Zöld Sasok (1990-2005)

1991 / 2. szám

ZÖLD SASOK A Fradi játszotta az első profi bajnoki mérkőzést! A Ferencváros első profi gárdája. Álló sor balról: Dán, Müller, Rázsó, Pataki, Furmann, Bukovl, Takács I Sándor, Blum, Kovács (erőnléti edző, gyúró). Első sor: Obitz, Stecovits, Huber, Klement (titkár), Szigeti (elnök), Tóth Potya (edző), Schlosser, Kohut, Hungler II 1926. Július 1-én az MLSZ tanácsülése kimondta a profi és az amatőr futball szétválasztását. Az egyesületeknek je­lentkezési határidőül július 20-át jelölték meg. A profi egyesület meghatározása az alábbiakat jelentette: „Professzi­onista az a labdarúgással foglalkozó egyesület, amely akár csak egy játé­kosát is fizetésben, vagy bármely más anyagi ellenszolgáltatásban akár közvetett, akár közvetlen módon ré­szesíti. A professzionista alakulatok­nak a felvételt megelőzőleg tőkeerős­ségüket is igazolni tartoznak a szö­vetség előtt. A professzionista átalakulás egyik kisebb jelentőségű, de sok tekintet­ben fontos kérdése az új alakulatok elnevezése. Arról le kell tenni majd az egyesületeknek, hogy atlétikai, tor­na-, vívóegyleteknek titulálják magu­kat, amikor nyilvánvalóan nem fog­nak más sportot űzni, mint egyedül a professzionista futballt. Profi klubok csak FC vagy SC hozzátételt hasz­nálhatnak majd címükben. " * 1926. július 27-én megalakult a Magyar Professzionista Labdarú­gók Szövetsége. Az egyesületek 1000 pengős nevezési diját 23 klub fizette be. Elsőként a Pesterzsébet, utolsónak a Bocskai (DVSC) je­lentkezett. A Ferencváros is csak huszonegyedikként nevezett és ez a szám később szerencsét hozott - a Fradi nyerte a legtöbb profi bajnoki címet! A Részvénytársaság 600 millió koronás alaptőkéjéből 325 milliót Szigeti Imre, a profi alakulat igaz­gatója jegyzett! 50 milliót egy ma­gát megnevezni nem kívánó lelkes szurkoló adott. A fennmaradó 225 millióról így írtak: „Olyan nagy a szeretet a Ferenc­városban és magában az FTC-ben a jelenlegi csapat iránt, hogy senki sem egyezne bele abba, hogy az rt. teljesen idegen emberekből alakuljon meg és ezáltal a mai csapat bizonyos mérté­kig eltávolodjék az eddigi barátoktól A hiányzó 225 millió koronát éppen ezért azok adják össze, akik az FTC Üllői úti sporttelepének felépítése idejében önzetlenül jegyeztek rész­vényeket. ” Ki voltaFerencváros első szerződ­tetett profija? Kohut? Takács? Hungler? Nem, ne találgassák - a kevésbé híres Hor­váth II. Hogy miért? íme, a korabe­li tájékoztató: „ Eddig csupán egyetlen játékos írt alá profi szerződést a Ferencváros­nak: Horváth II., a BTC volt csatára, akit az Újpest is szerződtetni igyeke­zett. Horváth II-vel tehát azért tettek kivételt, mert fennállott a veszély, hogy a lila-fehérek lestoppolják... “ A többi ferencvárosi játékos is hamarosan aláírta a profi szerző­dést. Pataki, Müller dr. és Huber vi­szont bejelentették, amatőrök ma­radnak, de természetesen mindhár­man az első csapatban kívántak sze­repelni. Az egyik legnagyobb szenzációt Schlosser Imre szerződtetése jelen­tette - visszatért anyaegyesületébe! S/ózI a Ferenc­városban! Schlosserre nagyon sokan hara­gudtak azért, mert 1915-ben el­ment az FTC-ből az MTK-ba. Vol­tak, akik még egy évtized múltán is háborogtak, hogy az FTC-nek nem kell Schlosser... Szigeti Imre, a dip­lomatikus futballigazgató ezt kész­séggel elismerte és szemrebbenés nélkül mondta:- Az FTC-nek, az amatőrcsapat­nak tényleg nem kell Schlosser, hi­szen azt korábban elhagyta. A profi Ferencváros viszont most alakult, és ott szükséges és kívánatos Slózi jelenléte. A szerződéskötésre au­gusztus 3-án Schlosser lakásán ke­rült sor. Slózi még az amatőr FTC trenírozását is elvállalta... Tóth Potya, a Ferencváros edző­je viszont azért dohogott, hogy Schlosser nála is előnyösebb szerző­dést kapott... Aztán rendeződtek a dolgok, a gárda összeállt és következett az el­ső, a bemutatkozó mérkőzés. A Fradi Debrecenben játszott először Ferencvárosként... A barátságos mérkőzést 1926. augusztus 15-én játszották: FERENCVÁROS - BOCSKAI 4-0 Gólszerzők: Pataki 2, Steczovits 2 Ferencváros: Huber - Takács L, Hungler II. - Lyka, Bukovi, Blum - Mácsai, Horváth II., Pataki, Fischer (Steczovits), Tóth Potya. Nem, nem tévedés, az edző volt a balszélső... Ünnepélyes külsőségek között, mintegy 2000 főre tehető közönség előtt zajlott le a két csapat bemutat­kozása a debreceni Diószegi úti Vasutas-pályán. A mérkőzés meg­kezdése előtt Zemplényi Gusztáv dr. üdvözölte a Ferencvárost első mérkőzése alkalmából, melynek nevében Szigeti Imre köszönte meg a meleg szavakat. Ezután kezdődött Nagy Dániel sípjelére a nagy érdek­lődéssel várt mérkőzés. Amatőr játékos szerezte az el­ső profi-gólt! ,„Az első veszélyes lövést Mácsoy ereszti kapura, de Hübner remekel, s a labda kezei között marad. Rögtön utána a Bocskay is viszonozza a tá­madást, Kántor szélsebesen lefut, már egyedül áll a kapu előtt, amikor Takács az utolsó pillanatban szereli A félidő egyetlen gólja a 18. percben esik- Horváth tisztára játsza magát, s Friednek csak szerencsével sikerül őt komerre szerelni. A komerre Hübner kifut, de Pataki közvetlen közelről a hálóba juttatja a labdát. ” Nos, hát ez volt az első magyar- országi "profi-gól'' története - még, ha barátságos meccsen szüle­tett is. Ami külön érdekesség, hogy az a Pataki Pityke szerezte, aki más­fél évtizeden át játszott az amatőr FTC-ben, és ekkor is amatőrként szerepelt... Visszatérve a debreceni mérkő­zésre, a találkozóról így írtak: ,A Ferencváros teljes egészében nagy­szerű benyomást keltett, s minden ízében elsőrangút produkált Az újoncok közül különösen Bukovi tűnt ki, a mezőny egyik legjobbja volt. Annál szürkébb játékot nyújtott a volt Zuglói játékos, Fischer, kinek még sokat kell tanulnia, hogy méltó tagja legyen a Ferencvárosnak" Hát, szó ami szó, ez a Fischer meg sem közelítette napjaink Fischer Paliját... „Igazi profi­meccs? Nálunk Pesten?” A bajnoki rajtot mindenki lázas izgalommal, óriási érdeklődéssel várta. íme, egy kis hangulatkép minderről: „ Vasárnap profimeccs lesz! Igazi profimeccs? Nálunk Pesten? Szinte csodálatraméltó, hiszen mi, még a világ áü, amatőrök akartunk marad­ni S most kapunk jó profimeccseket, mindjárt elsőnek egy Ferencváros- Budai 33 találkozót. Kimentünk egy kis szemlére az Üllői útra. Amint be­lépünk a kapun, nagy felfordulás fo­gad. Kapuk sehol, helyettük a klub- ház felőli oldalon óriási színpad, össze-vissza dobálva. A Szt. István- napi játék és a vasárnap esti vihar maradványai A másik oldalon ha­talmas várkapu, a pálya közepén pe­dig jó nagy dombocska díszeleg. ...Itt sem lesz ma tréning - gon­doljuk - de azért nem csüggedünk mert látjuk már messziről Slózi kari­kalábait, amint a tribün előtt sétál­gat. Rögtön meg is kérdezzük- Mi lesz a tréninggel?- Lesz, lesz, feltétlenül lesz, a tel­jes proficsapattal Aztán tényleg gyü­lekezés, öltözés, és kis idő múltán már fúrnak ki a pályára - Kohut, Sándor, Steczovits, Takács, Rázsó. Potya nincs itt, helyette Siód dirigál­ja az edzést- Bécsben a startra adnak sokat, aki jól tud a labdára startolni az a hasznavehető - magyarázza Schlos­ser, és máris egysorba állítja a köz­ben megszaporodott társaságot. Tap­sol és a játékosok futnak 30-40 mé­tert, és aztán újra meg újra. Peregnek a gyakorlatok u nézők pedig elége­detten állapítják meg: - Ez aztán a csapat, ezek majd megmutatják Mi leszünk az első profi bajnokok1 Csak az a vasárnap lenne már itt... ” „A magyar fut­ball új korszaká­hoz érkeztünk a mai nappal.” Történelmi pillanatok lesznek azok, midőn ma délután 2 órakor a Ferencváros és a Budai 33-asok professzionista csapatai a pályára lépnek, hogy legelsőnek mérjék össze erejüket a magyar professzio­nista ligabajnokság küzdelmeiben. Sokáig vártunk erre a pillanatra, de végre elérkezett ez is, és hisszük, hogy ebből csak üdv áramlik majd a magyar futballra és az egész magyar sportra. Meg vagyunk győződve, hogy a két szembenálló legénységet is áthatja ennek a percnek az ünne­pélyessége, és a professzionista fut­ball minden erényével, egymást megbecsülve, mindvégig becsü­letesen küzdve és magyaros lelkese­déssel indulnak már ezen az első összecsapáson is a küzdelembe, hogy megszerezzék magyar földön a legelső professzionista ligagyőze­lem dicsőségét.” 1926. augusztus 29. FERENCVÁROS - BUDAI 33 6-2 (1-2) G: Pápay, Steczovits, Schmidt, Schlosser, Kohut, Schlosser, Kohut, Kohut Ferencváros: Huber - Takács I., Hungler II. - Lyka, Bukovi, Blum - Rázsó, Horváth II., Steczovits, Schlosser, Kohut. „Már a kora délutáni órákban 25 000 főnyi közönség lepte el a Hungária körúti pálya tribünjeit és lépcsősorait, hogy tanúja lehessen a magyarföldön magyar csapatok kö­zötti legelső professzionista ligamér­kőzésnek És ez a közönség nem csa­lódott! Valóban szép meccs volt, iz­galmas, változatos és végig lebilin­cselő.'’ Ami az izgalmakat illeti, már a kezdésnél is történt egy kis malőr: a 2 órára hirdetett meccs háromne­gyed háromkor kezdődött... Aztán a kezdés után az első perc­ben az első támadásból gólt szerzett a budai csapat! A Fradi a 13. perc­ben szerezte első profi bajnoki gól­ját: „Rázsó átmegy Erdélyin, Steczo- vitshoz tolja a labdát, aki nyugodtan a jobb sarokba plasszírozza... ” Az első profi bajnokin aztán volt még kiállítás, 11-es, no és sok Fradi- gól. Vegyük sorba: a 38. percben Takács Gézát, a "Marinénit'' a bíró feleselés miatt kiállította. A Fradi csak negyedórát játszott emberhát­rányban, az ellenféltől a durvásko- dó Oláh került a kiállítás sorsára. Ekkor már 3-2-re vezetett a Fradi. A negyedik ferencvárosi gól egyben a profizmus első 11-es gólja volt! A 69. percben a legendás Zsák kapus kézzel nyúlt - no, nem a labda -, ha­nem Horváth II. lába után, a csatár elesett, 11-es! Schlosser védhetetle- nül vágta a bal alsó sarokba... Az­tán még két Kohut- bombagól úgy 18-20 méterről, és megszületett a magyarországi profizmus első 2 bajnoki pontja. A Ferencváros neve mellé írták! Nagy Béla GONDOSKODUNK, TEHÁT VAGYUNK

Next

/
Oldalképek
Tartalom