Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 1. Genezis - Zsidó Biblia 1. (Budapest, 2013)
Genezis magyarázatokkal - II. Nóé
104 GENEZIS—Nóé C) A vízözön és babllóni párhuzamai. Vízözön-elbeszélés igen sok van és a világ minden táján előfordul. De ezek a Biblia tanulmányozójának vagy a mai olvasónak kevés érdekességet nyújtanak. Mégis a bibliai vízözön-elbeszélés babilóni párhuzama külön figyelmet érdemel. Mind a hasonlóságok, mind az eltérések a két elbeszélés között nagyon fontosak a bibliai elbeszélés megértése és helyes értékelése szempontjából. A babilóni elbeszélés körülbelül így szól: Az istenek elhatározzák, hogy vízözönt bocsátanak a földre. Az egyik isten, Ea, aki jelen volt a tanácskozáson, elhatározza, hogy megmenü Utnapistim nevű kedvencét, — a babilóni Nóé neve. Figyelmezteti a fenyegető veszélyre és egyúttal megparancsolja neki, hogy egy hajót építsen. Utnapistimet ״a legokosabbat“ el is látja hazug kifogással, amit ez kortársainak mondjon, ha kérdeznék hajóépítése célja felől. (A rabbinikus legendában Nóé a hajóépítés éveiben a megtérés hirdetője volt. ״Térjetek meg gonosz utáltuktól és éljetek“, ez az ő intése embertársai számára.) Amint felépült a hajó, Utnapistim megtölti vagyonával, családjával, rabszolgáival, melyekhez kézművesek is tartoztak, házi- és vadállatokkal. Azután maga is beszáll a hajóba és bezárja az ajtót maga mögött. A vihar hat nap és hat éjjel dühöng, míg az egész emberiség elpusztul, és még az istenek is ,,összekuporodtak félelmükben, mint a kutyák“. A hetedik napon kiküld egy galambot, amely visszatér hozzá. Azután elbocsát egy hollót, amely már nem tér vissza többé. Erre Utnapistim kiereszti az összes állatokat, elhagyja a hajót és áldozatot mutat be. ״Az istenek gyülekeztek mint a legyek az áldozat felett.“ Azután civakodni kezdtek az istenek; de végre Utnapistimet megáldották és felvették az istenek sorába. A hasonlóságok a babilóni és a bibliai elbeszélés közt kézenfekvők. Elég egy pár közös vonás kiemelése: az egész embéri nem pusztulásra van ítélve; egy ember az övéivel és az állatokkal megmenekül egy hajón; a galamb és a holló epizódja; miután az ember elhagyja a hajót, áldozatot mutat be és isteni áldásban részesül. De sokkal nagyobb jelentőségűek az eltérések a két elbeszélés között. A babilóni elbeszélés erkölcs nélküli és politeisztikus, egység és kimondott cél nélkül, hiányzik benne a méltóság és a tartózkodás. Nem ilyen a tömör, egyenes és egyszerű héber elbeszélés. A babiloni istenek veszekedő, álnok és
