Zalamegyei Ujság, 1944. október-novemberr (27. évfolyam, 223-252. szám)

1944-10-14 / 233. szám

ZALAMEGYEI ÚJSÁG Miért is alakultak a Megyei Teiszövetkezeiek? irta: Dr. Vajda I. Kornél a Zaíarregyei Tejszövetkezetek Szövetkezete igazgatója XVII. A tiirjei és még nagyon sok hasonló ta­pasztalat alapján a tej sző vetkezeti mozgal­munk szomorú állandó visszafejlődésének gaz­dasági hátrányai miatt, a feldolgozást nem akarjuk elválasztani többé a termeléstől. Ebből az következik, hogy a feldolgozó vállalatok üzemeit gazdakézbe kívánják a termelők át­venni. Mert létfontosságú kérdés, hogy a fel­dolgozás tényéből keletkezett haszon a ter­melőhöz jusson vissza teljes egészében. Miután ez a kereseti lehetőség kizárólag a termelőt illeti meg, azon terhek viselése alapján, amely a termeléssel jár és amely teherviselés min­den időben oszthatatlanul a termelő gazdát érinti, helyhezkötött vonatkozásaiban. Ami nem jelent mást, minthogy a termelésnek kereteit a mindenkori körülmények befolyásolják és szabják meg. Nem lehet tehát függő viszony­ban a termelő már az értékesítés első lépésé­nek áralakulása tekintetében. Annál inkább nem, mert a jelenlegi tej- és tejtermék ér­tékesítési rendszere nem az értékesítés tényé­ben áll, hanem értékesítésre való átadást je­lent. Azaz a nyersanyag értékesebbé tételére kapcsol he vállalkozót. Akinél nem értékesít, hanem csak átadja termelvényét, szokás sze­rint, nem neki, hanem a v állalkozónak, meg­felelő áron. Értékesítésről szorosan és keres­kedelmi értelemben nem is lehet a tejpiac esetében beszélni, amíg a termelő és feldolgozó vállalat közti viszony t mérlegeljük. Az értékesítés akkor kezdődik, amikor a vállalat az általa értekesebbé, piacképesebbé tett nyersanyagot, mbit kész árut, hozza for­galomba. Hogy ez így van, arra legékesebb tanúbizonyság a tejáraknak., illetve a v ajárak­nak kialakulása évtizedeken keresztül, amikor is a vajár mindig a feldolgozás költségeihez igazodott, beismerve ezáltal e munkafolyamat bérmunka jellegét. Vagyis azt a tényt, hogyf ez a munka nem tekinthető önálló iparágnak. Hanem bizományi jellegű vállalkozásnak. Azt azután nem kell külön bizonyítgatni, hogy az egész mezőgazdasági termelés bármely ága­zatában a gazdának, vagy a közvetítőnek je­len í-e előnyt, a bizományi természetű érté­kesítési módozat. Itt már önként v etődik fel a kérdés, hogy van-e szükség a termelt nyers­anyagnak1, a tejnek készárúv á alakítására bizo­mányi vállalkozóra. Erre észszerűen és a ter­melő gazda érdekének -szemelott tartásával, csak nem-el válaszolhatunk. Az is bizonyít­ható, hogy bár furcsán hangzik, de a feldol­gozó vállalatoknak részére sem jelent kielégítő állapotot a tejpiac mostani rendszere, mert helytelen üzletpolitikájuk visszahat a jelenlegi rendszer mellett, egészen a tejnyerés, a fejes folyamatáig. Egy, mondjuk tisztán, a haszon - kérdés miatt elkövetett ballépésük, megbéní- tólag hat vissza egész létezésükre. És ilyen vo­natkozásban az egész tejgazdaságra visszafej- flődést jelent. Ami ismét csak mérhetetlen ál­dozatokkal hozható vissza a kívánatos hely­zetbe. Ez az állapot tehát csak' az egyik, vagy másik fél sakkban la rláaára lehet jé, de arra soha, hogy a fejlődés útjára vigye a magyar tejgazdaságot. Más kérdés, hogy természetesen szükség van arra, hogy a tejtermelő által termelt és kész anyaggá dolgozott árú forgalomhahoza- talát valaki intézze, mert ez már nem lehet feladata a helyhez kötött termelőnek. Itt igenis szükség van a feladata magaslatán álló köz­vetítő szervre, kereskedőre. Ez a foglalkozás már önállónak mondható és épp annvira kí­vánatos művelése és fejlesztése, mint magának a termelésnek. Az minden termelőnek ér­deke, hogy erőben lévő befolyásoktól mentes, önálló, belyét minden időkben megálló ér­tékesítő szervekre, kereskedőkre támaszkod­hasson. Es ő maga pedig a kínálat és keres­lethez igazodjon értékesítő szervek által irá­nyítva. Ezt kell az egészségesnek mondható gaz­dasági fejlődés alapjának tekinteni, mert mind­két félt megóvja a túllépésektől és váratlan helyzetek előállásától az egymásrautaltság sza­bályozó készsége foly tán. Szükség van tehát az érdekek világos elhatárolására és az egy­más érdekköreiből való mielőbbi kilépésre. A jelenlegi helyzet állandósítása csak ellenséges­kedést és mindkét fél érdekei