Zöld Sasok (1990-2005)
1994. június 11.
ZÖLD SASOK 3 „Debrecenbe kéne A Ferencváros szuper autóbusza városról-városra viszi sportolóinkat, elsó'sorban labdarúgóinkat. Az utazás kényelmes, a légkondis buszban a tiúk fáradtságmentesen utaznak. Amint a képeken látható Lisztes és Keller álombamerülten, Kovács olvasgatva, Albert, Balogh, Simon és Vanicsek beszélgetve mulatta az időt a fényképezéskor. Debrecenig hosszú az út, így valószínű videó is „műsoron" lesz, aki pedig a nagy panorámás ablakon kitekint a Hortobágy panorámáját is élvezheti. Ugyanis várhatóan most is ezen az úton utaznak a fradisták, hiszen legutoljára bevált: 2-0-ra győztünk... A Kossuth tér északi oldalán áll Debrecen legnevezetesebb, történelmi és építészettörténeti szempontból egyaránt kimagasló jelentőségű épülete, a Nagytemplom. A legnagyobb hazai református egyházi épület. Péchy Mihály tervei szerint a múlt század elején épült. 1849. április 14.-én Kossuth Lajos az Országgyűlés két házának együttes ülésén itt olvasta fel a Magyarország függetlenségéről és a Habsburg ház trónfosztásáról szóló határozatot. Az Urasztalt körülvevő korláton belül ma is látható Kossuth egykori, kegyelettel őrzött karosszéke! A tér központjában a díszparkban, a Nagytemplom homlokzata előtt Kossuth Lajos szobra áll. A mellékalakok Szacsvay Imrét, az 1849-es Országgyűlés alsóházának mártírhalált halt jegyzőjét, a függetlenségi nyilatkozat megfogalmazóját, az ugyancsak kivégzett Néhány debreceni látnivaló Perényi Zsigmondot a szabadságharcos országgyűlés felsőházának elnökét és Könyves Tóth Mihályt, Debrecen bíróját és egyik nagynevű szabadságharcos alakját ábrázolják. A Nagytemplom mögött az Emlékkert öreg fáival díszített térségben is látunk néhány a város történelmét idéző szobrot. Az Emlékkert fái mögött áll a Debreceni Kollégium történelmi nevezetességű épülete. A hazai klasszicista építkezés egyik kiemelkedő jelentőségű emléke. A Kollégium belsejének látnivalói közül elsősorban a Kollégiumi Könyvtárról az ország legnagyobb közgyűjteményeinek egyikéről emlékezünk meg. A 600 ezer könyvtári egységre terjedő gyűjteményben számos könyvritkaságot, régi kódexet, becses kéziratot őriznek. A Kollégium keleti oldalán húzódó Darabos utca 19. sz. házon emléktáblát látunk: itt állt valaha Csokonai Vitéz Mihály háza, amelyben utolsó éveit töltötte, és ahol 1805. január 28.-án meghalt. Valamivel tovább a 33. sz. ház Ady Endrére emlékeztet, 1897-ben mint joghallgató és fiatal újságíró lakott itt. Az Emlékkerttől nyugati irányba vezető Perényi utcán az első rendszeres magyar növénytan, a debreceni fűvészkönyv szerzőinek, Diószeghy Sámuelnek és Fazekas Mihálynak emlékművét látjuk. Pár lépéssel tovább az egykori Kollégiumi Füvészkert helyén kialakított Déri térre érünk, amelynek központjában a legszebb vidéki múzeumok egyike, a Györgyi Dénes és a Münnich Aladár tervei szerint 1926-1928 között épített Déri múzeum áll. Debrecen múzeumát a múlt század végén alapították. A mostani Múzeum-palota építésére Déri Frigyes magyarországi születésű, ausztriai selyemgyáros nagy összegű alapítványa teremtette meg a lehetőséget. A Nagytemplom mögötti Kálvin térről északi irányban kiinduló Pétertia utca a város legrégibb útvonalai közé tartozik. A Pétert ia utca végén, a Honvéd utca, illetve az Eötvös utca betorkolásánál volt valaha a város északi kapuja. Az itt kezdődő Bem téren több fontos közintézmény mellett érdekes régi ipari műemlék tűnik szembe, a 2. sz. alatt álló, klasszicista stílusú, volt Sörház. Városnézés közben megpihenhetünk a tér sarkán lévő hangulatos Óbester pinceborozóban. Az Aranybika szálloda négyemeletes, szecessziós épület. A legnagyobb magyar vidéki szállodák közé tartozik 1913 és 1915 között épült Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok tervei szerint. Hajós Alfréd emlékét emléktáblával örökítették meg...
