Zöld Sasok (1990-2005)
1991 / 7. szám
ZÖLD SASOK 3 A MAGYAR KUPA alapításának eszméje nem új keletű dolog. Már néhány esztendő óta beszélnek róla, hogy az Angol Kupa mintájára, mely páratlan népszerűségre tett szert, nálunk is alapítson az MLSZ egy örökös vándordíját. Pozitív intézkedés 1906-ban történt, mikor a tanács az intézőbizottságot, a bizottság pedig Steiner Hugót, az MLSZ főtitkárát kérte fel a Magyar Kupa szabályterveinek kidolgozására. Az eszmét már akkor is általános rokonszenwel fogadták, de a megvalósulás késett. Végre ez évben, mikor az „Ezüstlabda” az FTC ötszöri győzelmével végleg megnyeretett, elérkezett a legalkalmasabb pillanat. A tanács utasította az intézőbizottságot, hogy a szabálytervezetet haladéktalanul tárgyalja le és terjessze a tanács elé. A kupamérkőzéseknek a magyar footballsportba való illesztése kétségtelenül nagy fontosságú dolog. Alkalmat fog adni a legkülönbözőbb osztályú csapatoknak az első csapatokkal való találkozásra. A Nemzeti Sportban 1909 nyarán megjelent sorokhoz csak annyit, hogy magának a kupának a létrehozására, a lap gyűjtést indított és kérte, hogy a „szurkolótábor nyújtson segédkezet a díj megalapításához.” * A Kupa kiírását az MLSZ 1909. augusztus 13-i ülésén „szentesítették”. A szabályzat 44 pontból állt! A fradisták nagy bánatára a 36. pont - 64 évvel később (!) - időszerűvé vált: „Amennyiben a Magyar Kupa a birtokba vevő egyesület őrizetében tűz vagy más baleset által megsemmisülne vagy megsérülne, az illető egylet az MLSZ-nek megtéríti annak eredeti értékét vagy a teljes helyreállítási költséget. Amennyiben a Magyar Kupa elveszne (1973-ban ez következett be! A szerk.), míg az illető egyesület felelős érte, az MLSZ-nek annak eredeti értéke megtérítendő.” * A szabályzatban kimondták azt is, hogy „A Magyar Kupáért csak az a csapat mérkőzhetik, amely a bajnokságért is játszik. Külön játszik a vidék és külön a főváros addig, míg a minősítő küzdelemben a 4-4 legjobb fővárosi és vidéki egylet összekerül. Ezek küzdenek ezután a döntőig. Az első helyet elért csapat tagjai aranyérmet és kis ezüst kupákat kapnak, a második ezüstérmet, a harmadik pedig bronzérmet.” Aranyérmek! Kiskupák! Még az eredeti Magyar Kupa sem volt sehol... Az első sorsolást ettől függetlenül megtartották. 1909. szeptember elsején - a benevezett 28 egyesület részére - a Rákóczi út 9. sz. alatti MLSZ irodában elkészítették az első „kupamenetrendet”. A selejtező mérkőzések 1909- ben, a többi találkozó 1910- ben került lejátszásra. Hogy melyik volt az első Magyar Kupa mérkőzés? Bizony nem számított falrengető eseménynek, dehát sporttörténeti tény, hogy az első Magyar Kupa meccset 1909. november 21-én az Amerikai úti pályán a Litográfia FC és a Vívó AC játszotta. íme a Nemzeti Sportból a szűkszavú „tudósítás”: „Lit. FC-Vívó AC 2:1. A Magyar Kupa örökös vándordíjért játszotta a két csapat. A Litográfia revanchot vett a VAC-on a bajnokságban való legyőzéséért, bár most is jobb volt a mezőnyben ellenfelénél. Mindkét fél igen durva volt.” A gólszerzők nevét nem, de a bíróét tudjuk: Havas Lajos volt. Még egy Magyar Kupa mérkőzés volt ebben az évben: 1909. december 6-án a Margitszigeti pályán: Törekvés-URAK (Újpest- Rákospalotai Atlétikai Hub) 3:2 „Az URAK váratlanul jól tartották magukat. Két gólt érnek el, amit még az első félidőben a Törekvés nemcsak, hogy kiegyenlíti, de a vezető gólt is eléri. A második félidő eredmény nélkül folyik.” (Nemzeti Sport) A Magyar Kupa szabályok már az első kiíráskor lehetővé tették, hogy egy csapat mérkőzés nélkül jusson a következő fordulóba. Ehhez nem kellett más, csak az, hogy ellenfele egy BAJNOKI meccset lemondjon -jés akkor büntetésként kizárták a kupából. Ez történt a Sportkedvelők Köre csapatával, így ellenfele - a Főv. TK - játék nélkül jutott tovább. Mikor volt az első hosszabbítás? Természetesen az esetleges döntetlen eredményekre is gondoltak. Ilyen esetben kétszer 15 perces hosszabbítást írt elő a szabály, amennyiben ez is döntetlen - úgy a kupamérkőzést ismételni kellett. Az első „hosszabbításos” Magyar Kupa meccs a Millenárison volt. 1910. március 28. Millenáris: Postás-TTC 2-2, majd 5-2! „A Postás csapat győzelmét - anélkül, hogy azt kicsinyíteni akarnánk - nagyban elősegítette a szerencse is, mert a TTC jórészt fölényben volt. A kétszer 45 perces mérkőzés 