Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 1. Genezis - Zsidó Biblia 1. (Budapest, 2013)
Genezis magyarázatokkal - I. Berésith
GENEZIS—Berésith 55 Zsidó felfogás az evolúcióról. Van olyan fölfogás is, -mely az evolúciót a teremtés egyik módjának tekinti, mivel a bibliai elbeszélés maga is kifejezést ad a fokozatos fejlődés gondolatának, mely az alaktalan káoszból a kialakult rendig, a szervetlentől a szerves létig, az élettelen anyagtól a növényekig, állatig és emberig vezet, de hangsúlyozza, hogy minden egyes fokozat nem a véletlen eredménye, hanem az isteni akarat cselekedete, végrehajtván az isteni célt, melyet az isteni bölcsesség jónak tart. Akik az evolúció tanát Vallják, azok is kénytelenek belátni, hogy a mindenség rendszeres fejlődése mögött kell lennie értelemnek, mely ellenőrzi és egyúttal áthatja a cselekvést. Még ha el is ismerjük az ösSzes bizonyítékokat a lét magyarázásáról az evolúció tanának elképzelései szerint, maradnak tények — alapvető tények —, amelyek még magyarázatra szorulnak; pl. az élet, az értelem, a lelkiismeret, az emberi egyéniség eredete. Mindezeket nem érthetjük meg az Örök Szellemi Alkotó mindenhatóságának feltételezése nélkül. De még tovább is mehetünk egy lépéssel. Hiszen a fejlődéstan újabb elméletei szerint ״majdnem minden részletről meg lehet már állapítani, hogy van célja és haszna‘־ (A. R. Wallace). Röviden szólva, az evolúció is csak, mint az alkotó szellem tevékenysége érthető■ meg, amely biológiai és fizikai törvények segítségével tervezte azt a csodálatos szervi fejlődést, amely tetőpontját abban a lényben érte el, aki szellemi és erkölcsi képességgel felruházva magas szellemi és erkölcsi színvonalra emelkedhet; másszóval, mint a legmagasabb irányító intelligencia működése az ősidők mélyén, régtől fogva tervezte a teremtés utolsó céljaként ״a végkifejlést a legelső gondolatban“ ףוס השעמ הבט־חמב הלחת így tehát az evolúció tana nem döntheti meg Gen. I. vallási tanítását, hanem a maga módja szerint megerősíti, amint egy ismert természettudós helyesen jegyezte meg; ״Lassan és fokozatonként ismerte fel a tudomány a Világegyetemben az Egyetlen Létező Hatalmat, amelynek nincs se kezdete, se vége; amely már megvolt, mielőtt még valami létesült és létezni fog az ő teljességében akkor is, ha már minden elmúlt — mindennek a forrása és eredete, felülmúlva minden elképzelést, amit az ember szemével vagy leikével felfogni képes, úgy amint az Adón Ólámban oly költői kifejezésre jut“ (Haffkine). II. A fejezet második tanítása; Az Ember a teremtés célja és koronája, — ő lényegbén különbözik az alsóbbrendű teremtményektől és az istenivel rokon. Egyes természettudósok szerint
