Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 1. Genezis - Zsidó Biblia 1. (Budapest, 2013)

Genezis magyarázatokkal - I. Berésith

42

תישארב ה

ה

V. fej, ה

6 תואס םך^לז^ר הנ$ :תסױ ם ת^־יחיו

7 ם;;ז? תאסו דלויו שונאדרא: ת#־יחױ דחא וךילוד זעונא־תא עכ# םי^ הןס^ו תואס הנ^ דלוױ מינב

1. könyve. A héber ״széfer“ szó nem jelent mindig kőtetét, hanem jelenthet bármely írott dokumentumot. A rabbinikus hagyomány szerint a Tóra nem olyan mű, amely meghatározott időben egyszerre keletkezett. A Tóra egyes tekercsekben adatott“ (הרות הליגמ הלינמ תנ/ונ Gittin 60 a.). Ez a kifejezés, ״ezek a nemzetségei“, amely tízszer fordul elő a Genezisben, mindig új bekezdés elején, egy-egy ilyen új tekercset, vagy könyvet jelöl meg. Eszerint érthető, hogy miért van némely részletnek, mint a mi fejezetünknek is, bevezető része, amely összefoglalja az előbbi fejezetekben elbeszélt dolgokat.

Ádúm nemzetségeinek könyve. Héberül: תדלות םדא ICO הז

Régi bölcseink egyike, Ben Azzai, (Jer. Ned. IX, 4) így értelmezi: ״Ez az Ember nemzetségeinek könyve“ és kijelenti, hogy ״ez & Tórában hatalmas, alapvető tan“. Mivel az egész emberiség egy ősre vezethető vissza — az egész emberiség testvérisége természetes. Ezek a szavak tehát hirdetik az emberi nem egységének alapvető igazságát, és ebből kifolyólag az egész emberi nem testvériségének tanát. ״Ez az Ember nemzetségeinek könyve“ — nem a fekete vagy a fehér ember, a magas vagy az alacsony ember, hanem az Eniber könyve. A Biblia sza-9

8

V. Sőt leszármazottal.