Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 1. Genezis - Zsidó Biblia 1. (Budapest, 2013)

Genezis magyarázatokkal - III. Lekh-lekhá

122

י :,דלו^וקאו אךױוין־עדואטול־אוןזױ דוא7?־ל9־ ןךךה ין .י$ן' ידןמי» *ל 1 &rift! r םלכדוא rrprrtn הודךגפ ץךא? 5םירצז ךןאט :רעא תאונלל־רומױ ־לכ33ך ןדריה עקױ טל 55םך וד־§ױ «>ר< >bp :װדא

>־ ם־םא בש; 9»PJ?T ד®? ר?מ לייאױ

״ :םךק־וע ך?נאו םלךםלן םיאטחו ,ךמל rtjp הןור םךטא־ל*דנא 'דח» ibsp efr-ryi אי? 9> ךןד הארי 9םןמהך TM?־רטיא ם# ה$¥ 985•י TO•־

י» :ה?ר יק ץרא.דל?־תא ■־יתא־רשא ■יאי ?W if

חישארב דל דל ני

10. a Jordán egész síksága. Ez az alsó Jordánvölgy megnevezése. ״Ennek a yölgvnek nagy része rendkívül termékeny... Mindenhol, ahol víz van, a virágok térdig nőnek és a fű vállig“ (G. A. Smith).

csupa bővizű föld. A Jordán és mellékfolyói által.

mint az Örökkévaló kertje. Azaz: Éden és folyói (II, 10).

mint Egyiptom országa. Amelyet a Nílus öntöz.

Cóár felé. Szószerint ״a te járásod Cóárig“. Ez egyike a mózesi ,ujjlenyomatoknak‘ a Genezisben (Naville). Cóár nem Szodoma mellett fekvő város, hanem egy régi egyiptomi határerőd. Olyan emberekhez szólván, akik Egyiptomból jöttek ki, összehasonlítja az írás a Jordánvölgy termékenységét Egyiptom növényzetével és gazdagságával ,amíg Cóárig jössz‘, a terméketlen puszta és homoksivatag szélén.

11. Lót tehát a Jordán egész síkságát választotta magának. ,A gazdag földet választotta és vele a ,megromlott kultúrát, amely annak a mély síkságnak buja klímájában burjánzott; Ábrahámnak hagyta a nehézséget, a dicsőséget, a komor hegyek erényeit, a tengeri szeleket és Nyugat-Palesztina kimeríthetetlen jövőjét‘ (Stanley).

12. Kanaán országában. A szabadon maradt területeken.

13. Szodoma népe. A talaj termékenysége és az éghajlat forró, idegölő jellege gyorsan kifejlesztette ennek a korán civilizált, de romlott fajnak érzéki bűneit; v. ö. Ezek. XVI, 49 és