Zöld Sasok (1990-2005)
1991 / 3. szám
ZÖLD SASOK AZ ELSŐ PROFIBAJNOKSÁG ELSŐ ELLENFELEI ÉS MÉRKŐZÉSEI A profibajnokság nyitányán a Ferencváros-Budai 33 mérkőzés 6-2-es zöld-fehér sikerrel zárult. Érdekességnek számít, hogy az első magyarországi profi bajnoki találkozót csak előmeccsként rendezték! A Hungária krt-i pályán a bajnoki 90 percet a Hungária-Hakoah barátságos nemzetközi mérkőzés követte. A Fradi első Üllői úti profi bajnoki mérkőzése a zöld-fehéreknek csalódást okozott... 1926. szeptember 5. Üllői út: FERENCVÁROS-NEMZE- TI3-3 G: Laukó III, Stecovits, Schlosser, Kohut, Laukó III, Spitz. Ferencváros: Huber - Takács I, Hungler II - Lyka, Bu- kovi, Blum, Rázsó, Horváth, Schlosser, Stecovits, Kohut. „A Ferencvárost meglepte a Nemzeti nagy felkészültsége és csak a második félidőben talált magára a zöld-fehér csatársor. A II. félidő első öt percében már a Ferencváros javára állt a játék és az amatőr világban mindenki elkönyvelte volna azt a meccset, amelyen a Ferencváros 3...1-re vezet. A Nemzeti azonban egy percre sem adta fel a küzdelmet és a lehetetlennek látszó kiegyenlítés után a mérkőzés utolsó negyedórája teljesen nyílt és idegfeszítő harcot adott.” Tóth Potya - a Ferencváros edzője:- Amikor már kifejlődött a játékunk, egy percre lestoppoltunk és időt engedtünk a Nemzetinek, hogy magához térjen. Ezután már nem tudtunk újra lendületbe jönni. Az ellenünk ítélt 11-es indokolatlan volt. Ez a büntetőrúgás olyan lelki előnyhöz juttatta a Nemzetit, hogy elérhette ezt a neki igen hízelgő döntetlen eredményt. 1926. szeptember 25. Üllői út: Ferencváros-III. Kér. 5-0 G: Grossmann, Schlosser, Schlosser, Horváth, Bukovi. Ferencváros: Huber - Takács I, Hungler II - Müller, Obitz, Bukovi - Rázsó, Stecovits, Horváth, Schlosser, Grossmann. „A két egyesület szombati vállalkozása kitűnően sikerült, a hétköznap dacára is 5000 ember gyűlt össze a nézőtéren, és - főleg a Fradi-párti része - meg is volt elégedve a nyújtott sporttal. A Ferencváros fölényesen győzött, de a játék képe alapján ezt a nagy győzelmet nem érdemelte meg. A tartalékos csatársorban a 37 éves Slózi csökkent gyorsasága dacára is a legnagyobb klasszist jelentette. Minden passza megfontolt, már maga is akció. Ahogy a tribünön mondták: Ezekből a passzokból megél egy egész csapat.” A nem éppen látványos gólok ecsetelése helyett idézzük a Nemzeti Sport tudósításának meccszáró sorait. Érdemes, kilenc évtizede nem írtak ilyen "zárszót"... „Slózi vezet mintaakciót, de aztán Stecovits lövése a felhőket karcolja. Most már beáll az alkony, s a játék ellangyosodik. Slózi, majd Rázsó produkálja magát, mint egyhelyben cselező fenomén. Eredményre már egyik csapat sem törekszik. Minek is? Vége.” FOGL II FÉLPÁLYÁRÓL LŐTT KAPUFÁT! 1926. október 3. Megyeri út, 18 ezer néző. FERENCVÁROS-ÚJPEST 0-0 Ferencváros: Huber - Takács I, Hungler II - Müller dr., Bukovi, Obitz - Rázsó, Steco- vits; Sándor, Schlosser, Kohut. Újpest: Beneda - Fogl II, Fogl III - Borsányi, Wilheim, Müller - Künsztler, Csontos, Lutz, Jeszmás, Szidon. A mérkőzés előtt megjelent az Újpest öltözőjében a Ferencváros alelnöke, futballigaz- gatója és néhány meleg szó kíséretében átadta Fogl II-nek azt a 12 ezüstérmet, amit a szeptemberi Újpest-Ferencvá- ros (4-2) serlegmérkőzésen érdemeltek ki a lila-fehérek. A mérkőzés elején az első nagy gólhelyzetet Stecovits hagyta ki, kapufára fejelt egy labdát. Fogl II hamarosan "egyenlített": ő a félpályáról(l) egy szabadrúgásból találta el a kapufát. Schlosser tréfásan elgurított egy újpestieknek letett labdát - az akkor szokatlan tettért a bíró megintette... A közönség pedig a kihagyott ferencvárosi helyzetek miatt integetett... „Ezt az eredményt, a gólnélküli döntetlent, a játék alapján még akkor is igazságosnak kell tartanunk, ha tudjuk, hogy Iváncsics bíró egy minden kétségen felül álló tizenegyest nem adott meg a Ferencváros javára. A jobb csapat a Ferencváros együttese volt. Többet támadott, a mezőnyben fölényesebben dolgozott, biztosabban bánt a labdával.” A Nemzeti Sport értékelése szerint egy kicsit érthetetlennek tűnik az igazságos eredmény megfogalmazás... Tóth Potya, a Ferencváros edzője sem lelkendezett:- Alig jutok szóhoz a mérge- lődéstől! Ilyen helyzeteket kihagyni! Állandó fölényünk mellett ilyen kevés kapuralö- vést! Védelmünk jó volt, csak a csatársor... És még hozzá a bíró nem adott meg egy vitán felül álló tizenegyest. Ha azt megítéli, más lett volna a meccs képe és eredménye. * Az újpesti meccs előtt Fogl Karcsit kérdi egyik ismerőse:- Hogy van, Karcsi?- Köszönöm, rosszul.-Miért?- Mert még egy gólt sem rúgtunk! Meccs után is találkoztak A szurkoló odaszólt Karcsinak:- Hát most hogy van?- Köszönöm, nagyon jóL-Miért?- Mert nem kaptunk gólt... ÖRÖKRANGADÓ Jóformán minden országnak megvan a két nagy csapata, melyek rivalizálása a fejlődés eleven erejét jelenti az ország fut- balljában. De alig van a kontinensnek még egy olyan országa, melynek két csapata olyan gazdag múltra, annyi dicsőséges emlékre, olyan eredményes munkára tekinthetne vissza, mint az FTC és az MTK És eltüntetheti az új magyar futball ezeket a három betűket, azoknak fénye, ragyogása a magyar futball történetében mindig megmarad. S a múlt kötelezi az örökösöket. A Ferencváros és a Hungária a hordozója mindannak a dísznek, de kötelességnek is, amit az FTC és az MTK a magyar futball életében szerzett, illetve magára vállalt. Ezt jelenti az az általános érdeklődés is, mely éppen úgy szétkapkodta a mai mérkőzés jegyeit, mint ahogy tette ezelőtt a két egyesület csapatának bajnoki találkozásán. A mai mérkőzés sporttörténeti jelentőségű. A két nagy út, a két hatalmas aréna, az Üllői út és a Hungária út elit legénysége első ízben áll ki bajnoki mérkőzésre egymás ellen az új, profi érában. Az első nagy, nyilvános vizsgájára áll ki ma a két szomszéd vár serege, s küzdelmüket tízezrek tombolása kíséri... A Nemzeti Sport beharango- zója után nézzük, hogy mik történtek 1926. október 10-én a zsúfolásig (30 000 férőhely) telt Üllői úti pályán. A Hungária kék trikóban és fehér nadrágban, a Ferencváros zöld nadrágban és fehér trikóban lépett pályára. Ferencváros: Huber - Takács I, Hungler II - Müller dr., Bukovi,, Obitz - Rázsó, Stecovits, Pataki, Schlosser, Kohut. Hungária: Kropacsek - Kővágó, Kocsis - Rebró, Kiéber, Nádler - Braun, Kitti, Orth, Tritz, Opata. FERENCVÁROS-HUNGÁRIA2-2 G: Braun, Opata, Obitz, Kohut. „Húsz perc leforgása alatt történt úgyszólván minden ezen a meccsen. A második félidőben ezen időn belül lőtte az első két gólt a kék-fehér csapat és a sok Hungária-néző ugyancsak kiélte magát az örömmámorban. A Ferencváros hívei persze szomorúan bámultak bele a felhős ködbe: az ellenfél lendülete lesújtotta őket és szinte belenyugodni látszottak a vereségbe. Nem úgy a csapat, amely két gól hátránya dacára is elementáris erővel feküdt bele a küzdelembe, hogy szépítsen az eredményen, s mikor ez megtörtént, hogy kiegyenlítsen. Most ők ölelték egymást, ők úsztak a boldogságban. Ezután mindkét csapat vigyázott arra, hogy ha már 2-2, hát valahogy ki ne kapjon. A közönség érzelmeiben osztozkodott a bőrig ázott játékosokkal, mindenki azért drukkolt, hogy valahogy ne az ellenfél rúgja a meccs ötödik gólját, mert ezt már kiegyenlíteni aligha sikerült volna. A két örök rivális harca tehát ezúttal valami egész különös élmény volt, s a végén mindenki meg volt elégedve. Játékosok, vezetők és a közönség egyaránt.” Brüll Alfréd, a Hungária elnöke:- A pálya irreális volt, a mérkőzés folyamán igen nagy szerepe volt a véletlennek. Mindazonáltal igen szép volt a meccs, és nagyon elégedett vagyok a csapatom minden egyes tagjának mai játékával és teljesítményével. Szigeti Imre, a Ferencváros igazgatója:- Csodálattal kell adóznom mindkét csapat tagjainak, hogy ilyen hihetetlen nehéz talajon ilyen lendületes és élvezetes játékot mutattak. Az adott viszonyok között a mutatott játék után az eredmény szerintem is teljesen megfelel az erőviszonyoknak. Pataki Mihály, a Ferencváros csapatkapitánya:- Véleményem szerint a mérkőzés erkölcsi győztesei mi vagyunk, hiszen 2-0-ra vezető ellenfél ellen kiegyenlíteni tudni hatalmas teljesítmény. Száraz talajon még szebb lett volna a játék, és meggyőződésem, hogy reális pályán részünkre kedvezőbben is végződött volna. Orth György, a Hungária csapatkapitánya:- Mindegyikünk az első perctől az utolsóig teljes szívvel és lélekkel küzdött a nehéz talajon. Hogy ebben az öldöklő iramban ezen az irreális pályán nem történt sérülés, azt a játékosok fegyelmezettségén kívül az abszolút korrekten bíráskodó Zsamóczainak köszönhetjük. 1926. október 17. Szeged: BÁSTYA-FERENCVÁROS 3-1 G: Pataki, Wampetich, Busch, Solti. Ferencváros: Huber - -Takács I, Hungler II - Müller dr, Bukovi, Obitz - Rázsó, Pataki, Stecovits, Schlosser, Kohut. A Ferencváros első vidéki bajnoki mérkőzése góllal kezdődött, de nagy Fradi-szomo- rúsággal végződött. Azért örökítsük meg a Ferencváros első vidéken szerzett bajnoki gólját: Az 5. percben Müller hosszú labdát vág át a bal oldalra, Kohut elé kerül. Kohut kapura tör vele, átvergődik a védelmen, amelynek már mindhárom tagja rajta lóg. A kavarodásból Pataki elé pattan a labda, aki közelről a kapuba nyomja. A hazaiak félidőig egyenlítettek, majd az újszegedi pálya mintegy 3000 főnyi szurkolóserege meglepve látta, hogy két szegedi gól - s ezzel megérdemelt győzelem - születik. Holzer, a Bástya elnöke (egyébként az ő előnevéről - bástyái Holzer Tivadar - kapta a szegedi csapat a nevét...):- A fiúk szíwel-lélekkel küzdöttek, három letagadhatatlan gólt rúgtak. Lehet, hogy a keskeny pálya és a hazai közönség is hozzájárult a győzelemhez, de minden győzelemnek megvannak az okai. Szigeti Imre bánatosan csak ennyit mondott:- A két összekötőn veszett el a meccs. A nagy lelkesedés győzött. A derék ferencvárosi futball- vezérnek ebben a bajnokságban már nem kellett többet ilyet mondania - a hátralévő meccseken a Ferencváros veretlen maradt! Nagy Béla Egyidényes bajnokságok - Fradi elsőséggel, de bajnoki cím nélkül! Az MLSZ a háborús állapotok miatt 1915 tavaszán egyfordulós, úgynevezett Amatőr Liga bajnokságot írt ki 14 budapesti csapat részére. A csapatok összeállításai a katonai behívások miatt alaposan megváltoztak - a Fradié is! - de az élen akkor még a „békebeli nagyok” végeztek: 1. FTC 24,2. MTK 23, 3. BTC 17 ponttal. A ferencvárosiak egyébként veretlenül nyerték ezt az egyfordulós idényt, amelyet a Szövetség nem tekintett hivatalos bajnokságnak, csak bajnokság- pótló mérkőzéssorozatnak. A II. világháborús idők is megfosztották a Ferencvárost egy valószínű bajnoki címtőll 1944 őszén a hadi bajnokságot - a sok légiriadó miatt, ha nehézségek árán is - de a csapatok lejátszották. Csak az Újpest-Ferencváros megismételt találkozó volt még hátra. Az MLSZ karácsonyra tűzte ki a találkozó időpontját, de a harcok közeledte miatt a meccs megrendezését már nem engedélyezték. Ha a félbeszakadt Ferencváros-Újpest mérkőzés 1-1-es eredményét végeredményként könyveljük el (7 perc volt hátra... mikor légiriadó miatt lefújták...) akkor ez az egyidényes bajnokság így zárult: 1. Ferencváros 19 pont (44:11), 2. Újpest 19 pont (39:17). Az MLSZ a szabályok értelmében ezt a küzdelemsorozatot is csak mint félbeszakadt bajnokságot tartja nyilván.
