Zöld Sasok (1990-2005)

1993 / Ajándék szám

„Vert helyzetből nyerni,- röviden ez az ars poeticám... ” Vincze Géza - ahogy mondani szokták - több dimenziós ember, egyéniség. A Ferencváros utánpótlás szakágveze- tőjével második otthonában, a Népligetben találkoztunk. Amikor meglát, kér még egy kevés időt, hogy aztán belefe­ledkezhessünk közös szerelmünkbe, a labdarúgásba.- Te Géza, ha jól számolom, ez a mostani bajnoki címed az Ifi I-gyel már legalább a negyedik. Szeme villanása apró szemrehá­nyást küld felém s máris kapásból cá­fol. Ez az FTC ifi 30. bajnoki címe a klub történetében!-,.Nem nyert” szelvényt húztál - ez már az ötödik bajnoki cím, amelyet a ferencvárosi fiatalokkal szereztem.- Gratulálok. Most arra kérlek, idézzük fel labdarúgó múltadat.- A Testnevelési Főiskola csapa­tában játszottam és testnevelő tanári diplomát szereztem. Majd szakedzői, utána az Eötvös Loránd Tudománye­gyetem pszichológia szakát végez­tem el. Közben természetesen állan­dóan futballoztam. így kerültem a TF után a Ferencváros tartalékcsapatá­hoz, ahol több mint négy esztendőt játszottam és csapatkapitány voltam. Aztán egy sérülés véget vetett pálya­futásomnak.- Milyen poszton szerepeltél?- Korábban balszélső, majd bal­hátvéd voltam. Óriási élmény volt számomra, hogy játszhattam Albert Flóriékkal, majd a Mucha kortársai­val, de ajelenlegi edzőNyilasi Tibor­ral is együtt szerepeltünk olykor-oly­kor. Ezekre az élményeimre nagyon büszke vagyok. Aztán később az öregfiűk csapatában még Fenyvesi doktorral is együtt szerepeltünk...- Véleményed szerint miért nem sikerült megmérettetésed az első csa­patban ?- Úgy vélem, elsősorban a tanul­mányaim miatt az igazi profi „odake- rüléshez” elkéstem. De az is igaz, hogy én örökké egy munkacentrikus játékos voltam, és abban az időben, akikkel versenyeztem, azok jobbak voltak nálam.- Ha jól tudom, serdülő-edzőként kezdted a nevelői pályát?!- Igen, 1971-ben lettem a Ferenc­CASINO VIGADÓ Bp. V. kér., Vigadó u. 2. ROULETTE BLACK JACK SLOT MACHINES város serdülő IV. csapatának az edzője, majd 74 őszétől az Ifi I. csa­patához kerültem. Öt esztendőt töl­töttem az Ifi I-gyel és három bajnoki aranyat szereztünk. Utána Irakban edzősködtem, majd’ négy évet, majd hazajöttem. Fél évet az ificsapatnál töltöttem, utána a Ferencváros első csapatának trénere voltam. Majd Al­gériába mentem. 1988-ban jöttem végleg haza. Akkor a III. kerülethez kerültem. Sikerült a csapatot az utol­só helyről bentartani az NB II-ben. 1990-től vagyok a Ferencváros után­pótlás szakágvezetője, ahol a három év alatt két bajnokságot és egy máso­dik helyet szereztünk.- Azt hiszem a szakágvezető-edző titulus jobban illik rád, hiszen példá­ul te edzed az Ifi I-et.- Igen akkor nevezzük így.- Ezekben a pénzszűke esztendők­ben azért ez nagy dolog, hogy mű­ködhet ez a bázis. Ha egy nevet meg kellene említened, ki az, aki sokat tett talponmaradásotokért -, nos akkor kit említenél meg?- Ügyvezető elnökünk Szívós Ist­ván doktor hála Istennek rettentően utánpótláspárti. És ami a lényeges, ő nem csak szavakkal, de tettekkel is sokat segít nekünk.- Foglalkoztál felnőttekkel és gye­rekekkel is. Mi az a lényeges különb­ség, amit az apróbbaknál másként kell csinálni, mint a nagyoknál?- Sokkal több türelem kell a gye­rekekhez, és sokkal több természetes dologra kell odafigyelni. Mire gon­dolok? Abból kiindulva, hogy gyere­kek többet hibáznak, óriási formain­gadozás van teljesítményeik között, nagyon sok a szerencse-elem mozza­nataikban. Ezeket az értékeket és je­lenségeket kell a megfelelő helyre tenni. Ez a kompenzálás és helyreté­tel, az ezzel való bánásmód egy telje­sen más idegrendszert, más felké­szültséget és teljesen más odafigye­lést igényel. Míg nálunk az a sziszté­ma, hogy minél több gyerekből kivá­lasztjuk a tehetségeket, addig a fel­nőtteknél a legjobb játékosokat a leg­jobb formába hozni a feladat.- Ha jól tudom, iskolacentrikus vagy. Véleményed szerint az iskola a A Ferencváros ifjúsági bajnokcsapata. Álló sor balról: Majoros, Zavadszky, Kern, Hrutka, Hámori József technikai vezető', Koller, Juhász T., Csatáry, Kiss. Középső sor: Szirtesi Ferenc intéző, Mészáros, Háselbach, Bálint, Marton, Vincze Géza edző, Tamás, Magyar, Boros, Albert Flórián a szakosztály alelnöke. Első sor: Sabján, Lisztes, Sütő, Hegyi, Juhász Gy., Rúzsa, Simon, Kislőrinc, Dialó Vince Géza válogatott tanítványaival. Álló sor balról: Kiss, Vincze Géza edző, Hrutka. Elöl: Zavadszki, Lisztes, Majoros, Juhász T. legeslegjobb modell, a legjobb esz­köz az utánpótlás neveléséhez.- Igen, ez így van. Még ma sem ta­láltak ki ennél jobbat.- Hogyan tartjátok a kapcsolatot az iskolákkal?- Hála Istennek, már vannak úgy­nevezett bázis iskoláink. Segítjük őket, cserébe megkapjuk tőlük a gye­rekeket.- Mi a véleményed arról - azt mondják sokan -, hogy manapság már egy „ selejtesebb ” anyag érkezik a labdarúgókhoz? Nem úgy mint ko­rábban.- Ez sajnos igaz. Más sportágak már gyakran kifejtik elszívó hatásu­kat és mi tagadás, ezt mi megérezzük. Ma már nem csak a labdarúgással le­het egzisztenciát teremteni. Ezért tet­tem meg a 90-es évtől, hogy szélesí­tettük az alapokat. Kisebb korosztá­lyokat is bekapcsoltunk vérkeringé­sünkbe. így reményeim szerint a nagy számok törvénye alapján azért ki tudjuk választani a számunkra megfelelő anyagot, vagyis a tehetsé­geket.- Hány edzővel dolgozol együtt?- tizenhét edzőkollégával látjuk el a feladatot. Egyfelé húzzuk a szeke­ret. A közös munkát akkor tudom le­mérni, amikor hozzám kerülnek a gyerekek az Ifi I-hez. De elmondha­tom, hogy kollégáim előtt „le a ka­lappal”. Azt nem mondom, hogy nin­csenek szakmai vitáink, de az is biz­tos, hogy a közös cél érdekében mun­kálkodunk. Mi nem mondjuk azt egy gyereknek, hogy te nem vagy tehet­séges, veled nem tudunk foglalkozni. Pontosan az iskola-modell alapján ha nem is az A, B, C, de esetleg a D vo­nalon játszatjuk. Van éppen ezért öt serdülő V csapatunk. Ki tudja, hogy a srác későn érő típus, és csak később jön ki belőle a tehetség. De így tu­dunk a labdarúgás népszerűsítéséért is munkálkodni, de csak úgy, ha min­denkit játszani engedünk.- Mikor tudnál még eredménye­sebben dolgozni?- Én csak úgy hívom, hogy „hár­mas egység”. Mire gondolok? A klub, az iskola és a válogatott közös egységére. Nálunk már működik az iskola és a klub összhangja. De or­szágosan már nem ilyen rózsás a helyzet. A munkánkat az is segítené, hogy ha az utánpótlásra nem mint egy szükséges rosszra gondolnának. Ezt szintén országosan értem. Az utánpótlással foglalkozó szakembe­reket sokkal jobban meg kellene be­csülni, ezt a problémát már végérvé­nyesen a helyére kéne tenni. Sokkal több nevelő típusú edzőt kéne szer­ződtetni.- Végezetül. Géza van neked még egy szerelmed.- Hát igen, és ez a Ferencváros. Röviden csak azt tudom mondani, hogy része az életemnek. Nem tudok olyat elképzelni, hogy ne menjek kö­zéjük, ne legyek velük. Ez egy nagy család, melynek én is tagja vagyok. Hála Istennek... Matejka Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom