Zöld Sasok (1990-2005)
1995 / 7.
A FRADI FUTBALLMUZEUM ajándékújságja Szerkeszti: Nagy Béla 1995. augusztus 9. Brüsszel; Constant Vanden Stock stadion: RSC^NDERLBCHT-FERENCVAROS FERENCVÁROS-g^NDERLE^ Az Anderlecht stadionja, amely most az elnök, Constant Vanden Stock nevét viseli, az elmúlt években újjáépítései során Európa egyik legsokoldalúbb sportlétesítménye lett. Mivel elsődleges szempont a szurkolók kényelmének biztosítása, a hivatali épületek mellett bevásárlócentrum is található a stadionban. Egyébként kevesen emlegetik ezen a néven a stadiont, nem mintha az elnököt akarnák megsérteni - de ez egyszerűen azért van így, mert a stadiont évekkel ezelőtt már a közvetlen szomszédságában lévő parkról, a Pare Ast- ridról ismerik. Az Anderlecht név pedig a környező lakónegyedből jött, ez Brüsszel délnyugati része. A klubot gyakran Sportingnak is emlegetik, hiszen teljes neve vaójában Royal Sporting Club Anderlecht - Anderlecht Királyi Sport Club. Az Anderlecht 1908-ban alakult, ekkor Brüsszelben már öt másik klub szerepelt az első osztályban: Daring, Union, Racing Club, Excelsior és Leopold. A harmadik osztályban indultak az első évben. 1913-ban feljutottak a II. osztályba, majd 1918-ban átköltöztek a Pare Astridra. A kis pályát Emile Ver- se-ről, a klub egyik korai patrónusáról nevezték el. Ez a nyitott pálya egy egyszerű fasorral volt mindössze szegélyezve és mindössze egy fedett falelátó szolgálta a nézők kényelmét. A harmincas évek közepéig az Anderlecht az első és másodosztály között ingázott. A fordulat 1935-ben történt, amikor az Anderlecht biztosította élvonalbeli szeCONSTANT VANDEN STOCK stadion replését. Ekkor egy vasbeton főlelátót építettek, üvegfallal a végében és természetesen fedett tetővel. Ekkortájt ez a legkorszerűbb európai tribünnek számított. Minden modernsége ellenére a legvonzóbb vonása volt az is, hogy a tribün központi helyén szép virágágyást is kiépeztek, amely ott pompázott meccsről meccsre... Az Anderlecht ragyogó fiatal csapatával Vanden Stock is játszott! - 1939- re megelőzte brüsszeli riválisait, főleg a régi nagy ellenfelet a Daring csapatát. Az első bajnokságot 1947-ben nyerték, majd ezt követően napjainkig további 23-at! 1964-1969 között volt egy káprázatos ötös sorozatuk, amikor a bajnokság mellé a kupát is mindig megnyerték! A sikerek fényében a stadiont is szépíteni illett. Már az ötvenes évek elején a főlelátóval szembeni nyitott terasz tetőt kapott, majd 1954. március 6- án a Buenos Aires-i Racing elleni barátságos mérkőzésen felavatták a pálya világítását! Minden fejlődés ellenére a pálya 37 ezres befogadóképessége kicsinek bizonyult. Ideiglensen átköltöztek a Heysel stadionba - ahol a belga klubrekordot is ők érték el: az Ander- lecht-Dundee BEK mérőzést 1963-ban 64 703 szurkoló előtt játszották! Az Anderlecht volt az első belga csapat, amely európai kupát nyert: a West Ham ellen a KEK döntőben diadalmaskodott. Az UEFA Kupát 1978-ban és 1983-ban nyerték. Ekkorra már a Pare Astrid lelátóit mind a négy oldalon befedték, s a népszerű keleti teraszon egy alátámasztott tetőt emeltek, míg a nyugati terasz mögött és fölött egy magas lelátót építettek átlátszó tetővel. A hetvenes évek e négy lelátójából egy sem maradt meg a kilencvenes évekre. Amikor Vanden Stock 1973-ban összehívta a klub elnökségét, megvitatták a stadionkérdést is. Elmondták, hogy a stadion immár nem megfelelő az Anderlecht hírnevének. Vanden Stock sohasem volt dúsgazdag ember - bár ő Belgium legnagyobb sörfőzdéjének a Belle Vue tulajdonosa - de az Anderlecht mindig szívügye volt. Igaz, 10 éves kora óta a klub tagja és játékoskarrierjének is csak egy dupla lábtörés vethetett véget. Vanden Stock az az Anderlechtnek, mint annak idején Santiago Bernabeu a Real Madridnak és a spanyol futballnak. Vanden Stock egyébként a Belga Labdarúgó Szövetségnek is az egyik fő tisztségviselője. A nevét viselő stadion újjáépítése 1983 márciusában kezdődött, amikor is az Anderlecht meccseit áthelyezték a Heyselbe. A fő lelátót ledöntötték és helyére hat hónap alatti!) egy 5200 ülőhelyes lelátót építettek Michael Boelens brüsszeli építész tervei alapján. Az új modem lelátó kétemeletes, narancs- sárga sorokkal, fedett párkánnyal és a tetőre szerelt világítással. A két tribünrész között van egy sor: 31 üvegablakos privát páholy, amely az első ilyen volt az európai kontinensen! (Az elsőt 1963-ban a Manchester United hozta létre.) A stadionépítés második fázisában majdnem egy ugyanilyen lelátót emeltek a szembenlévő oldalon, a Pare Astrid oldalán. A különbség csak annyi, hogy a külön zárt boxok helyett a középső részen egy üvegablakos „folyosót” alakítottak ki, amely az egész lelátó hosszában húzódik és három sort foglal el. Ezeket „Business-ülések”-nek nevezik, amelyek mögött társalgók, étermek és bárok vannak - természetesen az egész légkondicionált. 1987-ben a két lelátót összekötötték a nyugati oldalon egy harmadik hasonló lelátóval. Ebben is folytatódik a Business Class rész, de az alsó rész teraszos. A régi stadion egyetlen megmaradt része a népszerű O alakú terasz. A stadion felújítása, átépítése 1991-ig tartott, a költsége pedig 1 milliárd belga frankra rúgott. Ezeket a költségeket természetesen azok az mberek állják, akik az üveges rész mögötti páholyokat birtokolják. Ők három-hat évig a páholyok tiszteletbeli tagjai és tulajdonosai. A stadion befogadóképessége napjainkban 32 000 fő, az ülőhelyek száma 22 000. Ebben a szuper-szép stadionban játszik a Ferencváros csapata híres belga ellenfelével szemben.
