Zalamegyei Ujság, 1944. október-novemberr (27. évfolyam, 223-252. szám)

1944-11-08 / 252. szám

2.

ZALAMEGYEI ÚJSÁG

1944. november 8.

Uj főispánok az országban

Szálasi Ferenc n emzet vezető -in in is/, terel - nők a belügyminiszter előterjesztésére a következő íőispáni kinevezésiekéi eszközölte:

Baranya vármegye és Pécs szál), kir. város főispán java Ivándi Péter luüivatiszt viselőt:

Békés vármegv e főispán já\ á Koppány Imre tanárt;

Bihar vármegye és Nagyvárad, thj. város főispánjává Tihorcz Sándor államvasuti intéző, állomásfőnököt;

Borsod vármegye és Miskolc thj. város főispánjává Pünkösthy Mihály dr. ügyvédet:

Fejér Aármegye és Székesfehérvár szabad királyi város főispánjává Pintér József építési vállalkozót:

Gömör és Kishont vármegye főispánjává Hevessy László gyógyszerészt;

Győr, Moson és Pozsony egyesített vármegyék és Győr szabad kir. város főispánjává Magvarff\ Gyula kamarai tiszt\ise!őt:

Hajdú vármegye és Debrecen szál), kir. város főispánjává l le rezeg' József kereskedőt:

Heves vármegye főispánjává Sulvovszky Dénes dr. ügyvéd - jelöltet:

Komárom vármegye és Komárom szabad ku-. város főispánjává ifj. Voitkövitch Bichár- dot;

Nyitra és Pozsony egyesített vármegyék főispánjává Farkas Pál dr. ügyvédet:

Somogy vármegye főispánjáv á \ igh Imre vállalkozót:

Sopron vármegye és Sopron szab. kir. város főispánjává Várpalotai Vilmos textil- technikust:

Szabolcs vármegye főispánjává Széplaki Bélát;

Tolna vármegye főispánjává Svvierkievitz Ernő ügyvédet:

Ugoc-sa v ármegye Főispánjává Papp Gábor dr. orvost;

Vas vármegye főispánjává Ivoesárd Ernáiméi építész - m érnököt;

Veszprém vármegye főispánjává dr. Schi- berna Ferenc ügyvédet;

Zala vármegye főispánjáv á Csorna) Miklós építési vállalkozót:

Zemplén vármegye főispánjává dr. Szath- máry Dezső ügyvédet kinevezte.

Hozzátartozóit keresi

Borsos Tamás keresi bugát, Kipjáu Mariskát, született Gyergyószéntmikloson, apja

Kipjáu András. ífiiga jelenleg Zala megyében van férjnél. Kéri adjon hírt magáról Borsos Tamás honvéd, 527. sz. hadikórház, Zalaegerszeg.

Válogatott cseme ge szőlőt, zöldségfél é t,

zalai gyűrne

vegyen és egyen

Nagy Gábor

vitaminüzletében

Kazinczy~tér, ahol [ mindenfajta gyümölcs kapható.

Gazdák figyelmébe!

Minden gazdálkodó, aki rostnövénvt termel. köteles nyers-, vagv áztatott kender- kóréból és lenkóróból összes termését, olaj- lensza Imatermésének pétiig 70 százalékát 1944. december 31-ig, az olajlenszalma készletének visszamaradó részét pedig 1945. április 30-ig a jogosított kereskedőnek vagy kikészítőnek vételre felajánlani. A beszolgál tatásra megállapított december 31-i időponttal kapcsolatban a gazdálkodónak tudni kell, hogv ha az átvevő kereskedő vagy kikészítőgyár iígV intézkedne, vagy a szállítási lehetőségek tígv alakulnak, hogy a felajánlott rostnöv énvt a termelő csak 1944. december 31-e után szállíthatja le, az esetben is a termelőnek szorgalmazni kell. hogy az eladott, de még át nem vett lemérlegelt rostnövényről időben v ételi jegyet kapjon, mert a december 31-e után kiállított vételi jegyet a nyilvántartó hatóság már nem pontozhatja be. Ugyanez a szabály vonatkozik arra a kenderkóróra is. amely a termelő bérkidolgozási engedélyt kapott.

A rostnövény beszolgáltatását a Rostnö- vényforgalmi Központ ellenőrzi, fia a gazdálkodó beszól gáltat ási kötelességét a megállapított időpontig nem teljesíti, a nyilvántartó hatóság felszólítja, hogv a termelt rostnövényét 3 napon belül vételre felajánlja. Ha a gazdálkodó ennek a felszólításnak sem tesz eleget, szükség esetén karhatalom igénybevételével is gondoskodhatnak a IxeszolgáItatási kötelesség teljesítésérő l.

Felhívjuk a rostnövénytermelő gazdálkodók figyelmét arra, hogy a termelő rostnö- vénytermését még akkor is köteles heszolgáltatni, ha más egyéb beszolgáltatási kötelességének már eleget tett, vagy azt más módon is teljesíthetné.

A jogosított kereskedő vagy gyár megtagadhatja az olyan olajlenszalma átvételét, amely 25 centiméternél alacsonyabb, vagy 25 százaléknál több gazt tartalmaz. Erről azonban ä jogosított kereskedőtől vagy kikészítő gyártól a termelő írásbeli igazolást köteles kérni és azt megőrizni. A megvételre felajánlott rostnövény átvételére a jogosított vásárlónak a felajánlás kézhezvételétől számított 8 nap alatt kell nyilatkoznia és tudomásul hoznia a gazdálkodónak' azt a helyet, ahol az árut átveszi. A gazdálkodó köteles a jogosított vásárló által meghatározott időponttól számított 15 nap alatt az átvétel helyére szállítani, vagy vasúti kocsiba rakva feladni.

lía a felvásárlásra jogosított kereskedő, vagv kikészítőgyár által meghatározott átadási hely távolabb fekszik a rostnövénv tárolási helyétől, mint a legközelebbi kikészítőgyár. vagv vasútállomás, ügy a távolság különbségére a termelőnek fuvartérítés jár. A Fuvar- térítést a közigazgatási hatóság szabályrendelet: alapján állapítják meg.

A gazdálkodó köteles a rostnövényt az elszállításig, illetőleg a feladásig megőrizni és a bomlástól megóvni. Vasúti leiadás esetén köteles a termelő a jogosított vásáriénak a feladással egyidejűleg elküldeni egy jegyzékét, am eb a küldött rostnövénv egyes tételeinek súlyát és minőségét tünteti fel, a feladást igazoló okmányok másolatát, valamint a nyilvántartó hatóságát és gazdakönyvének számát tartalmazó közlést.

Ha a rostnövénv átvétele a jogosított vásárló telephelyén, vagy a feladó állomáson az eladó és a vevő együttes jelenlétében történik, it vételárat az átvételkor kell teljes egészében kifizetni. Vasúti feladás esetén a vásárló köteles a beküldött okmányokkal igazolt vételár 80 százalékát — de ha a termelési szerződés ennél magasabb százalékot állapít meg, akkor az ennek megfelelő összeget — az okmányok beérkezésétől számított 8 nap alatt, a vételár többi részét pedig, ha az árú minősége, vagy a vételár tekintetében felmerülő kifogást köteles a termelővel az árú megérkezésétől számított 8 nap alatt közölni.

* * *

A ros t n ö v é jiy t e r m e I ő a nyers és áztatott kenderkőróból, valamint lenkóréból t

összes termését, olaj lenszalma termésének piaiig 70 százalékát december 31-ig köteles vételre felajánlani. A beszolgáltatási rendelet értelmében azonban a gazdálkodó saját háztartási és gazdasági szükségletének fedezésére 300 négyszögölnyi terület kenderkóró termését, vagv 150 négyszögölnyi terület len Ivó ró termését, ha pedig éves gazdasági cselédet tart, minden egész konvenciós cseléd után további 300 négyszögölnyi terület kenderkóró termését visszatarthatja. A gazdálkodó és az éves mezőgazdasági cseléd az ezen rendelkezés alap- ' ján visszatartott kender- vagy lenkórót csak j saját háztartási és gazdasági szükségletére hasz- I nálhalja fel.

v gazdálkodó a termelési szerződés alapján a termeltetőnek átadandó mennyiséget nem csökkentheti, tehát a szerződés alapján termelt rostnövényből nem lehet visszatartani.

A fenti rendelkezések alapján tehát a mezőgazdasági termelők és a termelésben foglalkoztatott személyek saját maguk biztosíthatják a ruházati és gazdasági szükségletüket.

Amennyiben a rostnövénytermelő gazda kenderkóró vágási és lenkóró nyüvési munkálatait aratórész ellenében végezteti, a rost- növényből természetben kiadott ai'atórészmunkáscsaládonként kenderkőróból 4 métermázsát, lenkóróból 1 métermázsát nem haladhatja meg. A kikötött aratórész többi részét készpénzében kell kifizetni. Felhív juk azonban az érdekeltek figyelmét arra. hogy a természetben kiadott aratórész a gazda beszolgáltatási kötelességének teljesítésébe nem számít be.

A visszatartható és az aratórész ellenében átvett kender-, illetve lenkórót, valamint az abból előállított rostot és rostból előállított fonalat, továbbá a fonalból előállított műiden nemű textil árúit a termelő csak saját maga és alkalmazottai háztartása és gazdasági céljaira használhatja fel. Ha ezt mégis később eladni kívánja, a kórót csak annak vásárlására jogosított kikészítő gyárnak, a rostot annak vásárlására jogosított kereskedőnek adhatja eb * * *

A z ő s z i v e t é se k megkezdésének és bevégzésének időpontja az utóbbi évek folyamán meglehetősen eltolódott. Azelőtt a gazdák főleg; a különféle leg vek és egyéb kár- tevők miatt kezdték meg a búza vetését az egyébként kívánatos időpontnál későbben. Az utóbbi években azonban a sok őszi csapadék, majd a nvári szárazság miatt, a szokásos é* kívánatos időpontnál későbben kerül a búza a földbe. Az idén a rendkívüli időjárási viszonyok. az aratás, a betakarítás és csépié* időpontját hetekkel eltolták és természetese« késleltetően hatottak a háborús viszonyok következményei is. Ezek a tény ezők mind meglassították az őszi vetési munkálatok megkezdését é-s kellő időben való bevégzését.

Az ország életfontosságú érdeke azonban, hogy minden gazda a lehető legröv idebb idő» belül — ha még eddig nem tette volna — elvégezze az őszi vetést.

Az idejében elvetett őszi gabona jobba« megerősödve, kellőképpen megbokrosodv * megv a télbe és könnyebben elviseli az időjárás későbbi viszontagságait. Arra is gondolni kell a gazdának, hogy gyenge vetések tavasai felerősítéshez a háborús okok miatt nem lehet műtrágyára számítani. Mindezek alapján illetékes helyen nyomatékosan felhívják a gazdákat, hogy az őszi vetést minél előbb végezzék el.