Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)
1944-09-20 / 213. szám
1 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. szeptember 21)* Ne engedjük rombadőlni a vitenyédszentpáli templomot! Zalaegerszegtől északnyugatra, légvonalban körülbelül 8 kilométerre fekszik Yi tenyér!- szentpál kisközség, közel a vasi határhoz. Régebben Vitenyéd és Szentpál külön községek voltak és csali újabban egyesítették őket. Temploma az utóbbinak volt és — imint neve is mutatja — Szent Pál tiszteletére szentelték. Papját 1333-ban említik, tehát a kápolna ekkor már állott. \ ajjon megtaláljuk-e ezt a középkori kápolnát — vagy annak maradványait — Szent- pálon ? A községtől északnyugatra valóban látunk egy, temetődombon omladozó kápolnát. Első benyomásra a templom újabbnak látszik: vizsgáljuk meg kissé alaposabban, hogy lehet-e ennek valami köze az említett középkori kápolnához. A mindössze 14 méter hosszú és 8 méter szeles kápolna három részből áll: szentélyből, hajóból és toronyból. V torony — középkori templomainktól eltérően — nem nyugatra, hanem keletre néz. A torony a hajóval együtt valóban nem régen épült, mindössze körülbelül 180 éve. Ezt igazolják a stílusjegyeik' is; a karcsú torony, vékony falak, tágas ablakok. vastag téglák és azok kötésmódja stb. Májs a helyzet a szentélynél. Ez élesen elkülönül a templom többi részétől, vastag falánál és az abban található vékony tégláinál fogva. A fal vastagságára jellemző, hogy abban egy sekrestyét helyettesítő fülkét találunk. Eredetileg keskeny déli ablakát a torony és a szentély (építése idejében kibővítették. Nagyon érdekes — és egyben kor- határozó — az az öt fülke, amelyből négy csúcsíves. Közülük kettő az (északi, három pedig a déli falban található. Az egyik déli gótikus fülkében freskónyomok láthatók. Érdemes lenne a vakolat és törmelékréteget eltávolítani, mert nem lehetetlen, hogy' alatta értékes falfestmény rejtőzik. A felhozott bizonyítékokból kitűnik, hogy a szentély és a hajó-torony nem egykorú. Az előbbi a 13. század végén, vagy a 14. század elején keletkezett erős, gótikus stílusjegyekkel, az utóbbi pedig a 18. század második felében. Mily en lehetett a középkori kápolna? Vájjon magában állott-e a szentély — mint ká- ofua — vagy hajó és toronyi is csatlakozott! ozzá? A keletre néző torony a középkorban ismeretlen, így' bizonyos, hogy a mai hajó és torony helyén eredetileg nem volt semmi. A szentélyben végzett megfigyelésünk is ezt igazolja. A szentély a 14. század elején körkápolna (talán temetkezési kápolna) volt. Jól kitűnik ez a szentély belsejének körvonalából, amely csak a diadalívnél szakad meg. A gótikus körkápolnát a 18. században átalakították és ekkor építették hozzá a hajót és a tornyot. Az átalakítás és hozzáépítés idejéről Kosz Vince bagodi plébánosnál tudtam meg érdekes részleteket. Egy 1830. körüli iratból kitűnik, hogy ezt a munkát 1765-ben végeztette el a Miszeli család. A templom fenn- • tartásáról azonban nem gondoskodtak, ígyr tetőzete beszakadt és már több évtizede így áll. A kápolna belsejét bokrok verték fel. a falfelület törését egyes helyeken gaz és bokrok takarják. A falak azonban épen állanak és lényegében csak a tetőzetet és a berendezést kellene pótolni. Meggyőződtem róla, bogy a falu lakossága — szegényebb és gazdagabb egyaránt vagyoni helyzete arányában szívesen adózna a templom renoválására. Bizonyára számíthatnak Vas vármegye támogatására is. amely a szentmiliályfai templom midi év i helyreállításához való hozzájárulásával megmutatta, hogy értékeli a magyar midi zalai emlékeit. i óbb szempontból is kívánatos a templom mielőbbi restaurálása. Pusztulni hagyni azt, ami kis költséggel, de mielőbbi munkával még menthető lenne észszerűden. Művészi szempontból is kív ánatos a renoválás. Vidékünk ritka művészi emlékekben, mert a törökdűlás sok magyar értéket semmisített meg. A legjelentősebb a szentmihályafi templom értékes árpádkori faragványaival, viszont falfestmény itt nem került elő. Annál inkább meg kell becsülnünk a szentpáli kápolnát, mert ha itt nincsenek is faragványok. de a szakavatott restaurálás esetleg értékes középkori freskókat hozhat napvilágra. A vallási érvek szintén a helyreállítás mellett szólnak. Valahol Galíciában. Az orosházi tüzérek támogatják a hajdú- ezredet. Ott állok az egy ik ütegállásnál. Dörögnek a 15-ösölc. Állandóan vizes pokróccal kell a csöveket takargatni, mert áttiizesednek a sok' kilövéstől. Izzadva dolgoznak a tüzérek. Kiáltások: a lőelemeket vezénylik. Aztán össztűz, sor tűz és dörrenések, fű letszaggató dörrenések ... Gyalogságunk vonul előre a dombtetőre reteszállásba. Távcsővel nézzük, mikor tűnnek fel a támadó muszkák... De nem jönnek. Mi történt itt? Siklós Imre zászlós egy messze elől lévő ukrán házból vezette az osztálytűzet. A tüzérzászlós többszöri parancs ellenére is helyén maradt. 300 méterre volt tőlük az orosz rohamgyalogság és aknázta, lőtte a házat. Siklós mégis rendületlenül diktálta a távbeszélőbe a figyelőelemeket. A tüzérséggel 200 méterre a ház elé v eretett sokszor, hogy szétzúzássá a támadó oroszt. Bodzsár Istv án őrmester és bamba András őrvezető a padlásról géppisztolyqzták a szivárgó muszkát, hogy fed ne kelljen adni a figyelőhelyei:. Hullt az orosz rakásra a figyelő előtt, de mégis jöttek sűrű sorokban. Jöttek fedezés nélkül, az alkoholtól lelógó fejjek Mikor egv-egy lövedék becsapódott. 5—6 repült a levegőbe szétroncsolt testtel. A padlásról ömlött rájuk a géppisztolytüz. És verte őket, majdnem a ház előtt, a 15-ösök lövedéke. Siklós zászlós diktált, leikével szinte fogta a lövegcső veket és emelte, rántotta a helyes irányzókra ... És megtorpant az orosz. Előrelendülő gyalogságunk aztán beléje lökött s nyomta, hajtotta hátra. . . Ezért nem láthattuk a muszkát a dombok peremén. Fönt az égen orosz bombázók jelentek meg. Keresték lövegeinket. Körülvertek bombákkal a tüzelőállást. De tüzelésünk nem állt le. Háromszáz méter távolságról izzadva hozták vállukon a tüzérek a nehéz Jöevdékéket. Légelhárító fegyverek kattogtak, dörögtek. Az • télén Boldogfara, \ agv Alsóbogodra menni, ha szentmisén akar résztvenni. Jó időben ez még csak hagyján. de télen a rossz idő és a távolság sokakat visszatart vallásuk! gyakorlásától. Még tart a háború. A velejáró anyaghiány minden téren érezteti hatását. Lehet, hogy a renoválásra ezért egyenlőre nem kerülhet sor. De addig is, míg a békeévekben ez lehetővé nem válik, fontos, hogy a falfelületet a gaz és a bokrok eltávolítása után lecementezzek1, ugyanis ezek gyökereikkel mind mélyebbre hatolnak, a falat meglazítják és aad eső- és hóié rombolásának utat nyitnak. Ezt a munkát mielőbb el kell végezni, hogy meg- akadályozzuk a falak további romlását, míg a végleges helyreállításnak legkésőbb a háború befejezése után kell megvalósulnia. Tfj. Sztankovszky Imre. orosz pilóták nem tudtak pontosan dolgozni. Egy gépet találat ért. Égve zuhant le. Á bentlévők ejtőernyővel kiugrottak. Úgy himbálóztak a levegőben, mint a pokolból kiugrott ördögök . .. Az első gépet követte még egy. Aztán ismét kettő. Egy ötödiket is találat ért, de az elmenekült, betegen húzva, mint az átlőtt keselyű, amit már csak az ösztöne irányít. A légitámadás elmúlt. Sértetlenül okádták a tüzet ütegeink és tüztámogatásuk mellett ellentámadásba lendült gyalogságunk. Az egyik lövegnél éljeneznek a tüzérek. Mi történt? Ilajkó György' tizedes jött vissza. Távbeszélő vonalat vizsgált a tüzér és közbe» elfogták az oroszok. De Hajkó György megszökött. visszajött. Újabb hír jön távbeszélőn. Bagdi István, hdp. őrmester, az osztály felderítője jelent. Az orosz rendületlenül özönlik hátra. Kétszeres az öröm, mert Bagdi életéről is lemondtak. 0 is kint maradt a felderítőben, mikor gyalogságunk hátravonult. A felderítőt belőtte aa orosz, de Bagdi kitartott helyén. Az orosházi tüzérekről az a hír járja, hogy két lövésből bármelyik fát kilövik. B. K. százados a parancsnoka. A legénységgel alszik egy tábori erődben. Élnek-halnak ért* tüzérei. Mikor délutánra tüzérségünk támogatása mellett, keményen megkapaszkodott gyalogságunk új állásaiba, két német tiszt érkezett a szomszédos német arcvonalról. Csak ennyit mondtak tüzérségünknek: Maguknak köszönhetjük mi is, hogy átkarolás veszélye miatt el nem hagytuk állásainkat .... Tüzéreink mesélik, hogy hangszóróval gyakran átkiabálnak az oroszok: »Csak n» volna olyan jó a tüzérségiek'.« Különösen a 21 centiméteresre haragszanak nagyon. — »Rátok fáj a fogunk« — kiabálják át sokszor... Dr. László István haditudósító. amely mindennap részletesen és budapesti napilapokat 12 órával megelőzve közli a világszenzációkat. Ha tehát lépést akar tartani a világeseményekkel az;»nn« I rendelje meg! Ara havi 3*40 P, A község több, mint négyszáz főnyi, színtiszta katolikus lakossága, templom hiányában, kény „Csak ne volna olyan jó a tüzérségtek“
