Zalamegyei Ujság, 1944. október-novemberr (27. évfolyam, 223-252. szám)
1944-10-15 / 234. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. október 14. 2. Goidolatck a bolhák körül Irta : BITA JÓZSEF Ezen a nyáron sokszor hadakoztam velük. Különböző vidékek ki nem próbált példányaival kellett felvennem a harcot, idegen ágyak, dunnák, paplanok és pokrócok ismeretlen nyálában. Ha a bolhaölést pénzért csináltam volna, ez észre jó párszáz pengőt gyüjthettem volna össze a „vérdíj“ ból. Eszembe jut, talán tíz évvel ezelőtt, egy falusi üzem irodahelyiségében estéledtem meg. Esés, koromsötét éjtszakán tértem nyugovóra. Alkalmi vendéglátóm nyikorgó kerevetet ajánlott fel fekhelyül, meg egy szál pokrócot, takaróul. Alig oltottam el a gyertyafényt, megrohantak a bolhák. Azt hittem, tréfálnak, inger- kednek, mint máskor. Türelmesen vakaróztam, de a csípések azt mutatták, hogy ezen az esten életbevágó érdekeik hajszolták rám éket. Gyertyát gyújtottam s akkor láttam, hogy tucatnyi apró ellenség szűkei széjjel a fény elől. Hármat legott elcsíptem s a gyertya lágy peremébe pottyantottam. Utóbb megint nekem rontottak s most már, az ájabb fénynél, itöt fogtam el s öltem meg. Ez az öt is bekerült a gyertya olvadványába. Később — minek is mondanám el — ugyanez a harcjáték ismét lődött meg s bizony, eltartott egészen a hajnali órákig. Elhihetik, reggelre annyi bolha teteme vöröslött a gyertya visszakeményedett faggyújában, hogy elég lett volna egy csirkének reggelire. Ne titkoljuk, vannak bolháink. Élnek és „dolgoznak“. Az ember környezetében születnek és ott is maradnak, csökönyösen, erőszakkal, nem pedig kényszeredetten, mint az őzike, medvebocs, háziszarka, vagy a vadászó 6ólyom. A bolha ősszüleit együtt űzhette ki az angyal a Paradicsomból, az ember ősével és együtt mentette át őket Noé bárkája az új világ számára, valamilyen előző világvég után. S azóta som tágít ez a kellemetlen élettárs az ember mellől. Mint valami vállonttlő rossz szellem, izgatja-kínozza nemzedékeken, évezredeken keresztül magasabbrendfi élettársát. A bolha az az állatfajta, amelyiknek talán csak a fele múlik ki végelgyengülésben s egészen bizonyos, hogy • másik felét úgy ülik meg. Olyan a kényszert viszonylat az ember és a bolha közótt, mint átokbanfogant egyoldali szerződés az életnyugalom zsarolására. Ez a zsarnok ravasz és erőszakos, goromba és telhetetlen. A Teremtő — egyebek mellett — ebbe a vámszedőbe öntötte bele azt a gondolatát, aminek szavai a szenvedtetö földre száműzött Ember felé emigy hangzanak: „Arcod verítékével keresed kenyeredet“. Az emberi nyugalom zaklatása azonban csak egyik béklyó a sok közül, amit a Teremtés ránk erőltetett, míg a hozzánk társulás a bolhára nézve létfeltétel, amit ezért nem hajlandó feladni. Évmilliók időfolyamaiban hány kilométernyi csermelyben patakozhatik a vér, amit a pöttömnyi vámpirmilliárdok a Föld alfó emlőseiből kiszívtak. A csípésre válaszul adott elhárító mozdulatok mennyi testi erét gyűjtöttek már egybe, ami elveszett a hasznos termelésből. A miattuk támadt szitkok és káromlások állandóan dagadó áradatáért együttesen hány évi, hány tonna, vagy hány ezer hőfoknyi, esetleg mennyi különleges fajsúlyú lelki gyötrődést kell a túlvilág ismeretlen mértéke szerint hozzászenvedniök a vezeklőknek a földi bolhacsípésen felül. A bolha tehát az Alvilág egyik eredményesen dolgozó ügynöke. Ebben a megítélésben együtt jár a szitkokat termelő földi szenvedéssel, de társa a többi alvilági dzsinnek is, akik a kártya- és rouelette asztalok lapjainak fényét, a tivornyákra előkészítő bódító italok izét, a fényűző pompák selymeinek suhogását, vagy a parázna-szeretkezés észvesztő forróságát választják testül, amik bútorai, vagy végtagjai, napi vágyai, vagy érzelmei a sorsi szélben dobált gyenge Embarnek és a bolhák-dzsinek emberei életérzéseivel és élettárgyaival az Ember legbensejéig szivódnak fel és rontják meg őt. Az ember sorsa a bolhával: az idézett ! bibliai sorok örök fölcfi szenvedelme; a bolha sorsa cmberkörnye7elbeli testetéltésével: a meg- ! ^sértés mullr fattansága. Ezernyi titka a lények önös hivatásának és a lények viszonyainak, amely viszonyaikkal eltorlaszolják a tiszta emberi cél és tiszta emberi útját. Titkok bukkannak fel a kutató elitt, egyre nagyobb számban, akinek pókhálószálai között tehetetlenül bukdácsolunk. ...Se rajzó titkok sokasága immár nemcsak a bolhák létének és munkájának titka, hanem minden lényé és anyagé s valamennyi lény és anyag viszonylatáé, ami kapcsolódik Zalaegerszeg, október 13. Az ország többi vidéki lapjának olvasása közben örömmel olvassuk, hogy a zsidó text il - üzletek árukészletét kiárusítják, részben utal- ványos rendszer, részben pedig közvetlen módon a nagyközönség számára. Zalaegerszegen örömmel láttuk, hetekkel ezelőtt, hogy a t extil- üzletek árukészletét felleltározták, kijelölték a vállalatvezetőket, vagy kiutalták egyes szakemberek részére az üzleteket. Ez eddig rendben is volt. Megjelentek a kirakatban az árcédulák és az emberek százai, ezrei nyitották meg heteken keresztül az üzletajtót azzal a halvány reménnyel, hogy talán valamit ezekben az üzletekben sikerül vásárolni. Különösen most, jön az ősz és szükség leírna a melegebb ruhára, esetleg még inkább a kabátra. Az üzletek azonban zárva maradnak napilap után. Aminek következtében, a közönség, nem minden ok nélkül, méltatlankodik. Az üggyel kapcsolatosan sikerült megtudnunk, hogy jtem Zalaegerszeg városán múlik az ügyek elintézése, hanem 3 küikeres- ke(bírni hivatalon. Ugyanis az év ele- |cíi lezárt üzletek közül honvédelmi ás. egyéb érdekre való tekintettel a város 14 üzlethelyiség kinyitását javasolta az illetékes koOnány biztosság- nak, amit viszont az Iparkamara, isten tudja milyen elgondolásból kiindulva, nem javasolt. A Galvani Kft. ezt megfellebbezte, mire az alispáni rendelet értelmében azt azonnali hatállyal kinyitották. Egy későbbi rendelet az alsófokú iparhatóságtól elvette az üzletek kinyitási jogát és azt a Külkereskedelmi Hivatalra ruházta át. Közben az elsőfokú iparhatóság elkezdte az üzletek leltározását és megállapította, a vármegye főispánjával az éten, hogy melyek azok az üzletek, amelyeknek kinyitása okvetlenül szükséges. Ezek1 a következők: a Schütz Áruház, a Korzó (Brandt László), a Zalai Kendőipar (Szász kötődé), Wolf Frigyes, Anchal- czer kerékpárüzlet, Büchler Pál és Schwartz Lajos üzletA jegyzéket átadták a vármegyei kormánybiztos-főispánnak, aki viszont, értesülésünk szerint, azonnal továbbította a Külkereskedelmi Hivatalnak, ahol azonban semmi sem történt az üzletek ügyében. Ettől eltekintve, nyomatékosan felhívjuk az illetékes hatóságok1 figyelmét, hogy a fent felsorolt üzletekét haladéktalanul nyissa ld, mert a város lakossága teljesen lerongyolódott és a közelgő őszi és téli időben a gyermekek is teljesen ellátatlanok. Nem tudjuk. Káposzta nagyban és kicsinyben kapható Nagy Géb or gyümölcs- és zöldségkereskedésében fonódik keveredik földön, földön át, világok űrén keresztül, a csillagmindenségen innen és túl, a Minden és Semmi világtalan világáig, az Időtél az Időtlenségig, Léttől nemlétig. S ebben a szellemi ősködben ember és bolhája — alkotó és romboló, gyűjtő és zsaroló, vándor és ellensége — egymáshoz láncolt gályarabként tapossa az Időt. ... Mert törvény... { hogy kire tartozik ezek után a herce-hurcák | után, de annyit tudunk, hogy az üzleteket valakinek a felel ő®5 egér# ki kell nyitni, } mert nem lehet bevárni a Külkertekedelmi Hivatal — úgy latszik, ma is bürokratizálható intézkedésének leérkezését, annál inkább is, mivel felesztendeje nincsenek nyitva ezek az üzletek, amelyek pedig rendkívül fontosaid a város lakosságára nézveurfelmutatás (Szemelvény az író Szent Mise eímft versciklusából.) Nemess Ernő. Bor és kenyér: Test és 'Vér! isteni csoda! A szomjazó Szíveknek Égi lakoma! ; Borban száll az Égi tűz: i Mennyei erő. Átváltozott cseppjéfoen , Maga Krisztus jő. I Keny érben a Békesség! >■ Meg v ál t ó e so du! Istenszívből hozza |e Angyalok kara. Bor és Kenyér: Test és vér! Isteni csoda! ! A szomjazó Szíveknek Égi lakoma. A nadragulya vakságot, őrjöngést és halált is okoz Az atropa belladonna közeli rokona a burgonyának és a paradicsomnak, az ebszőlő- félék fajtájából. Partokon található a kesernyés ebszőlő (solanum sulvamara) piros bogyókkal, szántóföldeken a fekete ebazőlő, nHelynek szemei borsónagyságúak és feketék, míg a nadragulya leginkább erdőszéleken terem, virágai piszkos vörösesbarnák, gyümölcse pedig nagyon hasonlít a fekete cseresznyééhez. E szb- melc íze fanyarédes. Szomjúságot és szájszárazságot okoznak, majd kiálíhatallfln torokvis»- Idetést. Erre hányás, fejfájás, szédülés következik, a szembogarak kitágulnak, látási zavarok következnek be, sőt vakulás is. Az are skarlátvörös lesz, víziók, őrjöngési rohamoÜ lepik miejgl a beteglet, s a görcsök 3—lh őrá» belül agybénulásba mennek át. Nemcsak m. bogyók, a növény minden része mérges. Mint gyógyszer, kitűnő szer morfiummérgezések ellen. A középkorban onnan nyerte nevét, (beli# donna = szép asszony) hogy a szépasszonyolfl szemük naivitásával szépítették magukat. (MNK) — Testvér! Ne feledkezz meg a bombakárosultakról! Hozd be adományodat a szerkész főséibe! * — o — * ■***««***-»^—-- - - -------rrrrnrrmru~Lrj~ij-.ij-uv.-uju Ny issák ki a felleltározott textilüzleteket
