Zöld Sasok (1990-2005)

2003. február

14 Nacer az FTC első igazi idegenlégiósa Schultz Levente két éve még a Fradi "teremgólkirálya" volt... Január 9-31. 1900. január 27. Az első FTC rendezvény napja! Érde­kes, hogy nem sportesemény volt a program, hanem jóté­kony célú bál. A vezetőség el­sősorban anyagi alapot kívánt teremteni a további működés­hez. A bálnak 41 védnöknője volt, elsősorban ferencvárosi polgárok lányai. De még Keszt­helyről, nagyváradról, sőt Bécsből is érkeztek az FTC első báljának védnöknői „csapatá­ba". A zöld-fehér zsinóron füg­gő egykori táncrend a Fradi fut- ballmúzeumban napjainkban is megtekinthető. 1901. január 15. Ezen a keddi napon adta hírül a Sport- Világ, hogy „A Ferencvárosi Torna Club lapunkat hivatalos lapjává választotta és tagjai ré­szére megrendelte." A követke­ző szám tartalmában már az FTC „fejléce" is megjelent a hi­vatalos rovatban. 1911. január 20. Az utolsó simításokat végezték az Üllői úti pálya építése során. Egyéb­ként akkor ez a város szélét je­lentette és bizony a korabeli Fradinak „riválisa" is volt a terü­letre. A klinikák építése miatt a Füvészkert területe harmadára ZÖLD SASOK csökkent. Áthelyezésére 22 ja­vaslat készült. Szóba került a Gellért-hegy, a Vérmező, a mai Lágymányosi lakótelep és az Üllői úton létesítendő FTC-pá- lya területe is... Szerencsére ezt az akkori városszéli - még ere­deti legelő gyeppel létező - te­rületet a Főváros jelképesen 1 körmöd aranyért a Ferencváro­si Torna Clubnak adta .játszó­tér gyanánt". A jelképes össze­gért kikötés csupán csak egy volt: a felépített stadionban a tanuló ifjúság részére időnként testnevelési lehetőséget kellett biztosítani. 1912. január 10. Az „ősfradinak" nem sikerült győ­zelemmel befejezni a német­angol túrát. Londonban 4-1-re kikaptak az English Wanderers csapatától. A bankett viszont jól sikerült, amit este London egyik legjobb vendéglőjében tartottak. Zongorakíséret mel­lett mindkét csapat játékosai elénekelték saját himnuszu­kat... 1912. január 13. Az FTC el­ső külföldi túrájáról óriási ün­neplés közepette hazaérkezett. A Keleti pályaudvar előtti térsé­gen ezrek zsúfolódtak össze a januári fagyban, hogy láthas­sák a sikereket elérő, az angol tanítómestereket saját földjü­kön legyőző gárdát. Mai szemmel nézve, nem tű­nik olyan rendkívülinek az FTC hat mérkőzésből álló portyája - de akkor ez szenzációnak szá­mított. Magyar csapat addig még ilyen portyán nem szere­pelt és a sorozatos győzelmek idehaza megdobogtatták a szí­veket. Egy-egy győzelem után vidéki városainkban FTC baráti társaságok alakultak, Kalocsán örömmáglyát gyújtottak... A csapatot Bárczy István polgár- mester fogadta és köszöntötte a Keleti pályaudvarnál. Ezt kö­vetően a dalárda egy győzelmi indulóra gyújtott rá... Kárpáti Béla az MLSZ akkori elnöke (egyébként az FTC egyik alapí­tó tagja volt) mondott szép be­szédet és egy háromméteres nagy babérkoszorúval fejezte ki az MLSZ elismerését. A szé­pen hímzett szalagon ez állt: Külföldi dicsőséges szereplése emlékére az FTC-nek - és a hat külföldi mérkőzés dátuma... Végül elénekelték a Him- nuszt, amit a dalárdával együtt zengett a közönség is. A foga­dás ezzel véget ért, és megkez­dődött az impozáns bevonulás: a Rákóczi úton, József körúton, Ferenc körúton és Mester utcán át az Üllői úti sporttelepre. A házakat az útvonalon fellobo­gózták, a polgárasszonyok leg­szebb szőnyegeiket tették ki az erkélyek rácsaira... A csapat érkezéséről, a be­vonulásról, az Üllői úti köszön­tő ünnepségről az Apolló válla­lat Filmet készített. Mit nem ad­nánk ezért a kis némafilmért - ha megvolna... Hiszen a Fradi­ra ekkor figyelt fel igazán elő­ször az egész magyar társada­lom! 1920. január 17. nagysza­bású kedélyes kabaré klubes­tet tartottak a Ferencvárosi Pol­gári Kör helyiségeiben. A mű­sor kiemelkedő száma Gábor Andor: Lakáshivatal című tréfás jelenete volt, amelyet Máthé Sándor és Salamon Béla, a Royal Orfeum művészei, vala­mint Tóth Potya István, a csa­pat csatára hatalmas kacagás közepette nagy sikerrel adtak elő. A nívós kabaréműsor után víg cigánymuzsika mellett táncra perdült a társaság... 1922. január 17. Az FTC csapata ezen a keddi estén ér­kezett haza zavaroktól sem mentes olaszországi túrájáról. A bonyodalmakat az okozta, hogy az olasz szövetség két pártra szakadt és ezek a Fradi meccseit is befolyásolták. A csapat vezetőinek, Szigetinek és Malakynak köszönetét is szavaztak, hogy a nehéz hely­zet ellenére is végigcsinálták a hat mérkőzéses túrát. A hat meccsből pedig ötször győz­tek! Egyszer idegen mezben - mivel a Spezia elleni találkozón kölcsönmezben léptek pályára! Az FTC csomagjai a vonaton maradtak - elvesztek -, de ké­sőbb megkerültek... A túra eredményei: Speziában 3-1 és 7-0, Livornóban 4-2, Vercelliben 0- 3, Firenzében 8-0, Velencében 8-1. 1924. január 26. Az FTC jéglabda csapata a Csáky em­léktornán így állt fel: Hungler I, Hungler II, Hungler III - a csa­társorban a testvérek vala­mennyien az FTC futballcsapa­tának tagjai voltak... 1925. január 25. Az FTC válogatott kapusa „Amsei Ig­nác vasárnap délután tartotta esküvőjét Lenkey Ella úrlány- nyal, a kispesti templomban. Az esküvőn az FTC elnöksége is képviseltette magát és a játé­kosok, a klubtagok a helyszí­nen kívántak szerencsét és bol­dogságot az új párnak." A jókí­vánságok megvalósultak... 1926. január 9. Ferencvá­ros - Újpest 3-2! Ez egy Téli Ku­pa mérkőzés volt, és az Üllői úti találkozót magabiztosan nyerte a Fradi. A sok híres játékos ne­vével fémjelzett csapat, annak ellenére, hogy négyen is túl voltak a harmincas korhatáron, nemcsak az első Téli Kupát, hanem a bajnokságot és a Ma­gyar Kupát is megnyerte ebben az évben! 1928. január 13. Kairó: Fe­rencváros - Egyiptom váloga­tott 4-1! A Fradi egyiptomi túrá­ján 11 mérkőzésen lépett pá­lyára, ez volt a zárómeccs. Presztízs találkozó volt, hiszen az 1924-es olimpián az egyip­tomi válogatott 3-0-ra legyőzte a magyar válogatottat.! A fe­rencvárosiak alaposan vissza­vágtak, méghozzá a Nílus part­ján. Egyébként a Ferencváros volt az első magyar csapat, amelyik az afrikai kontinensen futballmérkőzéseket játszott. A mérleg: 11 mérkőzésből 10 győzelem, 1 döntetlen! 1929. január 23. A magyar sportéletben addig szokatlan lépésre szánta el magát a Fe­rencváros vezetősége: a szur­kolókat klubtagként az egyesü­let tagjának tekintette és ré­szükre kedvezményeket bizto­sított. A tagszervezést ezen a napon kezdték és néhány nap múlva négyezret számlált! (Gazdasági válság idején...) 1932. január 10. Ferencvá­ros - Cassel válogatott 7-0! A német túra utolsó mérkőzésén a Ferencváros ragyogó játékot mutatott be. Toldi Gézát, a Fe­rencváros öt gólt elérő játéko­sát a német nézők(!) vállaikon vitték a meccs után az öltöző­be! 1935. január 10. Labdarú­gócsapatunk hazaérkezett eu­rópai túrájáról. A játékosok örömmel mondogatták: „Na­gyon rendes túra volt. Nem sok és nem túl nehéz mérkőzés. És hét győzelem. A Vienna ellen dupla prémium. Hozzá rendes zsebpénz, napidij. Vagy négy­száz pengő fejenként a kere­set." A pénznek a játékosok, a sikernek az egész ferencvárosi tábor örvendezett... 1936. január 26. Bajnoki meccs januárban! Igaz, ez az őszről elmaradt utolsó forduló volt. A Ferencváros a debrece­niekkel mérkőzött: Ferencváros - Bocskai 6-3! 3-2 után a Bocs­kai már kiegyenlített, azonban ezután már csak ferencvárosi gólok születtek. A meccset egyébként a Fradi-pálya füvesí­tése miatt a BSZKRT pályán a Sport utcában játszották. 1938. január 10. Ferencvá­ros - Málta válogatott 12-3! A Fradi túrája során sok gólt lőtt, a válogatottnak is egy tucat gólt rúgtak Sárosiék. Pár nap múlva a hazaérkezés is reme­kül sikerült. A Nagykanizsai és Déli pályaudvari ünneplés után a Ferencvárost ezrek várták a „nyaralásból"... 1938. január 30. A Megyeri úton tizenötezer szurkoló előtt játszották a rangadót: Újpest - Ferencváros 4-2. A lilák az első félidőben Zsengellér mester- hármasával már 3-0-ra vezet­tek! A második félidőben a Fra­di mindkét gólját Sárosi sze­rezte, akit azután kettős borda­töréssel a mentők vittek el a pályáról... 1940. január 16. Nagybecskerek: Ferencváros - Borac 8-2! Sárosi négy gólja után az ínyencek is csettintet­tek. Mérkőzés után a Borac egyik játékosa így nyilatkozott: „Eddig azt hittem, hogy labda­rúgó vagyok, de azok után, amit a Ferencváros mutatott, nem merem magam többé labdarúgónak nevezni. Egyébként ez volt a 11 mérkő­zéses török-jugoszláv túra zárómeccse. A három és fél he­tes portyán 57 ferencvárosi gól született és csak húszat kap­tak. A mérleg: 7 győzelem, 2 döntetlen, 2 vereség. 1947. január 10. Az FTC hazaérkezett a svájci döntetlen portyáról. Egy győzelem, há­rom döntetlen és egy vereség volt a mérleg. A túra jelentősé­ge abban állt, hogy a világhá­borút követő időben ez volt az FTC első portyája. Gondoljunk csak bele: 1945-ben még az FTC feloszlatását fontolgatták! 1951. január 31. Ezen a napon „kapta" a Fradi a Kinizsi nevet és a piros-fehér színeket! A teljesen átszervezett, szak- szervezeti alapokra helyezett egyesület első elnöke is az ÉDOSZ-ból érkezett az Üllői út­ra. Nöhrer Árpádnak hívták, majd őt követte a szintén szak- szervezeti funkcionárius, Szá­raz István. 1953. január 31. Az OTSB jóváhagyta az átigazolásokat. Ekkor lett a Kinizsi új szerze­ménye Mátrai Sándor (Oroshá­za), Orosz Pál (Szentesi Kini­zsi), Fenyvesi Máté (Kecskemé­ti Kinizsi). Mindennek ötven éve. 1957. január 13. A MÁVAG elleni barátságos meccsre is­mét zöld-fehérben láthatták a nézők a nevét visszakapó Fe­rencvárost! Végre ismét üte­mesen zúghatott a szurkolók ajkán az addig tiltott buzdítás: Hajrá Fradi! 1962. január 11. Santiago de Chile: Botafogo - Ferencvá­ros 4-1. Amarildo négy góljára Albert egy góllal „válaszolt". A brazilok ezen a nemzetközi tornán nagyon jól játszottak és megnyerték. A meccs érdekes­sége, hogy a Botafogo a szü­netben nyolc cserét eszközölt - a chilei tornán ez engedélye­zett volt... 1962. január 14. Santiago de Chile: Crvena Zvezda - FTC 3-2. 2-2 után a jugoszlávok szerezték meg a döntő gólt. Rendkívül durván játszottak, a chilei szurkolók tüntetése miatt a meccs félbeszakadt! A rendet helyreállították, de az ered­mény már nem változott... 1966. január 30. Az FTC - Dynamo Berlin barátságos nemzetközi mérkőzést semle­ges pályán játszották. A ven­déglátó U. Dózsa Megyeri úti stadionjában letakarították a havat és viszonylag jó talajon játszhattak Alberték. Albert két gólt szerzett, de a döntetlenhez is legalább három gól kellett volna (D. Berilin - FTC 3-2). Szűcs Lajos, a későbbi Világ- válogatott labdarúgó ekkor mutatkozott be a Ferencváros színeiben. 1968. január 9. Liverpool­ban egy fiatal ferencvárosi csa­tár, Branikovits László góljával

Next

/
Oldalképek
Tartalom