Zöld Sasok (1990-2005)

1997. szeptember 16.

ZÖLD SASOK • KRÉTA (Kriti) kb. 8500 km2-es területé­vel és 500 000 lakosá­val a legnagyobb görög sziget. Már az i.e. 3200 körül lakott terület vol. Kis-Ázsiából beván­dorolt hajós nemzet élt itt. I. e. 2000-1400 között a mondabeli Minószról elnevezett minószi kultúra virágkorában csodás pa­lotákat építettek. A mükénéi achájok hódításai (i. e. 1400 kö­rül), valamint a súlyos földren­gések a minószi kultúra hanyat­lását idézték elő. A krétai kultúra - Európa legrégibb kultúrája - fejlődésének történetét követhet­jük itt nyomon. Nagyban köszön­hető ez a XX. századi ásatások­nak, elsősorban az angol Sir Art­hur Evans munkásságának. Kréta már a görög mitológiá­ban is fontos szerepet játszott, miszerint egy barlangban itt szü­letett és nevelkedett Zeusz, Kréta első királyát, Minószt, Zeusz és Európa fiaként tartották számon. Legendák egész sora keletkezett a szörny Minotaurusz alakja kö­rül, ki félig ember, félig bika volt és egy Dédalosz által épített la­birintusban élt. Ott ölte meg őt Thészeusz, a király lányának, Ariadnénak segítségével. A ter­mékeny szigetet három hegy­masszívum osztja meg, melyek között mezőgazdaságilag hasz­nos alföld terül el. A sziget kö­zepén emelkedik Kréta legmaga­sabb hegye, az Ida (ma: Idi Oros, 2498 m). IRAKLION (92 000 lakos), korábban He- rakteionnaknevezték, a sziget fő­városa. A középkor vége felé a velenceiek egy 5 km hosszú vá­rosfallal vették körül. Központjá­ban egy kis téren áll egy - ve­lencei hadvezérről, Morosiniről elnevezett - márványkút, az óvá­rosban pedig több velencei ház látható. A város legfontosabb látniva­lója a krétai ásatási leleteket őrző Régészeti Múzeum. (A minószi freskókat bemutató rész jelenleg zárva van.) A múzeum a város keleti végén található. Ott többek között a Messzara alföldről szár­mazó kőkori leletek láthatók. (A sziget déli része.) A tulajdonkép­peni minószi gyűjtemények ka- marész stílusú vázákkal kezdőd­nek (a kamarész stílust az Ida he­gyi Kamarész barlangról nevez­ték el, ahol az első leleteket ta­lálták). Figyelemre méltó a hie­roglif jelekkel telerótt phaisztoszi korong is, a knósszoszi bikafej alakú zsírkő és az elefántcsont­ból faragott akrobataszobor, a híres fajansz kígyós istennők, valamint a három Ajia Triadában Phaiák harcosok várnak a Ferencvárosra Görög ellenfelet tartogatott a sors az idei UEFA Kupa kiírásának első fordulójában az FTC számára! Hellász földjének résztvevőinél kezdjük egy kis történelmi, irodalmi sétával. Homérosz legendás eposza az Odüsszeia megemlíti a Kréta, illetve Korfu szigetek északi részén élő harcos, hajós népet a phaiákokat. „Várta őket vissza Dulikhion, Számé és erdőshátú Zakünthosz, rettegte őket az ellen a sós vizen és szárazon egyaránt..." Nos, az OFI Kréta nem tartozik a legmegsüvegeltebb görög klubok (Panathinaíkosz, AEK, Olympiakosz, PAOK) közé, ám lebecsülni is hiba lenne őket. A klub teljes neve: Omilosz Filathlon Irakliu és 1925-ben alapította az egyletet Vaszilisz Kapszalisz és Georgiosz Vamvakulasz, a két módos iraklioni kereskedő. A fentebb említett klubokkal elleniében nem büszkélkedhet a - rendszerint - fekete nadrágban és fehér mezben küzdő egyesület jelentős sikerekkel. Egyetlen címük, az 1987-ben elnyert Görög Kupa, míg a legutóbbi bajnoki kiírásban a 4. helyet szerezték meg. Előttük végzett az Olympi­akosz, AEK Athén, PAOK trió (utóbbi csak jobb gólkülönbséggel!), de megelőzték a hellenisztikus foci büszkeségét, a zöld-fehér Panathinai- kosz csapatát! 34 meccsükből 20 győzelem, 6 döntetlen, 8 vereség a mérleg 51—28-as gólkülönbség, illetve gólarány. Viszonylag kevés a rúgott gólok száma (6. a 18 csapatos ligában), ám a harmadik legke­vesebb gólt kapták - ami mindenképpen figyelemreméltó! Otthon le­győzték a PAOK és az AEK csapatát is, míg idegenben az lonikosz elleni 3 gólos siker és a Panathinaíkosz elleni 1-1 a legfigyelemreméltóbb eredményük! Igazi „hazai” specialista a csapat, szeretik gyorsan lero­hanni, „begyűrni" az ellenfelet - ám ha ez nem sikerül gyorsan - erről mesélnek a nemzetközi kupameccsek, de tartsunk sort! Első „európai” fellépésükön, az UEFA Kupában a spliti Hajdúk, majd másodszor a svájci Sión (0-2,1-1) búcsúztatta őket! 1993-94-ben vi­szont először a bolgár Lokomotiv Szófiát (3-0), (1-2) búcsúztatták, majd jött a híres Atletico Madrid. A sovány, egygólos madridi spanyol előny elfogyott hamar és öldöklő csatában végülis - először a kupák történetében - a harmadik körbe léphetett az OFI! Jesus Gil u Gil a madridiak hangos és erőszakos elnöke megpróbált (a közönség visel­kedése miatt) lépéseket tenni a krétaiak ellen, de az UEFA „csupán" súlyos pénzbüntetéssel „honorálta" a hevesvérű drukkerhad petárda, ér­me és görögtűz akcióit! A közönség külön fejezet: noha az OFI stadionja eredetileg csak 12 500 (ma 14 800) néző befogadására alkalmas, igazi kis katlan: a több méter magasra kifeszített dróthálón a kapu mögött mint a macska kúsznak fel a fekete-fehér harcosok, kezükben ködgyer­tya, sőt igazi! fáklya etc... a világsajtót is bejárta az a kép midőn druk­kerek tucatjai másznak a magasba és tombolnak fenn a háló oldalán és tetején! A harmadik körben hamar elcsitult a tombolás: újra dél-európai gárda a Portugál Boavista látogatott a festői szigetre és simán diadal­maskodott: 4-1 a vége a luzitánoknak, Litos mesterien mozgatta a kö­zéppályásokat és a nigériai Owubokiri (Ricky) és a brazil Nelson minden ellentámadást szinte góllal fejezett be. A krónikához tartozik, hogy a válogatott Tziantzakisz (egykor Olym­piakosz, Détári klubtársa) 0-2-nél büntetőt hibázott! A visszavágón a portói Estadio do Bessa 17 ezer néző „sima” kétgólos Boavista sikert ünnepelhetett, így az OFI menetelése végétért! Az idei UEFA selejtező­jében a KR Reykjavik együttesét verték ki, a „gejzírek földjén” 0-0, míg otthon 12 ezer néző előtt 3-1 - közepes teljesítmény - de a lényeg a továbbjutás! Leginkább a következőképp állnak fel: Haniotakisz-Nikolidisz—Ma- rinakisz—Bozsinov—Pareszidisz—Riznics—Niobliasz—Tziantzakisz—Papa dopulosz—Anasztasziu—Mitics. Edző: Eugeniusz Gerard (ám a holland mester szívpanaszokkal kórházban fekszik), így helyette Arisz Vasziliu a másodedző dirigálja a gárdát! Niobliasz, Tziantzakisz, Marinakisz vá­logatottak voltak, illetve Marinakisz ma is kerettag (ő egyébként Sevil­lában volt légiós) emellett szerb és macedón futballistája is van a klub­nak (Bozsinov a macedón), sőt afrikai csatártartalék, a Mali Arunna Byarra! Érdekesség, hogy az izlandiak ellen az otthoni derbyn a 70. percig 1—1 -re, azaz kiesésre álltak és csak hajrában fejelt Mitics, illetve lepat­tanó (Papadopulosz) góllal mentek tovább! Megállapítható: a Fradi esé­lyes, ha átvészeli a kezdeti perceket okos, higgadt játékkal, ha az előre­húzódó magas emberek bátran fejelnek (Hrutka, Dragoner) és a visz- szavágón türelmesen járatják a labdát a lelkes, harcos, de nem túl kép­zett OFI-val szemben! Remélhetőleg a kinti „krétai pokol" után „zöld pokol" fogadja majd a vendégeket, olyan szurkolás, mint a Helsinborg ellen és akkor nem marad el a siker! Füzesi Péter talált fekete zsírkő váza. Megcso­dálhatjuk a gazdagon díszített arany ékszereket, a számtalan művészien faragott pecsétkövet, valamint a mindennapi és a ritu­ális élet használati tárgyait. Az első emeleten a Knósszoszban és Ajia Triadában feltárt élénk színű freskók találhatók, melyek a minószi kultúra nagyságát bi­zonyítják. KNÓSSZOSZ a sziget ókori fővárosi Irakli- ontól 5 km-re délkeleti irányban fekszik (autóbuszjárat). A minó­szi kultúrát őrző legnagyobb pa­lota (egész nap nyitva) számtalan lépcsőjével, udvarával, kerengő- jével, folyosóival és kamráival különös benyomást tesz a láto­gatóra. A Minotaurusz-labirintus legendájának feltehetőleg ez volt az alapja. A labirintus szó a mi­nószi kultúra szent szimbólumá­ból, a labrüszből (kettős bárd) ered. A 100 000-es lélekszámú város a palota körül helyezkedett el. 1900 táján még az egész terü­letet föld borította. Evans ásatá­sai nyomán előkerült a hatalmas palota, sőt az épület jelentős ré­szét helyre is állították (beton­ból). így szemléletes képet ka­punk a kb. 4000 éves múltú pa­lotáról. Az itt talált freskók helyett má­solatokat helyeztek el (az erede­tiek az iraklioni múzeumban van­nak). KÖRSÉTA Sétánkat a színháznál kezdjük, melyet valószínűleg nem színda­rabok bemutatására használtak. A külföldi követeket fogadták itt, és táncrendezvényeket tartottak az épületben. Ezután jobbra, majd balra fordulunk, átmegyünk egy hosszú folyosón, melynek oldalán számos raktárát találunk. Az itt látható hatalmas agyagedé­nyekben bort, olajat tároltak. Ez­után az ún. trónterem következik (jelenleg nem látogatható). Eb­ben a teremben áll a kb. 4000 éves kőszék, amely Minósz király trónjaként vált ismertté. Az ere­detiek alapján készített stilizált falfreskók a minószi kultúra le­gutolsó korszakából származnak, mikor a formalizmus és merev­ség háttérbe szorította a korábbi természetközelséget és élet­örömöt. A trónteremből, illetve annak előcsarnokából néhány lépcső­fok vezet le a 60x45 méteres központi udvarba. Átmegyünk az udvaron és egy nagy lépcsőn le­jutunk a labirintushoz, mely a minószi építészet egyik legszebb példája. A csarnok délnyugati végéből a királynő mearonjába jutunk, ahol nagyon szép falfres­kók másolatai láthatók (ugráló delfinek, halak, tengeri sünök). A megaronhoz tartozó mellékhelyi­ségek a minószi higiénia és ví­zellátás magas fokáról árulkod­nak. Visszamegyünk a központi udvarhoz, majd a hercegi folyo­sóra érünk. Itt látható a leghíre­sebb minószi freskó másolata, mely egy fiatal herceget ábrázol. A hercegi folyosóról a déli pro- pülaián áthaladva, ahol egy nagy lépcső előtt balra fordulunk és a felvonulási folyosóra érünk, jobbra fordulva a nyugati portál­hoz jutunk. Végül a nyugati ud­varon át távozunk. A palotától délre egy ösvény vezet a Karaván-szerájhoz (itt fo­gadták és helyezték el a palota vendégeit) és egyéb látnivalók­hoz. A palotától északra, az Iraklion felé vezető út másik oldalán van­nak a kis palota romjai, mely i. e. 1550 körül épült és 50 m hosszú, 30 m széles volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom