltal teljes a szakítás Egyiptómmal. A rendes zsidó év 12 holdhónapból áll, amelyeknek mindegyike 29 % napból és még néhány percből áll. A hónak kezdete (Rós Chódes) kisebb ünnepnek számít. Mivel egyrészt 12 holdhónap csak valamivel több mint 354 és egy harmad nap, tehát kereken 11 nappal rövidebb egy átlagos napévnél, amely 365 és kb. egy negyed nap; másrészt pedig az ünnepeket a napév évszakainak megfelelően kellett ünnepelni, tehát peszachot tavasszal, sábuótot nyáron, szúkkótot ősszel, össze kellett egyeztetni a holdévet a napévvel. Ez úgy történt, hogy bizonyos évek-