Zalamegyei Ujság, 1944. október-novemberr (27. évfolyam, 223-252. szám)
1944-10-19 / 238. szám
2. m ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. október 19. m amerikaiak legjobb erőit köti le. A németek még mindig elzárják az amszterdami kikötői a tenger felől. A keleti arcvonalon a támadás terhét még mindig a szovjet viseli. Ennek az arcvonalnak két súlypontja van. Az egyik (Schirhid térségében és Insterburg között, a Ml ásik a Szolnok—nagyvárad—debreceni vonaltól délre. A német vezetőség Észtországban felszabadult csapatait nagyrészt Kelet- Poroszorstágban vetette harcba. A harcok állására jellemző, hogy a bolsevistáknak rendkívül ember- és anyagpazarlással sem sikerült elérni nyereséget. A hágók megszilárdulásai)an nagy része \olt az első magyar hadseregnek. Debrecen térségében már kitűnik, hogv a szovjet hadműveleti terve nem sikerült. A német csapatok igen nagyarányú veszteséget okoztak a szovjetnek, amelyben páncélosainak zömét vesztette el. Belgrádiad szintén megszilárdult a helyzet.-- O --r Be rlin. A londoni rádió alapján közli a NTI. hogy Mikola jtczyk emigráns lengyel miniszterelnök Moszkvában találkozott a lengyel felszabadító bizottság elnökével. Angolszász vélemény szerint nincs remény arra, hogy kettőjük között megegyezés jöjjön létre. Áfás jelentés szerint Mikola jtczyk Roméi társaságában az Egyesült Államok moszkvai nagykövetével is tárgyalást folytatott. — o— Berlin. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A német sajtó hírt ad Romínéi vezértábornagy hősi haláláról és méltatja katonai, zsenialitását. Különösen a gyakorlati hadvezetés nagy mestere volt. A taktikai vezetésben ez a háború nálánál nagyobb hadvezért alig mutat fel. Tokió. A japánok október 13-a óta For- moza előtt megsemn li.sí t ettek i 1 repül oh ordozó anyahajót, 2 csatahajót, 1 cirkálót és egy ismeretlen típusú hajót. Megrongáltak 8 repülőhordozó anyahajót, 4 cirkálót és 14 különféle hajót. Nagy tüzeket figyeltek meg az ellenséges hadihajókon. 112 ellenséges repülőt is lelőttek a harcokban. — o — Ainszt rdám. Kanada és a szovjet között tárgyalások kezdődtek a petsamoi nikkelhányák sorsáról. A finn-orosz fegyverszünet megkötése után a bányákat a vörös hadsereg szállta meg. A szovjet kormány a jelentések szerint pénzbeli kárpótlást fizet a berendezésekért. Az elszámolás módjáról még nem döntöttek. Madrid. A Spanyol Távirati Iroda jelentése szerint Angela vidékén járvány tört ki. amelynek az első napon 20 ember esett áldozatául. — o — Lisszabon. A francia határról Portugáliába utazók elmondották, hogy Franciaországban most már nemcsak a húsban és egyéb élelmiszerben. hanem a tejben is hiány van. Ez főleg arra vezethető vissza, hogy a francia lakosság állatszolgáltatásra van kötelezve a szövetséges csapatok számára. Turgonyi Ödön: Egy felhőkarcoló tetején Háborús riport a bombázás előtti Becsből (bmb) A légiháborús területekről érkező j utas bizonytalanul pillantgat a pályaudvarokon « a magasba: hogyan is lehet az, hogy még minden egészben van s ott, ahol minden normális pályaudvaron az Úristen kék ege mosolyog az emberre — vagy szakad nyakába a lúdeg, ólmos eső — itt kormos, füstös üvegablakok állják el a magasba törő tekintet elől az utat. A hordár névre hallgató ritka természeti tünemény itt nem is olyan nagyon ritka s az utcán sem kell kerülgetned a kuE cba púpozott kisebb-nagyobb romhalmazo- t. Nem ásítanak rád szinte államellenesen gúnyos mosollyal kiégett ablakszemek. A gyorsvasúti megállóknál hiába keresed a Berlinben minden eshetőségre készen rendszeresített fekete-fehér nyomású hálózati térképet. * * * Becsben mindebből nem érzel semmit. Érzel. mondom, mert Berlinben a légiháború, a boinbás terror valahogyan a levegőben van. Beleivódott a házakba és emberekbe. Legjellemzőbb talán erre a Becsre az a hintzingi kirakat volt, ahol vakító fényesre tisztított kirakati üveg alatt lehetett látni 3 darab légvédelmi gránát repeszdarabot és egy nyomorék rúd-gvujt'óbomha hüvelyt. Es az sem történt egészen véletlenül, hogy amikor Grin- 7,ingbe mentem, rokonlátogatóba, hát az egyik kanyarnál a fél kocsi az egyik oldalra tolongott: »Jesszasz Mária, akkor meg akkor itt vágott be az a bomba!« \ árosszer te ötletes, verses falragaszok hirdetik az ellenséges rádió- állomások hallgatásának az egészségre fölötte káros volta mellett a visszahalló repeszda- rabok jelentette veszélyt is. Öles plakátok követelnek »homokot, homokot és még több homokot' a lakóházakba és nagy bétáik ordítják lépten-nvomon a járókelők szemébe, hogy Erst löschen, dann bergen!« Azaz, hogy előbb mindent meg kell kísérelni az oltásra s csak ha igazán minden kötél szakad, szabad hozzálátnunk a vagyonmentéshez. • » * Az emberek valahogyan tempósabbak s a Berlinből jött szinte dühös a lajtántúli atyafiakra egy kicsit, hogy ilyen fene nagyon ráérős a dolguk, mikor nyakunkon a tatár, akarom mondani, a bolsi, meg az angol. Főzni vitán felül jobban tudnak, mint a spreeparti Athénben, de a vendéglőkben annyi pincér hemzseg, külön fizető, kiszolgáló, italos, kenyér, s még mi a békebeli nemtudoménmi- csoda, hogy három előkelő kurfürstendammi étteremben együtt vévp nincsenek annyian. Elektromos felvonó röpített föl a nagyon sok emeletes, híres Hochhaus tetejére. Ha véletlenül Berlinben találják fölépíteni ezt az európai méretekben gondolkozó ember számára nyugodtan felhőkarcolónak tűnő házat. Bizony, még az amúgy is totális háború ú jabb goebbelsi totalizálásának hirdetése előtt is gyár log kellett volna fölbandukolnunk a tetejébe. Alert hát az ősi császárváros gyönyörű szép, azt meg kell hagyni, de Berlin ebben a viszonylatban mégis csak más. Oda fönt a magasban két, talán szitakötőnagyságú gép rója fáradhatatlan igyekezettel egyik kört a másik után a vakítóan kék égboltra. Egy rádiókészülék is szól a közelben: az ismert férfihang, ki tudja hányadízben már 1939. szeptember 1. óta. hogy a »Wermacht átvette a Birodalom határainak védelmét«, a déli OKW -jelentést olvassa be. Lassan gyöngyöznek a szavak a nap tűző sugárzásától át- forrósult levegőben: » ... kitűnő látáisi viszo- nvok mellett Strassburg város ellen. A Müns- tert és az óvárost. Önkénytelenül is arra a Ili ntzingben 1 á I o 11 ever elejét ék. 1943-as divaté gyujtóbombára, meg az ő nagyobb testvéreire. az újabban egészen 2000 kilóig terjedő súlyú robbanóbombákra, aknákra, az újfajta 13 kilogrammos spriccelő g yu j tó b o m bár a. meg a különböző kombinált gyönyörűségekre kell gondolni, meg arra. hogv mi lesz akkor, ha cgv szépnek ugyan nem mondható napon aztán esőstül zúdul majd az áldás a derék bécsiek nvakába? Fehérkabátos pincér szolgál ki: kávét lehet inni — de jó a bécsi kávéi — meg valami I. G. Farben jellegű limonádét. Pajkos szellő elhalja a leányzók haját, de csak' két kis öregember giunnvaszt az üvegkalitkában. A többiek mind kint ülnek a teraszon és nézik a várost. Istenein, milyen inas ez a látvány, mint az, amely nemrégiben akkor tárult elénk, midőn a berlini Deutscher Verlag tetején az 3 amúgy is istenigazában összevert épülettömb Hirdessen a ZALAMEGYEI ÚJSÁG Eredményes — gyors és biztos! markgrafenstrassei oldalán lévő szerkesztőséji szobából átvergődtünk a Német Munkafront által berendezett s a Kochstrasse felőli oldalra eső »fedélzeti« kantinba. Eltekintve attól, hogy, az épület maga is inkább csatatérnek, mint újságüzemnek látszik, a berlini romváros onnan belátható része valami egészen kísérteties alkonyati látványt nyújtott. Mert felülről valahogyan borzalmasabb ez a néha szinte holdbélinek tűnő, krátervidék és (amarra északkelet felé) a Dómnak a kősivatag felett egy, kissé bágyadtan integető, gyujtóbombák tü- zében pocsékká olvadt kupolája, mint alulról. \ agy talán csak a megszokottság dosga az egész s a háztetőkön lakoznának, a falvak tövébe* való kivételes járkál ás töltene el bermünkst borzadállyal V Németország barokk kincseskamrájának nevezte el valaki ezt a várost. És ha kölyök- korunkban szívvel-lélekkel énekeltük is. hogy »Bécs várában sír a német«, ha később, érettebi) fejjel rosszallottuk is a Ballhausplatz vagy az olaszos nevű palota nevével fémjelzett politikát, ha kuruckodva szidtuk is »az nimötöt« meg »Becs-«et, hát manapság nem kevésbbá rezzenünk össze, ha a rádió katonás hangja, Oberdonau után Niederdonaut mond, mintha Bácskára Baja következik, vagy ha Meckle«- bürgból Brandenburg felé húz a szárnyas halfel és iaz éllovasok Werder an der Havel fölött délre kanyarodnak. Ilyenkor Wien nyugati, Budapest déli és Berlin északi előterében egyformán vésztjóslóan sikoltanak fel a szirénák. * * * Nehéz lenne elmondani, mit is érez az ember tizennégy emeletre a város fölött: a gyönvöru öreg házak, híves, spanyolosán előkelő. a soktérdepléstől göröngyösre kopott lcővü templomok, a Burg, az egykori parlament, a Bingből kiágazó, macskaköves vagy egészen modernül, fantasztikusan simára aszfaltozott régi kis utcák, csodálatosan finom,, részben magyar főurak építette paloták a Renngasse, meg a Herrengasse környékén, csöndes külső v illanegyedek, öreg fák, a Duna- part s magányos esti séták emléke mindennél többet beszél- lla nem haragszanak meg a propaganda által talán már kicsit nagyon elcsépelt szókért: történelmet és kultúrát ércM az ember, ha megcsapja Bécs lehellete. A nagynémet rádió bemondója régen v ég- zell már a hadijelentés felolvasásával: a !e\»- oől)en egy induló végső foszlányait hozza felénk a szél. Egy diákképű fiatal kis tizede* Strassburgról mond kusza szavakat, egy kékszemű lánynak, Ervin mester csodálatos rózsájáról és az orgona búgásáról: ő onnét jött, ismeri a várost jól. de a Münster környéké* még nagyítóval sem lehet fölfedezni akár egy fia »hadicélpontot« is. Szorosan egymáshoz simulva ülnek: nézik Bécset és nézik egymást, csak úgy isszák magukba nagyszerűen csillogd panorámát. A lány valamelyik! ükapja talá* a Stefansdómhoz rakta a kövét, a fiúé pedig lehet, hogy a sttassburgi Münster orgonistája, volt. Lehet, nem biztos. Biztos csak az, hogy a texasi, vagy chi- kágói bombapilótáknak ilyen közük nincs«* ahhoz, amit mi megkínzott európaiak történelemnek, meg kultúrának nevezünk. Káposzta nagyban és kicsinyben kapható Nacpy Gabon gyümölcs- és zöldségkereskedéiébso
