Zalamegyei Ujság, 1944. október-novemberr (27. évfolyam, 223-252. szám)
1944-11-07 / 251. szám
2. ZALAMEGVEI ÚJSÁG liál.mu. ahonnan most tort haza. Kijelentette, hogv Szov jct-Oroszország hihetetlen nehézségek kel küzd. A Szón jel az európai háború befejezése után legalább három é\ ig kén\ telni lesz az Egyesült \ Hamukból szerezni élelmiszeri V jövő évben a Szovjet átvesz minden j élelmet, amit Amerika csak tud adni. A Szov- | jetnek tízszer annvi élelmiszerre \ an szüksége. mint amit most kapott. Angliának is szűk- | sége lesz a háború után élelmiszerre, körül- i hetid annyira. mint most. — o — Berlin. Illetékes német heh közli: \z Egyesült Államok hadügyminisztériumának hivatalos jelentése szerint október 31-ig 41. ezer lót vesztett. Ezek közül több, mint <30 ezer halott és 63 ezer fogoly. Csak azokat) vették he. akik a sebesülés után rokkanttá váltak. Tehát a sebesültek száma jóval több. , — o — Berlin. Csungkingi jelentések szerint Kínában fokozódott a japánok támadó ereje. Az a-veszély fenyeget, hogy a japánok szárazföldi összeköttetést teremtenek Kínával és elvágják a csungkingkínaiak'at a Dél keleti-tengertől. —e — Amszterdam. Kairói jelentés szerint Lord Moyne miniszter ellen hétfőn Kairóban merényletet követték el. Oh súlyosan megsérült, hogv meghalt. A merénylőt letartóztat ák. . --O r-- r Stoc kholm. A moszkv ai szovjet ünnepi iűlésén Sztálin, mint az államvédelmi bizottság elnöke, kijelentette, hogy a harcok teljes súlyát, egyedül a vörös hadsereg képviselte, ■ami okot ad arra. hogy a vörösök fogják Berlinben meglobogtatni a győzelem zászlóját. Kijelentette, hogy erre az alkalom a közel- jöv oben kínálkozik. 20.000 métermázsára becsülik a Balaton évi haltermését Érdekes kimutatást készített a Balatoni fial ásza ti Bt. a Balaton halállományáról és haltermeléséről. A kimutatás szerint a század elején a régi halászati módszerekkel, amikor még nem állott rendelkezésre motoroshajó, a balatoni halászoknak, egv-egy idényben körülbelül hétezer métermázsa ludat fogtak ki a .Balatonból, természetesen csak a társaság halászzsák Hiányát véve figyelembe. A világháborúig meg is maradt ez a helyzet. A múlt világháború után azonban igen je'entős csökkenés következett be. A világháború gazdasági kihatása és a háborút követő zűrzavar következtében a huszas éviekben évi négyezer métermázsára csökkent a Balatonból kifogott halak súlya. A huszas éveket felváltó nyugalmasabb időkben kezdték meg a Balaton szakszerű benépesítését. Különösen pontyokat telepítetlek a Balatonba. Voltak évek. amikor milliószám telepítették be a pontvokjait a Balatonba. Ennek a szakszerű betelepítésnek volt a természetes következménye, hogy a többi halfajták is erősen elszaporodtak, különösen a rablóhalak. Magyarázata ennek az, hogv a pontyok betelepítésével nemcsak a pont vök, hanem az etetéssel a többi halak is elszaporodtak és a rabló- halak több eles éghez, zsákmányhoz juthattak. Amikor pedig intenzív ebben megindították a motoros halászatot. 1932-ben már 10.000 métermázsára emelkedett a Balatonból kilógott halak sóivá. \zóta a Balaton haltermelése állandóan növekedik és a inai időkben már 13.000 métermázsa halat fognak ki évenként a Balatonból a nélkül, hogv ezzel a magyar tenger halállományát veszélyeztetnék. Most már: ha ehhez hozzászámítjuk annak a halállománynak is a súlvál., amit a Balatoni Halászati Bt. halászatán kívül esik zsákmányul, akkor év enként hozzáveíőleee en 20.000 métermázsára becsülhető a Balaton haltermelése. Ez igen tekintélyes mennyiség, de még mindig nem akkora, amit nem lehelne fokozni részben a további és állandó betelepítéssel, részben pedig a még intenzív ehh és modernebb halászattal.. 1944. november 7. A kártyacsatának halál lett a vége A vesztett fél lelőtte a szerencsés nyerőt N igyk-aimsa, november hó. (Tudósítónk j.' oníi.) A tüskeszentgyörgyi körjegyzőséghez tartozó Cseh laka községben egv kis kártyacsatára ült össze I jós Antal esvlila kai legén v paj fásával. Hepp Gv ürgével. A játékban a szerencse Hepp Györgynek kedvezett. amit azonban Iliás nem akart tudomásul venni, mert meg ina nap is fo y atnl követelte a játékot llepptől. Hepp rá is ál;t de továbbra is neki kedvezett a szerencse. Ekkor lliás, hogy másként fordítson a megváltoztathatatlan ká r tv a szerencsén. kihívta az erdőbe Hepp Györgyöt vadászni. Magához vette édesapja vadászfegyverét és az erdő szélében agyonlőtte Hepp Györgyöt és a nála lévő pénzt magához vette. Természetesen lliás különös tette nem maradhatott titokban és rövidesen csendőrkézre került, ahol azonban úgv akarta beállítani a dolgot, mintha Iliást azért lőtte volna agyon, mert az az ő édesapját é!elveszé!yesen in-egfeny-egette. Az elrabolt pénz és egyéb körülmények azonban ellene szobiak lliás vallomásának s természetesen letart ó z t.a ttá k. N agy ka 11 i zsá ró 1 tör v ényszéki I > izottság szállt ki a tett színhelyére és a megejtett vizsgálat után is még tovább folyik a nyomozás lliás l’ogv atarlása mellett. Minden zsidó-vagvon az államra száll át! Rendelet a zsidók vagyonának értékesítéséről A kormány rendeletet adott ki és ebben kimondja, hogv a zsidók minden vagyona a nemzet vagyonaként az államra szállt át. Ezt a Vagyont a háború viselésével es a hadikárok- kai. a hadigondozással, továbbá a zsidókra vonatkozó jogszabály'ok végrehajtásával járó költségek fedezésére kell fordítani. A vagyonátszállással kapcsolatos tennivalók ellátásáról a belügyminiszter felügyelete alatt az erre a célra kinev ezett kortnánv biztos gondoskodik. A rendelet szerint nem szállnak át az államra a zsidók egyes személyi vonatkozású és vallási rendeltetésű tárgyai. A személyi vonatkozású tárgyak azonban csak bizonyos mértékben mentesülnek az átszállás alól. Keni mentesülnek azonban az államra való átszállás alól a zsidóknak elhagyott, vagv őrizet nélkül, vagv a rendelkezések alól egyéb mód on ki ke rüh v a gy< mtá rgyak. A zsidó köteles mostantól kezdve szerzett minden olyan vagyontárgyat, arnelv a rendelet értelmében az államra átszállás alá esik. a szerzéstől számított nyolc nap alatt a pénzű gyi gazgatóságná I 1 lejelenteni. A zsid ó - inga tl aa tulajdonjogát a telekkönyvi hatóság a királyi kincstár javára jelenti be. Zsidó javára fennálló pénztartozás alapján az adós a fizetést a kincstár javára j köteles teljesíteni. Az az adós, akinek bár- j mi Íven címen zsidóv al szemben tartozása áll fent, köteles december 31-ig tartozásának ősz- szegét, valamint a tartozás jogcímet, esedékességének idejét, a hitelező nevét es lakhelyét a lettrmánv'híz11iának 1 lejele11feni. \ rendelet intézkedik a magánjogi s/ol- gálali jogviszony megsZűmésev el kapcsolatos járandóságokról is. Zsidónak havi 300 pengő erejéig, illetve felmondási időre szolgálat teljesítése nélkül járó illetményt és végkielégítést .csak havi 100 pengő havi járandóság alapulvételével szabad kifizetni. A többletet a kincstár javára kell befizetni. Részletes intézkedéseket tartalmaz a rendelet menyi köv etelése kielégítést természetben nem követelheti, kivéve a személyes használatra szolgává vagv keresete folytatásához, vagy hivatása gy a kor há árhoz szükséges dolgokat. A nemzsidó utóörökös javára a kincstárra átszállóit vagyon tekintetében fennálló öröklési jogot 1944. március 22. napjával megnyitottalak kell tekinteni. Megtámadható a zsidónak az 1938 május 28-a után tett olyan jogügylete, amellyel vagyonát, vagyonának hányadát, vagy egyes vagyontárgyait átruházta, ha a jogügylet feltételeiből megállapítható, hogy az átruházásnak gazdaságilag, vagy az ajándékozó nak csa’ádi vagy erkölcsi szempontokkal kellően megalapozott oka. vagy' célja nem volt és ennélfogva 1 feltehető, hogy az átruházás a hatósági intézkedések alól akarta elvonni a vagyontárgyat. AZ ÁLLAMRA ÁTSZÁLLÓ I T ZSIDÓ VAGYON KEZELÉSE ■ I Az államra átszállott vagyon kezeléséről j és hasznosításáról a belügyminiszter által meg- ! bízott szerv gondoskodik. Az értékesítés munkáját ugyancsak ez a szerv végzi. Az államra átszállott vállalatnak, mint egésznek átruházása esetében a vállalat céljára szolgáló helyiség korábbi zsidóbérlője helyébe a vállalat átvevője lép. A vagyontárgyak értékesítése során azonos feltételek mellett elsőbbségük van a \ ítezi Rendhez tartozó hadirokkanfakniak. a több; hadirokkantnak. a \ itézi Rend tagjainak. a tűzharcosoknak, a lmdiözvegye kitek, a hadiárvákmtk, a háborúban arcvonaíbel szolgálatot te jesí- tett személyeknek. vT amint azoknak, i k knek kettőnél több gyermekük v an. A rendelet ezután felsomija azokat az engedmény"eket. amelyeket a vagyontárgyak értékesítésénél az említett elsőbbségi jognak kaphatnak, ha az értékesítésre kerülő vagyontárgyak eladási ára az 50.000 pengőt meg nem haladja. KIKRE VONATKOZIK A RENDELET? a zsidó és nemzsidó házas ti r sík vagyon óval kapcsolatban. Erről a rendelet a következőkben intézkedik: Közszer/,eményi közösségben elő nemzsidó házastársnak a közszerzeményen alapuló követelését az 1944. március 22. napjával esedékessé váltnak kell tekinteni. A zsidó házastárs által a nemzsidó házastársnak az 1938. május 28. napja után ingyenesen juttatott vagyontárgyakat a közszerzeményi vagyonérték megállapításában a nemzsidó házastárs külön vagyonának tekinteni nem lehet. A küzszerzemé- nyi követelésre jogosult házastárs közszerzeA rendelet alkalmazása szempontjából az 1942: \l\. törvénycikk, tehát a fajvédelmi törvénv 3. ij-ának 3. bekezdése rendelkezései az irányadók. A rendelet hatálya nem terjed ki a zsidók közül az. 1 <30 1944. M. E. s/.ámú rendelet 1. ij-áhan meghatározott kivételezett személvekre, úgyszintén a v iszonosság esetében a külföldön lakó nem magyar állampolgárságú zsidókra. Nem áll fenn azonban ez a kivétel arra a nem magyar állampolgárságú zsidóra, aki 1938. évi május 28-a után távoliét folytán vesztette el, vagy akit magyar állampolgárságától bármikor megfosztottak.'
