Zöld Sasok (1990-2005)

1991 / 8. szám

12 ZÖLD SASOK SZPONZOR AZ ÚSZÓKNÁL IS Soós Gsaba szeptember óta címzetes egyetemi docens, emellett a Fradi- úszók vezető edzője, de két veretes címe sem gátolja meg abban, hogy bar- kaszt vezessen, ha a helyzet úgy kívánja. (Bizony, előfordul, hogy úgy kívánja.) Mindent a szakosztályért! Beszélgetésünk idején, május végén például pén­zért rohangászott, nehogy elúsz- szon az úszók éves költségvetése.- Az egyesülettől egymillió forintot kaptunk erre az évre, ez körülbelül öt és fél havi bér kifizetésére elegendő. Már ja­nuár elején világos volt, hogy a további, hat és fél havi bért va­lahogyan nekünk kell előte­remtenünk, és akkor még nem vettünk egy úszószemüveget sem. Nem panaszkodom, be­vallom, még ez az egymillió is kellemes meglepetés volt, fel­készültem rá, hogy a jelenlegi helyzetben a klub nem tud adni semmit. Jó, hogy ennyit kap­tunk. Dr. Szívós István elnök nem kertelt, feketén-fehéren megmondta, hogy ennyi van, de amit ígért, azt teljesítette is. Nekünk egyébként is kitűnő a kapcsolatunk, huszonöt éve is­merjük egymást, egy közegben, az uszodában nőttünk fel. Vele három perc alatt meg tudom beszélni azt, ami mással fél órá­ba telne.-Az öt és fél hónap június kö­zepén lejár, és a magyar ember újabban nagyon nyűgös, ha nem kap elég fizetést. Pénz lesz, vagy sztrájk?- Sikerült találnunk egy cé­get, amelynek a nevét a szpon­zori szerződés aláírásáig nem mondhatom meg, de úgy néz ki, tetszenek nekik az elképzelése­ink, hajlandók segíteni, és jövő év végéig megoldják a gondja­inkat.- Ha én tőkeerős szponzor len­nék, és a sportban keresnék be­fektetési-, illetve reklámlehetősé­get, bevallom, a Fradi úszói nem az első helyen szerepelnének ter­veimben. Hogyan tudta meg­nyerni a jövendő támogatót?- A Ferencváros, a klub, mindenkinek garancia. Akik itt dolgoztak száz éven át, azok megalkották az egyesület ima- ge-ét. Ezeknek a hatásait én is élvezem, és ez számomra be­hozhatatlan előny.-A Fradi érthető is, de ez csak az első lépés. Miért pont az úszókra harap a „Nagy Ismeret­len"?- Nincs ma Magyarországon még egy olyan úszóedző, aki­nek az én koromban legalább két ifi Európa-bajnoka lett vol­na. Elismerem, hogy jobbak a lehetőségeim, mint bárkinek, de az objektív jelek arra utal­nak, hogy ezzel tudok is élni, nem élek vissza vele. 1985-ben és tavaly is volt IBV győztesem, tehát a korábban felállított szintet újra tudom produkálni. Találtam egy olyan géniuszt, akit három éve, amikor kiszúr­tuk, alig lehetett egyedül been­gedni a medencébe. A nevét miatta sem árulom el, de ma olyan úszó, hogy a nagyanyám is világklasszist nevelne belőle. A kislányaink is nagyon tehet­ségesek, és most megint érde­mes lány úszókkal foglalkozni, hiszen a keletnémetek nagyon valószínűsíthető állami dop­pingjának vége lett. Remélhe­tőleg idén már több verseny­zőnk rajtolhat az ifjúsági Eb-n, és közülük néhányan felnőtt vi­lágklasszisokká válhatnak. En­nek a valószínűsége több, mint egyszerű vágy. Ezeket tudtam mondani a szponzornak, és „A jövő csapata” - egy ideje már így aposztrofálják a Herz- FT női kézilabdázóit. Remény- teljes elnevezés, az biztos. A bökkenő csak az, hogy minden­féle jövő közös tulajdonsága: előbb-utóbb jelenbe kell for­dulnia. Elek Gyula vezető edzőtől a bajnoki idényzáró másnapján (a Herz-FTC a he­tedik helyen végzett) azt kér­deztem: nem késik-e az a bizo­nyos jelen? Nem kellett volna idén beérni a „jövő csapatá­nak”?- A tavaszi szereplésünk mi­att mélységesen csalódott va­gyok. Az őszinél jobb sorsolás­sal lényegesen gyengébben tel­jesítettünk. Ősszel a tervezett­nél kettővel több pontot sze­reztünk, tavasszal viszont öt ponttal maradtunk el a várako­zástól.- A szövetség elnöksége apró darabokra vagdosta az idei baj­nokságot, és ez a szabászmutat­vány a jelek szerint a Fradit visel­te meg leginkább. Miért?- Nem hiszem, hogy a lebo­nyolítás rovására lehetne írni a tavaszi produkciót. A mai ma­gyar mezőnyből bárkit meg tu­dunk verni, de legalábbis meg­szorítani, viszont bárkitől ki is kaphatunk. Ennek a kettősség­nek nem találom a nyitját. Bor­zalmasan rapszodikus teljesít­ményt nyújtott a társaság csa­patként, de egyénileg is. Egye­dül Fiedler Adrienne kapussal vagyok maradéktalanul elége­dett, mellette Pádár Ildikó ját­szott viszonylag egyenletesen.- Vidéken viszont nagyon is egyenletes volt az idei produkció. Mintha a lányokban is élne a „Budapest-tábla effektus". Ha azt elhagyják, gondolatban már elvesztették a meccset...- Sajnos edzőmeccseink többségét otthon, a Népliget­ben játszottuk, mert ez a legké­nyelmesebb. Okulva az eddigi­ekből, ezután többször me­gyünk majd idegenbe. Nem magyarázkodok, de tény, hogy az elképzelt kezdőcsapatot a 26 mérkőzésből csak hatszor sze­repeltethettem. Steitz Zsuzsa őszi sérülése után elmondtam, hogy az ő kiesését csak jó véde­kezéssel pótolhatjuk. Ezzel nem is volt gond, a bajnok Har­gita után messze mi kaptuk a legkevesebb gólt, viszont na­gyon keveset is lőttünk.- Másfél éve, gondolom, ré­málmaiban sem fordult?elő, hogy valaha is visszaül még a kispad- ra. Aztán Hoffmann Pál távozá­sa után mégis rábeszélték. Evek­kel ezelőtt itthagyott egyfajta ké­zilabdát, és most visszatért egy egészen más játékba. Hogyan él­te meg a váltást? mindezt felelősséggel mond­hattam.- Meddig tart az együttműködés?- Egyelőre egy évre szól, és ha ez az idő lejár, újra leülünk megbeszélni: kinek mennyire érte meg?- Nagyon kellemesen csa­lódtam a csapatban, mint kö­zösségben, igazán jól éreztem magam velük. Ez is bizonyítja, hogy milyen jó szellemű a társa­ság. Tulajdonképpen az első edzéstől tudtam, hogy érdemes csinálni. Egészen a mostani ta­vaszig.. . Azt az első pillanatban megmondtam, ha ide korbá- csos edzőt keresnek, én alkal­matlan vagyok.- Ez elég végzetszerűen hang­zik, de a hírek szerint aláír még egy évet. Az aktuális kérdés: ho­gyan, illetve kivel tovább? Ter­veznek-e új igazolásokat, vagy épp elég lesz megtartani azokat, akiknek most jár le a szerződé­sük?- Pillanatnyi gazdasági hely­zetünkben nem gondolhatunk arra, hogy bárkiért is súlyos szá­zezreket fizessünk. Elsődleges célünk együtt tartani a mostani csapatot. Anyagi gondjaink év végéig nem lehetnek, az őszi szereplés pedig nagyban befo­lyásolja majd a további együtt­működést a Húsipari Vállalat­tal.- Nehezen hiszem, hogy a cég szívé-vágya egy olyan csapat szponzorálása, amely képtelen kilépni a középmezőnyből...- Valóban nem. De meggyő­ződésem, hogy tehetséges gár­da ez, lényegesen több van ben­nük, mint amit az idei tabella mutat. A jobb helyezés lehető­sége a Spartacus elleni meccsen ment el, ha ott nyerünk, ötödi­kek lehettünk volna. A javítás lehetősége adott. Lesz még Spartacus, lesz még bajnokság. Itt az ideje, hogy a „jövő csapata” ősszel megér­kezzen a jelenbe. Ballai Attila AZ FTC VÍZILABDA SZAK­OSZTÁLYA FELVÉTELT HIR­DET 1982-83-84. ÉVBEN SZÜLETETT FIÚK SZÁMÁRA, SZEPTEMBERTŐL INDULÓ VÍZILABDA ELŐKÉSZÍTŐ CSOPORTJAIBA! - ÚSZNI TUDÓK ÉS NEM TUDÓK EGYARÁNT JELENTKEZHET­NEK! RÉSZLETES FELVILÁGO­SÍTÁS ÉS JELENTKEZÉS: Júniusban: szombaton 10-12 óráig Az FTC népligeti sporttelepének uszodájában Júliusban: hétköznap de. 10-11, ill. du. 16-17 között az FTC népligeti uszodájában VELÖSY PÉTER EDZŐNÉL! Fiúk! Jöjjetek pólózni a Ferencvároshoz! A JOVO CSAPATA ÉS A JELEN VÍZILABDA “HŐSTETT”! Teke­bajnokaink Czéró Ildikó Szilassy Erika - Szenczi Judit Nehéz csodáról írni, mert manapság ritkán találkozik ilyesmivel az ember. Másrészt pedig lapzártánkkor épp a kel­lős közepén állunk a vízilabda bajnokság elődöntőinek, és ha az Újpest kétszer legyőzi a Fra­dit, csoda ide-od, mégis kiveri, és az FTC-Törleynek be kell érnie a pünkösdi királysággal. Ezt az egyetlen, május 26-i szenzációt viszont senki nem ve­heti már el a csapattól! Legyőz­ték a legyőzhetetlent, a televízió segítségével az ország nyilvános­ságának bizonyították: feltámad­tak a tetszhalálból. A Tisztelt Olvasó most azt gondolhatja, túllihegem ezt a 13—11-et, hiszen a Fradi a kö­zelmúltban sokszor elkapta az Újpestet. Szent igaz, ősztől azonban új időszámítás kezdő­dött a magyar vízilabdában. Az előző években három nagycsa­pat gyötörte egymást, közülük kettő tavaly jelentősen megy- gyengült. Mind a Ferencváros, mint a Vasas kénytelen volt le­mondani három legjobbjáról. Ambrus, Gyöngyösi és Dóczi, illetve Nemes, Petőváry és Mé­száros külföldre igazoltak. A harmadik „nagy”, az UTE vi­szont csak erősödött. Többek között az ex- fradista Rázgávaí, és a lassan világklasszissá érő, de még mindig tinédzser Bene­dek Tiborral. Az edzőváltás is előnyükre vált a liláknak. Egy éve még ját­szott Kovács István, most tré- nerkedik. Rablóból azonnal pan­dúr lett, őt edzésen szinte képte­lenség „befűzni. Húsz hossz nála mindig húsz marad - lehetetlen lefaragni tizennyolcra. Amikor a Magyar Kupa dön­tőjének első mérkőzésén az UTE kegyetlenül elintézte a Ferencvárost, titokban min­denki lemondott a bajnoki ara­nyérem megvédéséről. Az el­lenfél ráadásul rémisztő mér­leggel, 22 meccsből 22 győze­lemmel érkezett a rájátszásba. Az FTC ezzel szemben ne­gyedik helyen csúszott be a fel­sőházba, a Vasast szorította ki a legjobb négyből. Az érthetően gyengébb szereplés miatt a szurkolók is elhagyták a csapa­tot, a tavaly még hömpölygő zöld-fehér áradat helyett csu­pán néhány száz, esetenként pár tucat szurkoló lézengett a bajnokikon. A lelki fordulópontot talán a Tungsram elleni mérkőzés je­lentette. A játékvezetők pél­dátlan szigorúsággal, végleg, csere nélkül állították ki Vargát majd Csizmadiát, de a csonka csapat nem adta fel, szépen halt meg. Ez a vereség nagy győzel­met jelentett. Aztán eljött az Újpest elleni első elődöntő napján. Másféle­zer néző - tavaly kétszer ennyi­en lettek volna - láthatta, hogy a Fradi játékosai csak védeke­zésnél teszik fel a kezüket. Ak­kor is azért, hogy minél több lö­vést blokkoljanak. Az UTE nem tudta megvalósítani lefor- dulásos, gyors játékát, és az idő előrehaladtával egyre jobban küszködött. Döntetlennel zárult az első, majd a második negyed is, de 4~ 4-nél ritmust váltott és nagyon elszaladt az ellenfél. Háromgó­los hátránynál többen bólogatni kezdtünk: igen, eddig tartott a csoda, most kezdődik a valóság. Nem kezdődött! A Fradi egyenlített, még a kihagyott négyméteresen is túltették ma­gukat a fiúk. Szakonyi parádé­san védett, Bíró szórta a bom­bagólokat, Varga pedig kétszer a lehető legjobbkor talált be. Már a rendes játékidő 8-8-as eredménye és a hosszabbítás lehetősége is váratlanul kedves ajándék volt, de ekkor ezzel már senki nem érte be. A rá­adás első három percében há­rom góllal húzott el Juhász Ká­roly csapata. 11-8 után elég volt megőrizni az előnyt és az álmot: az első felvonást 13—11- re az FTC nyerte. Pár év múlva talán kevesen fognak emlékezni az idei bajnok­ságra, de ez a nieces feledhe­tetlen marad. Szájhagyomány útján terjed majd a mese, és egy­re kellemetlenebbül érzi magát az a kishitű, aki pesszimizmusa miatt kimaradt e „hőstettből”. B.A. ZÖLD SASOK Az FTC labdarúgó-szakosztály és a Fradi futballmúzeum lapja Felelős kiadó: Magyar Zoltán ügyvezető igazgató Felelős szerkesztő: Nagy Béla Művészeti szerkesztő: Orbán László Fényképek: Pozsonyi Lajos, Magdics László, Fradi fotótár Szedés, tördelés: PRINTSELF Kft. Telefon: 129-7454 Felelős vezető: Dr. Kassay Árpád Készült a SZÖVORG Nyomdában Felelős vezető: Bodnár Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom