Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)

1944-09-07 / 203. szám

2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. szeptember 7. lebb Törökországra terelődik át. Nem kétség­telen, bogy, a Törökországgal szemben tanúsí­tott szovjet magatartás nem keltene meg­lepetést. ha valamilyen módon nyílt kifeje- résre adná nemtetszését. Hasonlóan nyilatko­zik másik lap is. Moszkva részéről múlván- valóan arról van szó, hogy megelőzze a többi szövetségesekét, előretörjön az Égéi-tengerbe/.. — o — Berlin. Az angolszászok januártól ápri­lisig 4314, májustól augusztusig pedig 7649 repülőgépet vesztettek. A keleti hadszíntéren a szovjet ebben az évben 12 ezer gépet ve­szített. BALATQNFÜREDI FILMK6GKÁK Bemutatja: MÁRKUS DEZSŐ 5. SZÉPASSZONY Bálát on fii red. szeptember lió. Amikor megjelenik a sétányon, vagy az uszodában, mosolyra derülnek az arcok és a nyakkendő- és frizura igazításra lendülnek a férfikezek. Elismerő és hódoló pillantások sza­ladják körül karcsú alakját és természetesnek veszik jelenlétét, mint vízen a napfényt, virág­ban az illatot. Ha késik, könnyű árnyék eresz­kedik a kedélyekre, mint amikor hiányzik kávéméból a cukor. Magasan vékony alakja, vállig érő, hullámos barna haja, diófényű sze­me, enyhén pirosított ajka mögül kivillanó fo gsora, leheletkönnyű parfőmje. kedves mo­solya. simogató meleget permeteznek köréje. mint tavaszjöttén illatozó, kékszoknyás ibo­lyák. Magasságához képest kicsiket lépked s ez lendületes könnyedséget kölcsönöz neki. So­sem jár egyedül. Egyéves fiacskáját vajszínű gyerekkocsiban mindenhová magával viszi. Ez kedvező alkalmat nyújt a közeledni akaró hó- (lolóknak. akik a kicsi felé gügyögnek, tapsi­kolnak, de szemüket ő rá sugározzák. Ő azon­ban mindezeket anyai sikerének könyveli el és a kicsi javára írja a ki nem mondott di­cséreteket is. Magához vonzza az embereket, de csak három lépésig és leperegteti testéről a forrón próbálkozó bókokat. Nem is igen van baja a férfiakkal, mert megközelíthetet­lensége beléjük fojtja a kezdeményező lépést és átalakítja bennük hódoló tiszteletté. Ked­vesen. közvetlenül elbeszélget ismerőseivel és nem érezteti velük szépségének kiváltságát. Az uszodában kétrészes fürdő ruha simul lányos alakjára és gyermekes örömmel lovagol ja meg a vízben a játékgerendát, amelyen vidám ter­mészetességgel kapcsolódik bele a hancúrozók gondtalan játékába. Főleg nőtársaságban lát­ható, akik közül úgy vonzza magához a ma­gasakat, mint testőrgárda kiválasztott tagjait. A sétányon egyszerű, fínomszínű ruhákban jár. mezítlábas, tele talpas cipővel és tolja a gye­rekkocsit mosolyogva,, sugárzó szépségben. Csak akkor komolyodik el, amikor tábori lapot hoz a posta, férjének üzenetét. De aztán újra szétnyílik arcán a mosoly, bízón csillog a szeme és pompázik fiatal szépsége erejének teljében. Egy Levél hullik le elerőflenedve a fáról, de a vajszínű kocsi kereke 'átszalad! rajta. Mült és hosszú évek bújnak meg a fák mögött, amelyek fejükkel átnéznek a je­lenen, de a szépasszony szíveket érintő szép­sége a diadalmas jövő ígéretét csillogtatja a mosolyra szomjazok felé . . . Miket tapasztaltam a volt olasz királyi hadseregnél ? Irta: KÁLDOR BIUJNÓ őrnagv IN. Ali rám nézett, komolyan, nem nevetett, de annál többet mondtak fénylő szemei, örült neki, hogy felismertem a tyúk mögött rejlő ravaszságot. Látta, hógv velem nem babrál ki. örült, hogy partnere nem buta. ígv az üzlet számára még érdekesebb lesz. — Mond csak Ali, mennyibe kerül egy 9—-10 kilós szép, kövér bárány? —- Uram, apámnak igen szép nyája v an, adhatunk neked egy ilyen bárányt 100 líráért. íme a nagy különbség. Egy apró kis és vén, sovány tyűkért 50 lírát kér. pedig ez alig volt 1 kilós élősúlvban. egy 9—10 kilós bárányért pedig 100 lírát. Hol van itt az arám ? Arány európai fogalom szerint nem volt, de arabs szemmel "nézve megtaláljuk a magyarázatát ennek az árkülönbségnek. Ugyanis a mohamedánok, mint juhtenyésztők, a juhhúst szívesen és mindig eszik. Még a szegénymódi, nomád arabsnak is vannak 10— 15 juhai és ennek megfelelően bárányai. Ígv a báránynak ára nem magas. \ iszont az arabs tyúk húsban nagyon keveset ér, de annál jobb tojó, a bárány csak fogyaszt, míg a tvúk tojást termei, azaz értéke arabs felfogás szerint, nagyobb. Rendben van, Ali. Mondd meg apád­nak, hogy holnap két bárányt szeretnék. A i- gyázz jól. Én két darab 8 kg. bárányt kapok leölve, fej és bőr, valamint gyomor és belek nélkül. Mindezt nektek ajándékozom. De ki­jelentem, hogy a bárányoknak szép kövér­nek kell lenniük, különben nem veszem át. — Uram, meglesz! Ezzel máris futott haza. sátra felé. Mi pedig csupasz mész leien re vetkőzve, a 60 méternyire fekvő Földközi-tengerbe fu­tottunk és fürödtünk. Nem mondhatom, hogy milyen nagy élvezet egy teljes napi izzad ás után, este, ragyogó holdvilágban a tenger­ben fürödni. Úsztunk és aztán jól ledörzsölve testünket:, az éjtszakai alvásra öltözködtünk. Mert tudniillik, hogy az éjjelek a sivatag­ban igen nedvesek, párateljesek és hidegek és az ember a következőképpen öltözködik: Nappali ingét, amely át van izzadva, azt le­veti, friss inget vált, rövid short (térdig érő) nadrágot vesz fel, ingére pedig egy vastag pántul puUovert ölt és így, arabs házicipőben, még éjfélig a szabadban járkálhat. A levetett zubbony naplemente után rövid időre olyan nedves lesz és egyben merev, hogy az ember szinte felállíthatja támasz nélkül a homokba, magától nem dűl össze. Éjjelre az ember alacsony tábori ágyra fekszik és tarkójánál jól becsavarja testét. A karokat nem szabad a tarkón kívül hagyni, mert már 10 percen belül az ember karjaiban és vadaiban érzi a nedvességet és ezzel a hideget, érzi, amint vállai és karjai percről-percre lehűlnek, oly­annyira, hogy szinte az az érzése, mintha jég­veremben lenne. Tény az, hogy éppen Afriká­ban olyan hatalmas ízületi csúzot szereztem magamnak, hogy Oroszországban még évekig szenvedtem. A múlt: évben aztán Bad Elster- Iren megint félig-meddíg ki gyógyítottam csú- zomat. Ali másnap reggel apjával jött. Kot gyö­nyörű, lenyúzott bárányt hozott és mindkét­■ É«te»íljíik na$$yrafaecsi£3t ügyfeleinket kogy amennyiben ' | délelőtti időben légiriadó van, ’ s ax tizenegy óráig, vagy tovább fenntáll, úgy az esetben |! 1 pénztárunkat délután kattó óráig tartjuk l| i nyitva és állunk tnagybeesű figyfeleink rendelkezésére j Vármegyei Bank és Takarékpénztár Rt. ! zalaegerszegi igazgatósága. limMele kisöstönfött pálinkát legmagasabb napiáron, előnyös feltételek­kel leköt KERÉK GYÖRGY gyümölcspálinka közvetítő irodája, Budapest, XI, Kanizsai utca 24. szám. Telefon: 468—363. tőnek az árát. azaz 200 lírát kezébe kifizet­tem. Ali seniornak teát kínáltam, amit igdn hálásan megivott. Tényleg, barátok voltunk. Tudod, uram, hogy a lakosság titeket nagyon szeret. — Ugyan miért, Ali? — Azért, mert becsületesek és őszinték vagytok. Ti nem zavartok bennünket. Ti bé­kében hagyjátok falcainkat, nőinket. — Na. látod, Ali, hogy igazat mondtam, amikor ajánlottam, hogy birodalmainkat szé­pen elhatároljuk. — Igazat mondottál és ez így van jól. Az nap az afrikai hadtestnek intendánsát láttam vendégül a sátortáborban. Németor­szágba utazott, Tobrukból jött és nálam akart aludni, mert Bengasiban minden éjjel ter­rortámadás volt. (Folytatjuk.) Gyiijtsünk cigarettát a hadikórház betegeinek Két évvel ezelőtt nagysikerű gondolatot indítottunk útnak a hadbavonultak cigarettá­val való ellátása érdekében. Minden trafik­ban ott állott a vöröskeresztes ládika és, hu nem is bőven, de lassan hullottak bele a ciga­retták. Aztán lassan ismét eltűntek egymás­után a ládikák és senki sem törődött velük. V ájjon, most. amikor kévés a cigaretta, nincsen szükség talán a gyűjtésre? Annál in­kább szükség van, mert a sebesültek is sok­kal kevesebb füstölnivalóhoz jutnak hozzá, mint eddig. Azóta pedig sokkal komolyabbra fordult a háború. Akkor Oroszország közepén, ma pedig a Kárpátokban "és magyar föídöM folynak a harcok. S ha valaha, hát ma mind- annyiónkért, békénkért harcol a honvéd. Ha ígv van, természetszerűleg sokkal nagyobb há­lával tartozunk nekik és sokkal inkább I* kieU mondanunk magunknak is. Le kell tehát mondanunk, ha nem is egészben, de részben a ciganctt ázásról, éspedig a honvédek javára kell le­mondanunk, akik ott felrengenek láz­ban és szenvedésben a zalaegerszegi kórházi ágyakon. Cigarettát kérünk a sebesülteknek! CU- kítson ott minden elárusítóhely ablakán ök- lömnyi betűkkel és legyén ott minden hiva­tali szobában, hogy a tisztviselő, vagy alkal­mazott, amikor rágyújt, ne felejtkezzen el, hogy lenne sok honvéd, aki rágyújtana, h*. leime mire. Felezzük meg tehát a készletünket, mondjunk le egy kicsit az egyéni élvezetről mert ezzel fájdalmat csillapíthatunk, megrl- gasztal gátunk és szívet melegíthetünk fel, Ö® egyúttal saját lelkiismeretűnk megnyugtatii- sával a kötelességünket is teljesítettük. Cigarettákat kérünk a sebesült lionvédefc­nek! felvesz a ZALAMEGYEI ÚJSÁG Kiadóhivatala Széchenyi-tér 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom