Zalamegyei Ujság, 1944. október-novemberr (27. évfolyam, 223-252. szám)
1944-11-04 / 249. szám
/ ZALAMEGYE1 ÚJSÁG 1944. november 4. „Amerika szembenéz Oroszországgal“ írta egy évvel ezelőtt Max Eastman, a világhírű amerikai publicista 2. letel. \ fegyverszüneti feltételek azt jelentik, hogy megszűnt önálló állam lenni és szovjet tartománnyá süllyedt. Mindent szovjet leigá- zója kezébe adott. A szovjet zsarnokság, amely rövid idő alatt tönkretette az orosz népet, rövidebb idő alatt semmisíti meg a bolgár népet is. Győzelembe vetett hitének, és annak a reményének adott kifejezést, hogy Bulgária a német győzelem alatt nem rekedt a művelt Európán till. Bulgária nem akar a bolsevizmus áldozata lenni, fejezte be beszédét a miniszter. — o — Berlin- Angol-amerikai terrorepülők bombákat dobtak a Rajna vidékére, Becsre és Grácia. A csütörtökre virradó éjtszakán az angolok a liajna-vidéki városok és a birodalmi főváros ellen intéztek támadást. Az angol-amerikaiak e támadásokban 16 repülőgépet. főleg négv motoros bombázót vesztettek. Október hónapban, jóllehet az időjárás gvakran kedvezőtlen volt az elhárítás szempontjából. vadászgépek és a légihaderő légvédelmi tüzérsége összesen 739 angol-amerikai repülőgépet, köztük 377 négymotoros bombázót lőtt le. — o — Tokió. A japán császári főhadiszállás közli: Japán légierők november 1-én továbbra is támadták a Levte-öbölben az ellenséges tengerészeti erőket és elsüli vesztett-ele egy csatahajót. vagy cirkálót, valamint 3 cirkálót. Három másik csatahajót megrongáltak. Felhívás a kezületek részére sertésbérhizlalási szerződések kötésére A vármegye alispánja ismételten szigorú rend eletet adott ki a járások íőszolgabíráinak •s városok polgármester einak a közületek zsírszükségletének biztosítására indított sertéeber- hízlaiási akció szorgalmazására. E rendeletbe« közli azt is, hogy november hó 1-től kezdődőiéig a szállítási nehézségek és a gyártási kiesések miatt központi kiutalást a vármegye nem kap. A zsírellátás gondját tehát teljesen egyedül kell megoldani a vármegyének. Lapunkban egyízben már felhívást intéztünk a gazdákhoz, hogy a hatóságok ezen nagyfontosságú munkáját mindenki egész erejével támogassa. Most ezen felhívásunkat megismételjük és kérjük a vármegyének minden számításba jöhető gazdáját, hogy e tekintetben oly erőkifejtést végezzen, amilyenre csak minden áldozat árán képes. Legyen tudatában mindenki annak, hogy a történelem folyamán a közért való önzetlen és teljes erőfeszítést; ki vánó munkára még soha oly nagy szükség nem volt, mint most. Hivatkozunk minden magyar ember lelki ismeretére és nemzete iránti kötelességére, amelynek teljesítésével most mindenki egyformán tartozik. Kicsi és nagybirtokosoknak lehetőségeik teljes kimerítésével egyformán kell munkájukat és áldozatukat a nemzet érdekében kifejteni és odaadni. Ezen felhívásunk mindenkinek szól, de mindenkit számon is tartunk, hogy kötelességének hogyan tett eleget. Megbocsájthatatlan és soha jóvá nem tehető bűnt és mulasztást követ el nem- sete, de családja ellen is az, aki most teljes erejével nem dolgozik a köz kérdek ében- B lethal ál harcunk idején minősíthetetlen hazaárulást követ el az. aki ellenállási erőnk és kitartásunk fokozása. ]»clső rendünk megóvása érdekéiben utolsó, nagv erőfeszítéseit nem teszi m,eg. Nem élhet nyugodt lelkiismerettel még utódaiban sem az, aki önös egyéni érdekeinek előtérbe helyezésével, a köz iránti kötelességeit elmulasztja. Bizton számítunk arra. hogy a vármegye mindig hazafias magatartást tanúsító gazdái megértik felhívásunkat, n hatóságok munkája teljes eredménnyel végződik és zsírellátásunk nagv fontosságú kérdése olv megoldást nyer, hogv e téren szűkölködő és nincstelen c vármegyében nem lesz. Értesülésünk szerint a hízott sertés árát a közeljövőben fel fogják! emelni. így anyagi téren is az eddiginél jobban meg fogják találni a gazdák számításukat. (Most mái- mindannv iunk előtt világos, hogy ez a háború a mi élet-halál harcunkká is váll s ennek a háborúnak kimenetelétől függ középeurópai pozíciónk, viszonyunk a szomszédos népekkel, kultúránk és gyermekeink jövője s általában mindaz, ami egy nép számára életet jelenthet és az életet értelemmel töltheti meg. Amikor mindezt tudjuk, úgy véljük, nem árt, ha időnként szétnézünk a világban s az ellenünk zúduló szövetséges támadások kulisszái mögé is betekinthetünk, mert ha támadásaikban bármennyire is egységesnek látszanak, az ő szövetségük, nevezetesen az angolszászoké és a Szovjetunióé, magukban, hordják a közelgő bomlás baktériumait s ha ma még Ro o se ve 11 p rés ztizs kérdésből ra ga sz k < x I i k is a bolsevizmus szövetségéhez, mögötte ott bújkál az amerikai nép széies ridegéinek ellenszenve a bolsevizmus iránt. Erről írt pontosan egv évvel ezelőtt Max Eastman amerikai publicista az. egyik folyóiratban. Eastman hosszabb ideig kint élt a Szóvjetiinióban, ismeri a bolseviz- nmst, s ha szembeszállt vele, bizonyára nem minden ok nélkül.) Ne hajbókoljunk Oroszországnak! A jelenleg Oroszországban fennálló állapotot »gazdasági demokráciának« nevezni egyszerűen ostoba beszéd. Nincs ott az iparban semmiféle egyenrangúság, semmilyen szabadság, semmilyen jog szabad szakszervezetek alakítására. semmilyen sztrájkjog: az orosz munkásnak még csak munkahelye változtatására sincs joga. A munkások gépeikhez vannak láncolva és a megállapított bérskálák oly mértékben kötik le őket, mint a világ egyetlen más országában sem. Az árak általános színvonalához képest a bérszínvonal alacsonyabb, mint a cári időkben. És az egész rendszert olyan titkosrendőrhadsereg tartja egybefogva, amilyet egv egyiptomi fáraó is megirigyelhetne. Sok amerikai úgy . érzi, hogv kötelessége előzékenyen hallgatni a szovjet rezsimről. Sőt: belemennek a legfantasztikusabb s/.őrszálha- sogatásokba. hogy ezeket a viszonyokat em- beries érzésű demokraták részére elfogadhatókká tegyék. Elárasztanak bennünket az orosz barát színművekkel, az oroszbarát folyóiratokkal és könyvekkel. Még a papok is mindent elkövetnek, hogv meggyőzzék Amerikát arról, hogv az oroszok teljes vallásszabadságot élveznek. annak ellenére, hogv 18 évesnél fiatalabb gyermekek bármily vallásos tanításban való részesítése szigorúan tilos. Az oroszok pontosan ellenkező magatartást tanúsítanak. Nem alakítják meg az »Egyesült Államok Barátainak« egyesületeit. Nem ünnepük a mi nemzeti ünnepünket, nem adnak elő a mi ideológiánkat dicsőítő filmeket. Nem rendeznek tömeggvűlésekel a mi guadaleanari vagy északa f rí kai győzelmeink megünneplésére. Amíg Standby tengernagytól nem kaptak leckét — ez nagyon figyelem rém éltó cselekedet volt — csak siránkozó és elégedetlen hangon emlékeztek meg az általunk nekik adott segítségről. Nem adnak ki semmiféle, az amerikai társadalmi rendet ismertető könyvet. Nem engedik, hogv amerikai ügynökök prédikáljanak a kommunista társadalom ellen. Propagan- disztikus irodalmuk mást sem hirdet, minthogy a mi életformánk milyen nyomorra és romlásra vezet. A kommunista világforradalom A ensablancai találkozásnál az egyesült ' nemzetek vezetői igen helyénvaló figyelmeztetést kaptak arra nézve, hogy Amerikának csak európai ellenségei ellen szövetségese Oroszország. Sztálin nem jöhetett el Casablancáim — még követtel sem képviseltethette magát — mivel országa továbbra is barátságos viszonyt tart fenn Japánnal. .Mindkét nemzet hangsúlyozta, hogy egymás iránti magatartásuk tov ábbra is azon a barátsági szerződésen alapul, amelyet Moszkvában írtak alá. Nyilván ez a paktum volt az) amely szabad kezet adott Japánnak ahhoz, hogy megtámadja Muciikat Pearl Harbour-nál. ugyanúgy, mint ahogy Oroszországnak Németországgal való paktuma adott szabadkezet a németeknek nyugati támadásukhoz. Lehet, hogv a két paktum magyarázatául szolgálhat egy régi keletű kommunista nyilatkozat. arnelv űgv szói: »Szovjetoros/.ország leghatalmasabb szövetségesei a kapitalista országok közötti viszályok, konfliktusok és háborúk.« (Pravda. 1925. január 30.) Ebben az összefüggésben hangsúlyozni kell azt, hogy a kominternnek, — amely önmaga »a vPá«r forradalom vezérkarának« nevezte magát — sokat hirdetett feloszlatása nem tekinthető a demokráciákkal való szorosabb együttműködés felé. megtett lépésnek. Könnyű bebizonyítani. hogv valamely szovjet szervezet »feloszlatása« magában v év e nem jelent semmit. A rackát feloszlatták, jött a GPU: a GPL-t feloszlatták, jött az NKDV: de ugyanaz a rendőrségi rendszer v áltozatlanul folytatódott. Miért bigyjük egyszerre azt, hogy a kommunista v ilágfelforgatási tervekről lemondtak. csak azért, inert a komiternbeli hatalmasságok tüntető módon átfestették a cégtáblát? Van azonban mégis egy mód. amellyel a komin tern fe'oszlatá-át úgy a demokráciának, mint az Oroszországgal való eevüttműködésünknek hasznára lehetne fordítani. Ez az volna, ha szövetségesünket szaván fognánk és hatályosan akcióba lépnénk a mi hazai bolsevistáink ellen. Svájc, a világ legrégibb éa legrendíthetetlenebb demokráciája, jé példával járt elő. Ott leszögezték, hogy minden totalitárius párt fenyegetést jelent a demokratikus állam ellen. A többi totalitárius párttal együtt a kommunista pártot: is betiltották és szigorú intézkedéseket foganatosítottak, hogy' megakadályozzák annak álcázottan vagy hamis cégér alatt való űjrafeltámadását. Igazságügy miniszterünk, Francis Biddle, nemrég a nyilvánosság előtt kijelentette, hogy »az Egyesült .Államokbeli kommunista párt valamennyi jelenleg fennálló társadalmi rendszer erőszrko^ felforgatá-á hirdeti, nem véve ki az Egyesült Államokét sem.« Ha Biddle kijelentését megszívlelnénk és Svájc példáját követnők. gátat vethetnénk Oroszország hosszúlejáratú terveinek, ugyanakkor pedig kikény- szeríthetnők Oroszország tiszteletét. He ha dicsőítjük a Szovjetet azért, hogv megszabadultunk a komin terűtől, akkor az oroszok titokban kinevetnek bennünket. És akkor ők fesznúk azok. akik utoljára nevetnek. La'kók Zrínyi könyvkereskedésben. — Testvér! Ne feledt—mi meg a beink*- kiároeubakról! Hozd be adományodat a nwr- kesztŐBcgbel £