ellen való cse­lekmények folyamatát jelenti a sokra hivatott magyar tejgazdaság kárára, amelynek vesztesei csak az abban szereplők lehetnek. (Folytatjuk.) vMp-rÁmrémtmgék — o — As üzlet, az Ipar é* « ma* keresfcedeísöí áléi lelke * hirdetés. Hirdesse minden él» «dní“. vmgv tennivalóját a Xalamegye? U|» ■'4<rbau­Mindan szó 8 fillér. A vastag betű Siaftüs Alt * »Cím a kiadóban* feladóit Hfrdrf*­»I kezelés- díja 50 fillér. Mély gyermekkocsi eladó. Hegyi-utca 12. Egy menekült család venne használt tűz­helyet. Bertalan, RákÓczi-u. 21. Eladó 800 mm. Hoffer cséplő, apró szí­jazattak Kokas József Szenterzscbethegy, ti. p. Zalaegerszeg. Csütörtökön a színházban egy pénztárca elveszett. Kérik leadni a szerkesztőségben. Háromszobás udvari lakásomat, nagy kert­tel, a város közepén, elcserélném ugyancsak a város belterületén lévő 2 szobás, lehetőleg kertes lakással. Cím a kiadóban. Jó házból való fiút tanulónak felvesz Skriba Zoltán kereskedő, Batthyányi-u. 25. Fényképfelvételeket kedden, pénteken és vasárnap eszközlök. Bendly fényképész. Eladó egy príma vér ősi bunda, vörös- rókával belelve és fóka gallérral. Cím a kiadó­ban. Trágya eladó. Bethlen-utca 11. Eladó 2 darab 500 légköbméteres samott- kályha. Érdeklődni Munkácsy-utca 2. Perzsaszőny eg, Din köp női kerékpár prí­ma gumikkal, Philips univerzális luxusvevő stb. eladó. Érdeklődni egész nap Berzsenyi- utca 4. Nagyobb mennyiségű kukoricaszár eladó Szalay és Dankovics-eógnél, Urményi-u. 1944. október 13. j A birtok megmarad (flfcesaélés.) Irta: Kossás Láselé 111. Megálltam az ajtóban. Összeütöttem a bo­kámat, köszöntem, mint ahogyan az óvodá­ban szoktak. A szőke tündér dallamos hangon mondta: — Isten hozta. Margit elém jött: — Nahát, milyen meglepetés! Ha meg tetszik engedni, bemutatom Hideg Pétert. A szőke tündér kézcsókra nyújtotta szép fehér kezét. Mintha forró bársonyt fogtam volna meg. Soha nem csókoltam olyan sely­mes kezet. '— Kedves magától, hogy eljött — szólt, — már láttam Margittal a városban. Ma ér­kezett? áj, — Igen, ma reggel. — Hát csak beszélgessenek. Érezze jól magát nálunk'. Viszontlátásra! — intett * kezével és egyik ajtón kilépett. — Péterke! Nem szabad annyira meg­nézni ! — szólt Margit és egy övvel nieg- legyintett. — Ugy-e, szép asszony az úrnőnk? — Gyönyörű! — mondtam ámulva — és még milyen fiatal! Hány éves lehet? — Nagyon fiatal. Tizennyolc éves volt, amikor férjhez ment. Nem volt egészen egy évig férjnél. Számítsa ki! — Hogyan lehetett ez a törékeny virág- szál annak a hatalmas embernek felesége? — Cj csóváltam a fejemet. Margit vállat vont: — Szereti az atlétákat. Azért tetszett meg neki maga is. De beszéljen másról. Hogyan mulatott a nyáron? — ^Vhogyan a diák szokott nyaralni: él­veztem a szabadságot. Úsztam, eveztem. — Ugy-e, hamar elment a nyár? — Otthon lassan. Most. hogy újra itt va­gyok: hamar. — Nekem is. Csak három napom van hátra és utazom. Pesti diák leszek. Gizi né­ninél fogok lakni az Andrássy-űton. Maga a régi helyén marad? — Nem. Kitettek onnan. Kerestem lakást ott a maga utcájában, de nem találtam. — Kár — mondta őszintén —. Most hol fog lakni?-— Nem tudom. Ezután nézek utána. — Megmondja ám a címét, vagy majd írja meg. — Természetesen. Hanem most magáról beszéljünk. Margitka. Mit csinált a nyáron? — Itt voltam a kastélyban, dolgoztain. Lucfenyő hű lovagom volt. Mindennap elkísért a kastélyig. — Lucfenyő derék gyerek — mondtam* nagyon becsülöm és nagyon szeretem azt a gyereket. — örülök, hogy ezt magától hallom. Eri is becsülöm. Éppen annyira, mint magát. Na­gyon komoly, józan gyerek. (Szegény Lucfenyő, éppen most megy mu ­latni.) — Nem szeretem a részeg embert — folytatta­— Elhiszem. — Szegény Szigethv majdnem mindig ré­szeg volt. A vadászat előtt is ittak, ez volt a baj. Ugv dülöngéltek, hogy nem lehet meg­mondani. Ózhatnak nézték és rálőttek. Jaj, de ilyen borzalmas dologról he beszéljünkí Nézze meg a mintáimat, mit szól hozzá? Nézze, itt vannak a kész ruhák rajzai. Vastag füzetet v ett elő. mutogatni és ma­gyarázni kezdte a rajzokat. (Folytatjuk.) mWWWWWWAWWWWWWVWWWWW ZALAMEGYEI ÚJSÁG Politikai napilap A kiadásért felel: SZAKÁL FERENC Készült a Zrínyi Nyomdaipar Rt. gép*u*, Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. NyomdabnrM GAÁL ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom