Zöld Sasok (1990-2005)

1992

1 _____ •!-- -1 -L JL FRADI ÚJSÁG FRADISTAK! EZ AZ ÚT RÓMÁBA VEZET... Az FTC-t 1993 tavaszán az ötödik bajnoki forduló Pécsre szólítja. A PMSC-FTC találkozóval kapcsolatban a Fradi futballmúzeum baráti köre autóbuszos kirándulást szervez Olaszországba! A résztvevők természetesen megtekintik a római Olimpiai Stadiont, felkeresik a Sportmúzeumot és Frascatit is, ahol a Ferencváros 1937-ben a Lazio elleni KK döntőre készült. Az utazás „kabalalabdája” sem mindennapos: az 1937-es Lazio-Ferencvá- ros KK döntő - fémmel bevont labdája is „visszautazik” Rómába! Az Olimpiai Stadion füvén készülő fotókon természetesen mindenkit megörökítünk a kuriózum focival... A nyolc napos kirándulás részletes programja: 1. nap (szombat): Indulás az FTC klubháztól Pécsre, a PMSC-FTC meccs megtekintése. Vacsora után éjszakai utazás Ausztrián át Olaszor­szágba. 2. nap (vasárnap): A Klagenfurt-Villach-Bolzano-Riva del Garda- Brescia-Milano útvonalon érkezés Genovába. Találkozás az ott élő dr. Sá- rosi Gyurkával, a Ferencváros hajdani legendás válogatott labdarúgójával, aki az FTC Aranydiplomát ekkor - a genovai stadionban - veheti át... Va­csora és szállás Genovában. 3. nap (hétfő): Kora reggeli indulás Rómába a Keleti Riviérán és a Tos­canai szigetek mentén. (La Spezia, Viareggió, Pisa, Livomo, Civitavecchia, Ostia) Vacsora és szállás Rómának évezredek óta világhírű és kedvelt üdü- lőheléyn - Frascatiban. 4. nap (kedd): Egésznapos római városnézés - a stadion is ekkor kerül megtekintésre. Vacsora és szállás Frascatiban. 5. nap (szerda): Egésznapos kirándulás Róma környékének, sőt talán egész Itáliának legsajátosabb középkori hangulatát megőrző városkájába, a világhírű Tivoliba. Este a kivilágított szökőkutak megtekintése után vacsora és szállás Frascatiban. 6. nap (csütörtök): Reggeli után továbbutazás az Adriai-tenger mentén Riminibe. A San Marino-i villámlátogatás-után vacsora és szállás Rimini- ben. 7. nap (péntek): A hazautazás első napja - útközben Caorlei és Udinei városnéző séta. Vacsora és szállás Szombathelyen. 8. nap (szombat): Reggeli után visszautazás Budapestre. A program az Üllői úti stadionban, a Ferencváros-Siófok mérkőzés megtekintésével zárul. Részvételi díj a létszámtól függően 19-23-25 ezer Ft körül. Jelentkezés és felvilágosítás a Fradi ajándékboltban. Fradisták figyelem! A programot azért ismertettük már most, hogy eset­leg KARÁCSONYI AJÁNDÉKOZÁSNÁL IS FIGYELEMBE VEHES­SEK MINDAZOK, AKIK SZERETIK AZ UTAZÁST, A FRADIVAL KAPCSOLATOS PROGRAMOKAT! Az olaszországi utazásról videofelvé­tel is készül - a résztvevők a kazettát a LIGA SZAKSZERVEZETTŐL, AZ UTAZÁS SZPONZORÁTÓL-EMLÉKÜL, AJÁNDÉKBA KAPJÁK! AZ ÚTIÉLMÉNYEKRŐL, A RÉSZTVEVŐKRŐL - FÉNYKÉPES ÖSSZEÁLLÍTÁST KÖZLÜNK A FRADI ÚJSÁG MÁJUSI - FTC SZÜLETÉSNAPI SZÁMÁBAN... Aszlányi Károly Aszlányi kora nevezetes egyénisége, a legtehetségesebb írók egyike, spor­tújságírója, sporthumorlstája. Imádta a Ferencvárost és írásaiban a humor mellett a csapat szeretete, aggódó féltésből eredő kritikái mind fellelhetők. A sors csak kevés Időt adott arra, hogy Aszlányi a sportról, a Fradiról írjon. Még 31 éves sem volt, amikor - 1938. december 8-án - autószerencsétlen­ség következtében tragikus körülmények között elhunyt A Sporthírlap halála első évfordulójára közölt írásával most ml la emlékez­zünk a harmincas évek egyik legnagyobb fradlatájára... Kedves Aszlányi Karcsi, éppen egy éve már, hogy elmentél. Soha nem volt érzéked évfordulók Iránt, pokoli biztonsággal tudtál meg­feledkezni születésnapokról, névna­pokról, házassági évfordulókról. Ha valahol ezt a cikket olvasod, bizonyá­ra fejcsóválva ütsz a fejedre: ejnye, ej­nye, éppen egy éve - hogy múlik az idő. Tudod Karcsi éppen arról beszél­gettünk a napokban, hogy mit csinál­nál, ha most is közöttünk lennél. Nem lennél, jó kedvű, annyi bizonyos. Összeráncolt szemöldökkel magya­ráznád, hogy Pósa voltaképpen nem is helyezte rosszul azt a tizenegyest, viszont a Ferencvárost szörnyű bal- szerencse üldözi. Rengeteg pénzt vesztettél volna az elmúlt fordulók alatt. Mert az csaknem bizonyos, hogy legalább öt az egyhez adtad volna a Ferencváros győzelmét a Hungária el­len. A kispesti mérkőzés alatt bizonyára ronggyá tépted volna a kalapodat, a Hungária elleni vereség után azonban már megtörtén sóhajtoznál s mondtad volna: valami baj van a Fradiban. Tu­dod mit mondott egyik Fradi játékos egy vereség után? Azt mondta: az is baj, hogy az Aszlányi Karcsi nincs köztünk, most látjuk csak, hogy mi­lyen sokat jelentett ő lelkileg. Látod Karcsi a Fradiban is hiányzol. Ne hara­gudj nem is a szakértelmed hiányzik, nem is az, hogy játékosokat fedezz fel. De hiányzik az aggodalmas arcod, az összeráncolt szemöldököd, amely­nek láttára lelkiismeretfurdalást érez a nemtörődöm játékos. Tudod Karcsi - lehet dacoskodni, lehet félvállról ven­ni a játékot, de ha az a játékos meglát egy olyan rajongót, amilyen például Te voltál - elszégyenli magát. Boldog voltál, ha a legifjabb Fradi sráccal összetegeződhettél. Most is elégedetten mosolyognál, ha a Nagy II. vagy a Horváth Bandi odakiáltana hozzád: szervusz Karcsi! Ha valaha odaát megkérdezték Tőled, hogy melyik írásodat tartod a legjobbnak, bizonyára a Ferencvárosról írt riportja­id közül válogattál. Nem azokra az írá­sokra voltál büszke, amelyeknek Tóth Flórián volt a hőse, hanem amelyeké Polgár Drumi. Emlékszünk gyakran volt vitád ferencvárosi vezetőkkel. Rádszóltak, hogy miért szólsz bele a Ferencváros belügyeibe. Pedig az aTe belúgyed volt és szo­morú voltál, ha ezt nem tudták megér­teni. Mondd, Karcsi, de őszintén hány emberrel vesztél volna össze a Toldi ügy zajlása alatt? Sokat dúltál-fúltál, bosszankodtál volna az őszi idény alatt és - mennyire szívesen tetted vol­na. Ne értsd félre, tudjuk, hogy őszin­tén elkeseredtél, ha a Fradit balsiker érte, de az biztos volt, hogy nem sze­rettél volna érdektelen lenni ebben a kérdésben. Kellett Neked az elkesere­dés, éppen úgy, mint az öröm. Hát szóval ilyesmikről beszélgettünk, min­denáron el akartuk képzelni, hogy mit is csinálnál, ha itt lennél, tudod az em­ber legalább megpróbálja elképzelni azt, ami lehetetlen. Mert tudod Karcsi ide figyelj, nemcsak a Fradi játékosok­nak hiányzol... nekünk is nagyon, na­gyon hiányzol... Sporthírlap, 1939. december 9. Amselék Amerikában A Ferencváros 1929 nyarán a klub­nak világhírnevet hozó dél-amerikai túrón vendégszerepeit. Ekkor volt az a bizonyos mérkőzés, amikora Fradi le­győzte a kétszeres olimpiai bajnok Uruguay-i válogatottat! A túra során a Ferencváros többek között Sao Pau- lóba is ellátogatott, ahol a Palestra Ita­lia (napjainkban Palmerias) ellen is pályára lépett. Mindez 63 évvel ezelőtt történt. Napjainkban egy novemberi na­pon a Fradi futballmúzeumba koro­sabb férfi lépett be. Lovas Tibornak hívják, Sao Paulóból érkezett. Táská­jából egy immár sárguló, de igencsak nagyméretű fotót húzott elő. Sao Pau­lóból hozta a Ferencvárost ábrázoló fényképet! Az 1929-es túra során a Fe­rencváros játékosai aláírásukkal is „szentesítették” a csapatzászlóval együtt átadott ajándékot. S most im­már 63 év után ez a fotó „megérke­zett” Budapestre! Bekeretezzük és a Fradi futballmúzeumban bárki megte­kintheti... Addig is az immár „világotjárt” fényképet lapunk méreteihez csök­kentve mellékelten itt publikáljuk... Álló sor balról: Tóth Potya edző, Bukovl, Papp, Rázsó, Lyka, Furmann, Siflis, Amsei, Kohut, Obitz. Elöl: Buko­vl, Turay, Táncos, Szedlacsek, Toldi, Hungler II, Takács I, Takács II. Lovas úr még azt is elmesélte, amit a régi brazíliai magyaroktól hallott. Ne­vezetesen, hogy amikor a fradisták 1929-ben meccseik előtt a bemelegí­téskor a fejükön táncoltatták a labdát, majd a kilencven percek során is káp­rázatosa fejjátékot mutattak be - nos, a brazil szurkolók nagy derültség kö­zepette elnevezték a mieinket - fóka futballistának. Emlékezve arra, hogy a fóka Is fején táncoltatja az odado­bott gumilabdát... Tehát előbb volt Fóka Fradi, mint Zöld Sas tizenegy... Sao Paulo szenzációja: a Ferencváros A Ferencváros csapata június 23- án vasárnap délelőtt tisztelgő látoga­tást tett a sao pauloi magyar konzul­nál, ahol Dr. Boglár Lajos konzul úr frissítőkkel látta el a fiúkat. Ezután a Hungária Egyesület veze­tőinek kíséretében egy órás autókirán­duláson tekintetik meg a várost, majd a Bucsky fivérek által felajánlott ebéd után a mintegy 15 000 főnyi nézőkö­zönség óriási lelkesedése és szűnni nem akaró tapsai között megjelentek a Palestra Italia pályáján, ahol az S. Pa- ulista és a Rampla Junior Uruguay mérkőzött. A ferencvárosi fiúkat az el­nöki páholyba hívták, ás pályáralépés előtt a Paulista csapata is odament, hogy „Hurrá Ferencvárosi” kiáltással üdvözöljék következő ellenfelüket. A mérkőzés befejezése után, mi­előtt a Paulisták elhagyták a pályát ez a jelenet megismétlődött, amit a Fe­rencváros percekig tartó vastapssal köszönt meg. A pályát a nézőközön­ség ovációitól kísérve hagyta el a Fe­rencváros. A Villa Anastacio-i magyar iskolába mentek a tiszteletükre rendezett ün­nepségre. Az ünnepség sima lefolyá­sát véletlen incidens zavarta meg. Az történt ugyanis, hogy 9 óra után a nagyszámmal megjelent közönség közt óriási pánik tört ki. A terem egyik részén hirtelen nagy robajjal lesza­kadt a padló és az azon a helyen álló közönség egy kétméteres pincébe zu­hant. Az óriási durranásra sokan azt hitték, hogy robbanás történt és a kö­zönség fejveszetten kezdett menekül­ni. Szerencsére a helyzet hamarosan tisztázódott, a nyugalom rövidesen helyreállt. A közönség ismét visszatért a helyére, az iskolás fiúk kedvesen ad­ták elő üdvözlő verseiket. Dél-Amerikai Magyar Újság (1929. június 26)

Next

/
Oldalképek
Tartalom