2:2 arányban eldöntetlenül végződvén, kétszer 13(?) perccel meghosszabbították a játékot. A meghosszabbított idő első felében a Postások megszerzik a vezetést, a második 13 percben azonban a TTC annyira rohamoz, hogy a közönség minden pillanatban várja a kiegyenlítést. Ámde a Postás védelem hihetetlen energiával működik, sőt két váratlan lerohanásból újabb két gólt érnek el!” (Nemzeti Sport) Az első vidéki város, ahol hosszabbításra került sor, Kassa volt! Az 1910. április 17-i Kassai AC-UTE találkozó 2-2-es eredménnyel zárult, majd az „UTE csak a meghosszabbított időben tudott győzni, ami nagyon jó megvilágításba helyezi a kassai csapat tudását.” Az első megismételt Magyar Kupa meccs. Kassán tehát a hosszabbítás eldöntötte a továbbjutást. Az április 28-i BTC-Törekvés mérkőzés azonban a 120 perc után is 2-2-es eredményt hozott, így a találkozót megismételték. Az első megismételt Magyar Kupa meccset a BTC nyerte (3:2). A BTC azután a MAC elleni könnyű (4-1) győzelmével bejutott a kupadöntőbe. A másik ágon érdekesebben alakult a helyzet. Az UTE hiába nyerte meg Kassán a 120 perces találkozót, az MLSZ törölte a győzelmet. íme az indok: „A Kassai Ac és az UTE között április 17-én Kassán a Magyar Kupa vándordíjért játszott mérkőzést a bizottság vándordíj szabályzatának 21. pontja alapján megsemmisíti, mert a mérkőzést vezető Langfelder Ferenc játékbíró régebben az UTE tagja volt. Elrendeli a bizottság a mérkőzésnek 14 nap alatt leendő megismétlését.” Az UTE mindezek után visszalépett, illetve az MTK- val, leendő kupaellenfelével barátságos meccset játszott: „MTK-UTE 6-0. A két csapatnak a Magyar Kupáért kellett volna játszani, a KAC- UTE meccs megsemmisítése miatt azonban a kupa match elmaradt, s helyette barátságos mérkőzést játszottak. A Testgyakorlóknak sikerült a bajnokságban történt legyőzeté- sükért revanchot venni, a nagyarányú győzelmet azonban nem fogadhatjuk el reálisnak, miután az újpestiek csapatából öt ember hiányzott.” Mivel sem az UTE, sem a kassaiak az MTK-val nem játszottak „jogerős” kupamecs- cset, a kék-fehérek „besétáltak” az elődöntőbe. Ott a nagy rivális, az FTC várta a kék-fehéreket. A Fradi első Magyar Kupa mérkőzése A Fradi első Magyar Kupa mérkőzését 1910. május 22-én vasárnap délután fél hatkor a Millenárison játszotta: FTC- NSC 4-0.” A mérkőzés elé nagy érdeklődéssel tekintettek a sportkörök, mert sokan meglepetésre számítottak. Az FTC azonban oly döntő fölényt mutatott ma is, hogy az NSC csak védelemre játszhatott. Állandó fölény mellett 1-0- ra végződik a félidő, melyben Burián egynéhányszor ügysen védi a kapuját. A II. félidőben az FTC mindvégig uralja a helyzetet. Három gólt Schlosser, egyet Bródy révén éri el. A játék végig fair volt.” A kékek nyerték az első Kupa „örökrangadót” Az első „örökrangadót” a kupárt 1910. június 12-én a Margitszigeti pályán játszották: MTK-FTC 4-0! „Amit talán senki sem hitt, megtörtént. A bajnokcsapatra súlyos vereséget mért az MTK. Nem is az MTK, hanem saját elbizakodottsága. Pedig hát gondolhatták volna, hogy az MTK nem fogja okvetlenül megveretni magát, még akkor sem, ha éppen a bajnokcsapattal áll szemben. A vereség teljesen megérdemelt volt. Mentség nincs rá, mert az FTC kitűnő formában volt mostanáig és letörésről tegnap sem lehetett szó, csak a legbosszantóbb könnyelműségről, mellyel a legbecsesebbnek szánt magyar díj legelső megnyerését elpackázta. Aki jól figyelte éveken át az FTC csapatát, az szinte várhatta volna a tegnapi vereséget. Az FTC amikor a győzelmek sorozatában babért babérra halmoz, játékosainak nagyrésze egyre elbizakodottabb lesz és ahelyett, hogy annál inkább egyre lelkesebben játszana, könnyelmű lesz és egy tegnapihoz hasonló alapos vereség kell, hogy az elbizakodottságból kijózanuljon. Az első gólt szabadrúgásból Károly fejelte be. MTK e gól után lábrakap, lelkesen játszik és nemsokára egy beadásból újabb gólt lő. A félidő végén Károly a kapuig dribliz és a 3. gólt helyezi az FTC kapuba. A II. félidőben kornerból a 4. gólt fejeli az MTK . FTC csapata 11-es rúgáshoz jut, de Schlosser a kapu mellé helyezi azt...” A döntő időpontjául eredetileg június 5-ét jelölték, majd június 19-re halasztották. „E sorok leírásakor még kétséges, vajon a Magyar Kupa döntő mérkőzése az MTK és a MAGYAR KURA KRÓNIKA írta és összeállította: Nagy Béla
