Zöld Sasok (1990-2005)

1994. október 20.

4 ZÖLD SASOK Amíg a mérkőzés elkezdődik... Portugáliáról útikönyv egy évtize­dei ezelőtt jelent meg utoljára. így akik kiutaznak Portóba - bizonyára nélkülözik azt. Bármilyen rövid ide­ig is lesznek szurkolóink a híres iparvárosban, néhány látnivalót bi­zonyára szívesen felkeresnek. Segít­ségül néhány információ az úti­könyv alapján. * Porto 400 000 lakosú iparváros. Egykor főváros volt, de rangját, amelyet Guimarestől kapott, át kel­lett adnia Coimbrának, majd Lissza­bonnak. Ez fáj Portónak, hiszen ne­ve is majdnem egyezik az országé­val. A luzitán alapítású település a vele szemben fekvő ókori Caléval együtt adta a dél felé terjeszkedő or­szág nevét: Portus/azaz Porto, jelen­tése kikötő/Cale, majd Portucale né­ven. A feltételezések szerint tehát „meleg kikötő” lenne Portucale je­lentése. * Porto az ország egyik kulturális központja is. A városban alakult az első lírai színház, a Tengerészeti és Kereskedelmi Akadémia, a múlt század végén pedig az Újságírók Szövetsége. 1911-ben létrehozták a város egyetemét és sorban születtek múzeumai. * Porto látnivalóinak megtekintését kezdjük a városközpontban, a moz­galmas Praca de Almeida Garett ke­leti felén. Itt van a Szent Benedek pályaudvar várócsarnokában Jorge Colaco 1930-ban készült azulejóival (színes csempéivel) egy szép történel­mi kép. * A Rua de Alvares Cabralon jutunk a város legrégibb román stílusú mű­A mellékelt kis szerencseszel­vényt sorszámoztuk, s a szá­mok alapján az újságok olvasói között kisorsolunk egy kétsze- mély, gyertyafényes vacsorát a most megnyílt exkluzív Búsuló Ju­hász étteremben. Sorsolás valahol Európában - az FTC csapatát szállító repülőgép fedélzetén, a fellegek felett... Sok szerencsét, Zöld Sasok! emlékéhez, a Szt. Márton, másnéven Cedofeita-templomhoz. (A név je­lentése sebtében csinált, a templom gyors felépítésére utal.) A templom­tól déli irányban -a Rua de Anibal Cunha, a Rua da Boa Hóra út vezet az óvárostól nyugatra egy parkba emelet Sportpalotához. Az 1952 óta álló modern vonalú létesítmény 10 ezer nézőt fogad be. A parkban egyébként állandóan vá­sárt tartanak. A parktól nyugatra ka­nyarog a Rua de Entre Quintas, ame­lyen a város romantikus múzeuma, a Museo da Quinta da Macierinha található. A mellette lévő villában találhatjuk Porto jellegzetes borozó­ját, a Solar do Vinhot. A parktól keletre vezet a Rua de Dom Miguel. Ennek bal oldalán lát­juk az 1795-ben emelt klasszicista stílusú Carranca palotát. Ebben léte­sítették 1893-ban Portugália első múzeumát. Ma az épületben találjuk a Nemzeti Soares dos Reis Múzeu­mot, amelyet 1911-ben alapítottak. A múzeum legfőbb értéke a képtára. * A Rua dós Carmelitascon jutunk a város legszebb barokk templomá­hoz. A Papok templomát Nazzoni emel­te 1732 és 1847 között. A város jel­képének is számító, 75 m magas, szép torony 1847 és 1763 között épült. * A templomtól nyugatra fekvő Jo- ao Chages kerteknél is sok a látni­való (Szt. János templom, Etnográ­fiai Múzeum, Tőzsedpalota, Szt. Fe­renc templom). A parkból ha lesétá­lunk a Rua da Alfándegán a partra tipikus régi hangulatú házakat lá­tunk. A Praca da Ribeira a folyóparti téren át máris lent vagyunk a hangu­latos óvárosban, szűk utcák, kes­keny, magas, egymáshoz ragasztott házak tekintenek a zöldes színű, hömpölygő Dourora. Ezen a részen található a halpiac és innen láthatjuk jól Vila Nova de Gaia oportóraktárai- kat is. (A város neve régen „O Porto”, azaz „A kikötő” volt, így nőtt egybe a bormárkában a két szó: oportó). * A Dourora partjáról jól láthatjuk a város mindhárom hídját. Jobb felé, a torkolat előtt az autópálya Arrábi- da-hídja íveli át a folyót. A 270 mé­teres vasbeton ívű hidat 1963-ban emelték. Balra élig 300 méterre lát­juk az érdekes I. Lajos hidat (Ponte de Dom Luis I). Gustave Eiffel ter­vezte és 1886-ban avatták. Tovább egy kanyar után a Maria Pia-híd (Ponte de Dona Maria Pia) követke­zik. Nevét I. Lajos feleségéről kapta. Szintén Eiffel tervei szerint, 150 munkással, 22 hónap alatt épült fel. Avatása 1877 november 4-én volt. A 354 méter hosszú, 61 m maga­san haladó, 160 m fesztávolságú hi­dat karcsúsága miatt méltán nevezik „brüsszeli csipke” hídnak... Talán nem mindenki tudja, hogy: Portugália gyakorlatilag teljes lakossága portugál nemzetiségű, és ezt a nyelvet beszéli, amely a kínai, a hindi, az orosz és a spanyol nyelv után a hatodik azon nyelvek sorában, amelyet a legtöbben beszélnek a földön. hogy: Portugália területének nagyságát tekintve Európa 19., lakosainak szá­ma alapján a 15. állama. Az országnak 11 tartománya van, a legkisebb Douro, székhelye ellenben a második legnagyobb portugál város, azaz Porto. hogy: Portugália területén legalább félmillió éve laknak emberek. Erről ta­núskodnak a Tejo-völgyben talált pattintott kőszerszámok. A leletek szerint a folyóvölgyet a neandervölgyi emberfajta lakta. hogy: a szinte hűsítő hatású csempeborítás ma is honos Portugáliában. A századok során jellegzetessé vált csempedíszek (azulejok) kutakon, vásárcsarnokok, pályaudvarok falán is találhatók. hogy: a portugál innivalók élére a borok kívánkoznak! Északnyugaton ter­melik a savanyú és kis alkoholtartalmú, ún. zöld bort (vinho verde) - azaz „Fradi bort”! A Douro felső folyásánál a híres portóit (vinho do Porto). A portóit speciális hordókban érlelik, különleges (és titkos) eljárásokkal. Maga az eljárás Portóban történik - ezért ez a neve -, holott a bort adó szőlőt Pinhao és Régua környékén, illetve attól ke­letre szüretelik, ahonnan a termést leúsztatják a Douron, Portóba. A portói is lehet száraz (seco), félédes (meio-doce) vagy édes (doce). Készülhet fehér (branco) vagy vörös borból (tinto). Érdemes legalább egyszer megkóstolnunk, ha lehet, Portóban! Pláne Fradi-siker után... fittes ítjük Kedves Vendégeinket, az újjávarázsolt Tsúsutó 'Juhász étterem és bár ismét rendelkezés ükre áll. éttermünkben cigányzene, ^ A A . nyitvatartas: 12 -01 -l^, a bárban tánczene (éló'), v- A A >\yitvatartas: 22 -O5 ~t^, a kerthelyLsedben i^ény szerint -fiolklórmüsor. /Kindenkit szeretettel várunk! (Zí'münk: 1118 TSuúapest, Kdenke^i út 58. '2dtj,on: 209-164.9

Next

/
Oldalképek
Tartalom