Zöld Sasok (1990-2005)
1991 / 7. szám
ZÖLD SASOK 5 Üdülés Görögországban, Haniotiban 10 nap Utazás: autóbusszal (az első és az utolsó éjszaka az autóbuszon) Elhelyezés: Hotel Olympic Kosma 2-3 ágyas, zuhanyzós szobáiban Ellátás: félpanzió Időpontok: május 17-tól október 11-ig minden pénteken Részvételi díj: 19 200 Ft-tól Költőpénz: 6 800 Ft Üdülés Spanyolországban, Lioret de Marban 8 nap Utazás: egyénileg Elhelyezés: a Hotel Selvamar vagy a Hotel Rosamar Park 2- 3 ágyas, zuhanyzós szobáiban Ellátás:teljes panzió Időpontok: június 1-jétől szeptember 28-ig minden szombaton Részvételi díj: 12 990 Ft Költőpénz: 4 800 Ft Üdülés Olaszországban, Lido di Jesolóban 10 nap Utazás: autóbusszal (az első és az utolsó éjszaka az autóbuszon) Elhelyezés: a Hotel Manzoni 2- 3 ágyas, zuhanyzós szobáiban Ellátás: teljes panzió Időpontok: május 4-től szeptember 21-ig minden szombaton Részvételi díj: 16 100 Ft Költőpénz: 4 800 Ft RIMINI Utazás: autóbusszal (az első és az utolsó éjszaka az autóbuszon) Útvonal: Budapest-LetenyeLjubljana-Fernetti-Rimini-Bu dapest 1. nap: Elutazás Riminibe 20 órakor (930 km). 2. nap: Érkezés Riminibe a déli órákban. 3- 8. nap: Tartózkodás Rimini- ben, üdülés. Fakultatív programlehetőségek. 9. nap: 23 órakor elutazás Budapestre (930 km). 10. nap: Érkezés a délutáni órákban. Elhelyezés: Rivazzurra di Ri- miniben a Hotel Colibri-ben, amely a tengerparttól kb. 300 m-re található, három- emeletes (lift van) szálloda. A szobák 2 ágyasak, pótágyaz- hatók, zuhanyzósak és telefonnal felszereltek, berendezésük egyszerű. A szállodában étterem és drinkbár található. Ellátás: teljes panzió a 2. nap vacsorától a 9. nap vacsoráig. Pozíciószámok: Időpontok: Részvételi díjak: 74921/6-9 jún. 7., 14., 21.. 28. 20 700 Ft 74921/1016 júl. 5., 12., 19., 26. aug. 2., 9., 16. 24 800 Ft 74921/1718 aug. 23., 30. 20 700 Ft 74921/1921 szept. 6., 13., 20. 17 990 Ft EGYÁGYAS FELÁR: 3 300 Ft KEDVEZMÉNYEK | +- gyermek 3-10 éves kor között, pótágyon 15 %- felnőtt pótágyon 5 % A KUPA TÖRTÉNETE Sporttörténeti pillanat: az eredeti kupát utoljára emelik magasba... Albert 1987 tavaszán az egyik szurkolói összejövetelen bemutatta, hogy nem felejtette el a „kupaemelést”. A trófea azonban csak a rézlemez másolat, amely a Fradi futballmúzeumban napjainkban is látható. A Magyar Kupára 1909-ben kezdődött a gyűjtés és bizony nehezen gyűltek a koronák és fillérek. Megtörtént az a rendhagyó eset, hogy az 1910-es kupadöntő mérkőzésen gyűjtöttek a - kupa költségeire! A megismételt kupadöntőn is ott álltak a perselyek és az újságokon keresztül felhívták a szurkolók figyelmét, hogy „kedvenc csapataik színeiben kiállított perselyekbe minél nagyobb mértékben helyezzék el adományaikat.” Nehezen gyűlt a pénz, s bizony az első évek kupagyőztesei kupa nélkül távoztak a döntőt követően... 1913-ban a Magyar Kupa alap már 7043 korona volt. Végre hozzáfogtak a tervezéshez is. A Sporthírlap így írt az eseményről: „A Magyar Kupa vándordíj tervezetére a Szövetség pályázatot ír ki, és az első három legjobbnak ítélt tervezetet díjazni fogja. A nyertes tervezet szerint készítik majd el a Magyar Kupát, míg a másodiknak díjazott mű lesz a mintája a magyar bajnokság vándordíjának.” Végre tehát nemcsak beszéltek, de tettek is valamit a megvalósításért. 1913. decemberében két mondat jelent meg a kupával kapcsolatban: A Magyar Kupa úgy látszik el- őbb-utóbb mégis csak elkészül. A Szövetség megbízta Opré Rezső al- elnököt, hogy lépjen érintkezésbe az Iparművészeti Múzeummal a Magyar Kupa tervezetének elkészítése céljából: Milyen lett volna a Magyar Kupa? Erről a Sporthírlap egyik 1914. áprilisi számából értesülhetünk: „A Magyar Kupa örökös vándordíjra kiírt pályázatot a Túrán jeligéjű pályázat nyerte meg. A Magyar Kupa félméter magas lesz, drágakövekkel gazdagon kirakva. A fedőfogantyúja rohanásban levő futballistát ábrázol.” A kupa azonban akkor sem készült el. Az történt ugyanis, hogy az Országos Iparművészeti Múzeum pályázatát nyert alkotást - Muhits Sándor iparművész tanár munkáját - az MLSZ nem fogadta el! Stobbe Ferenc három - a pályázaton is résztvett, de az IM által elutasított - úgymond magyaros és sportos kupáiról viszont az MLSZ jó véleménnyel volt, és inkább ezekről tárgyalt. Addig tárgyaltak, míg kitört az első világháború... 1914 októberében már nemcsak arról jelent meg hír, hogy‘a kupa terveiről a tárgyalások félbemaradtak, hanem hivatalosan közölték: „A Szövetség tekintettel a megcsappant jövedelemre, a Magyar Kupa alapból 4000 korona kölcsönt vett.” * Kilenc év telt el... 1923. április 4- én a Nemzeti Sport örömmel adta hírül: „Elkészült a Magyar Kupa! Egyelőre a kisebbített mása, amelyet az FTC és az MTK kap, mint a kupa egykori nyertesei. Az eredeti kupa is rövid időn belül elkészül, és a mindenkori védő birtokában lesz. A volt nyertesek (FTC, MTK) kupái az eredetinek kétharmad nagyságú hű másai. A 40 cm magas aranyozott, vert bronzserleg gömbalakú, középső részén két öntött dombormű van: az egyik bölényvadászatot, a másik vitézek hódolatát ábrázolja fejedelmük előtt. Mind a két dombormű ősmagyar alakokkal képzett. A középső részen van a kupa egyik felirata: Nemes mérkőzés méltó pályabére, sarkallj becsvágyra állni a tusát Lobogjon érted küzdők ifjú vére, s te hirdesd népünk ősi virtusát. A kupa alsó részére ezt írták: Érdemes életednek két ideálja volt Melyért rajongva küzdtél: művészet és sport. Emlékül nekünk s magadnak ereklye lett Műve tiszta elvek frigyéből született. (A verses feliratokat Stobbe Fér renc írta. A szerk.) A kupa felső részét tulipános és indás füzér, továbbá boglárokba foglalt négy onyx kő díszíti. Legfelül a következő mondat olvasható: MAGYAR KUPA ÖRÖKÖS VÁNDORDÍJ/ALAPÍTOTTA A MAGYAR LABDARÚGÓK SZÖVETSÉGE. 1923. április 20. Az MLSZ tanácsülésén Minder Frigyes bejelentette, hogy a Magyar Kupa kisebbített másai elkészültek! Az egyik példányt a résztvevőknek be is mutatta. A két bronzból készült aranyozott serleget az eddigi győzteseknek az FTC-nek és az MTK-nak készítették. Minder bejelentette továbbá, hogy az igazi Magyar Kupa is hamarosan elkészül. * Az 1922-23. évi kupadöntőt felfokozott érdeklődéssel várták. Már egy héttel a döntő előtt bejelentették, hogy ünnepélyes keretek között kívánják az MTK-UTE mérkőzést rendezni. A társadalmi, politikai és sportélet vezetőit is meghívták a döntőre és közölték, hogy „Tarján Oszkár szobrászművész tizenhetedikéig minden valószínűség szerint elkészíti a kupát úgy, hogy a meccs előtt ki lehet a pályára állítani. Amennyiben a játékosok kicsinyített kupái elkészültek, a díjkiosztás a mérkőzés után lesz.” 1923. június 17-én az Üllői úti pályán játszották a döntőt. Esős, rendkívül rossz időjárás nehezítette a csapatok játékát, a kék-fehérek végül 4-1-re győztek - de a beígért kupaátadás ezúttal is elmaradt! Pontosan nem tudjuk, hogy miért: lehet, hogy a kupa nem készült el, lehet, hogy a rossz időjárás, a szitáló eső miatt. De a beígért kupaünnep- ségböl, s főleg a kupa átadásából semmi sem lett... Mikor adták át mégis a kupát? 1923. október 5-én! A Magyar Kupa első átadásáról mindössze 4 soros hír számolt be: „A Magyar Kupát a tegnap esti tanácsülésen adták át a jelenlegi védő MTK-nak. Az MTK nevében dr. Toldy Zoltán vette át az értékes trófeát.” (Nemzeti Sport 1923. október 6.) Tehát érdekes módon a kupa első átadására nem a pályán, közönség előtt került sor, hanem az MLSZ tanácstermében, és nem a győztes csapat kapitánya, hanem a klub egyik vezetője vehette át! Ma ez kicsit furcsa, de így történt... Mindez 14 évvel az első Magyar Kupa mérkőzések lejátszása után! * * Futballpályán az első ünnepélyes kupaátadás csak az 1931-es döntőt követően történt. (III. ker.-Ferenc- város 4-1) „A Magyar Kupa a döntő mérkőzést a salakpályára állított asztalról nézte végig. Csárdás bíró meccszáró füttye végét szegte nyugalmának, mert megkezdődött a kupaátadás ténye. Schwőder Ervin dr. államtitkár az asztal előtt állt, amely előtt a III. kér. győztes csapata is felsorakozott már. A kupaátadás nem emlékeztetett az angol hasonmásra. Schwőder államtitkár világos utcai ruhájában korántsem hatott túl ünnepélyesen, beszédét a nézőtéren alig hallotta valaki, viszont el kell ismerni, hogy rövid volt. A kultuszminiszter nevében átadta a győztes csapatnak a legnagyobb magyar futballdíjat. Mottl János, a III. kér. elnöke vette át a kupát, s utána a III. kerület háromszoros éljent kiáltott a ministerre és a közönségre. A kupadöntő ünnepségei fényképezéssel zárultak.” Több mint két évtized után a Magyar Kupát végre a pályán, a közönség előtt adták át a győztesnek. Érdekes módon azonban még mindig nem a győztes csapat kapitánya vette át... Még egy érdekesség: a tudósításból kitűnik, a győztes csapatot végre a KUPÁVAL EGYÜTT lefényképezték a döntő után! Felvetődik a kérdés: az eddigi győztesekről vajon készült-e ilyen fénykép? Amennyiben nem - és ez a valószínű - az óbudai csapat az első fényképen megörökített kupagyőztes! Az 1932-es rangos kupadöntő (Hungária-Ferencváros 4-3) után először vehette át a győztes csapat kapitánya a kupát! Mándi Gyula a kék-fehérek csapatkapitánya volt az első játékos, aki a nevezetes trófeát magasba emelhette! Albert Flórián pedig az utolsó, aki még az eredeti kupát felmutathatta a győztes döntőt követően. (1972. Ferencváros-Tatabánya 2-1). Amikor Albert a kupát a magasba emelte, senki sem gondolta, hogy egy ritka, sporttörténeti pillanat tanúja: ezt a kupát utoljára vehette át a győztes, és utoljára látta az ünneplő tömeg. Ugyanis 1973 januárjának egy éjszakáján az MNK-t kiállítási helyéről - az Üllői út Ferenc krt-i árkád egyik kirakatából - ellopták! Nagy erővel folyt a nyomozás, de a kupának nyomaveszett. Vajon előkerül még valaha? Mindenesetre az FTC-nek új trófeát kellett csináltatni. A Fradi futballmúzeumban ma is látható rézlemez másolat alapján az Állami Pénzverőnél készül el, méghozzá rekord idő alatt. Dr. Lengyel Árpád cizel- lőr március 13-tól április utolsó napjáig dolgozott rajta. Ezüstművesek, montőrök, cizellőrök kezén ment át az ezüstlemez, amíg kialakult a végleges forma. Az új MNK természetesen pontos mása a réginek, csak egy kicsivel nagyobb. A magassága 60 cm, 835 ezrelékes ezüstből készült, mintegy 5000 gramm. Féldrágakövekkel van ékesítve és természetesen az eredeti feliratok is láthatók a nevezetes trófeán. Most tekintsünk vissza az elmúlt évtizedek kupagyőzteseire, rögzítsük azt, hogy 1909-től 1990-ig mely csapatok kerültek az elődöntőbe, majd a döntőbe. Azt is jelöljük természetesen, hogy kik voltak a kupát kapó csapatkapitányok...