Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)
1944-09-01 / 198. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. szeptember 1. 2. Október 1-től már szabad nyulra vadászni A szürke bevonult A földművelésügyi miniszter a hivatalos lapban közölt rendeletével megállapította a vadászati tilalom időszakát. Eszerint tilos vadászni szarvasbikára október 16-tól szeptember 1-ig, szarvastehénre és borjúra február 1-től szeptember 1-ig, dámbikára és szarvashibára november Iától október I-ig. dámtehénre, dámborjúra, szikaszárvastehénre és borjúra február 1 - tői október 16-ig, őzbakra október 16-tól május 1-ig. őzsutára és gúlára január 1-től november 1-Íg: zergére és muflonra egész évben, mezei nyálra január 16-tól október l - ig, siketfajdkákasra május 16-tól április 16-ig siketfajdtojóra és jércére egész évben, nyirfajdtojóra és jércére egész évben, császármadárra november 1-től augusztus 16-ig, tuzokkakasra július 1-től április 1-ig, tuzoktojóra és jércére egész évben, fácánkakasra január 16-tól október 16-ig. fácántyúkra január t-tol nov ember I-lg, fogolyra egész évben. fürjre. harisra és vadgalambra január 1- től augusztus 1-ig. gerlére január l - tői július 16-ig. erdei szalonkára április 16-tól augusztus 16-ig, a visszacsatolt kárpátaljai, valamint keleti és erdélyi országrészeken május 1-től augusztus 16-ig, mocsári szalonkára április 16-tól július 16-ig. a visszacsatolt kárpátaljai, valamint keleti és erdélyi országrészeken május 1-től július 16-ig, kis- és nagykócsagra, kanalasgémre, üstökösgémre, batlára. feketególyára, gólyatöcsre Sertések elhullással Nálunk, hazánkban, ez a betegség még nem igen ismeretes, bár már sok veszteséget okozott a sertések között, részben elv álasztott malacok, részben korán érő. tehát angol hússertések között, különösen a hízásra fogáskor. Németországban már 1910 óta foglalkoznak vele behatóbban, sőt a német szakértők azt mondják, hogy ez a betegség gazdasági szempontból igen nagy jelentőséggel bír. Nálunk is kerültek már egyes Iatkák megfigyelés alá. A betegséget »szívhalálnak« nevezik,hivatalosan azért, mert az elhullást szív gyengeség idézi elő. Nagyon sokszor a betegen nem veszünk észre semmit, csak az állat szomorkodik 1—2 hétig, nem eszik, eseteidéint nehezen lélegzik, étvágytalan, ami a nagy nyári melegben nem különös jelenség, még egészséges sertésnél sem. iWWWWWWWWWWWVWWWWWWWWi i MEGNYÍLT ■ az újonnan átalakított I 1 tűim , O s c s ó iá t* f.i* k í \ i Figjf Imes li i s z ö I g á I á s 1 ( Minden este FftB RiCZKs MARGÓ éneke!. Szives pártfogást kér 'Ä.;*w»JtáH Sándor kávés gulipánra, godára, bíbicre és dankasirályra egész évben, a kacsák minden fajára és egyél) vízi- madarakra április I-tol július J6-ig, vándorsólyomra, rárósólvomra és hollóra február 1 -tői október 1-ig. ének I őmad árra. réznek túzokra. ugartyúkra, kisv eresére, v örös- és kékv ércsére, egerészölyvre, barátkeselyűre. kígy ászölyv i e. darázsölyvre. közönséges seregélyre, valamint a sasok és baglyok minden fajtájára egész évben. Nem terjed ki a tilalom a szőlőkben és gyümölcsösökben található közönséges seregélyre. A tilalmi idő alatt nem szabad sem a vadak fiait, sem a madarak fészkeit szándékosan érinteni, vagy tojásaikat elszedni. Madártojásszedésre a földművelésügyi miniszter ad — kizárólag vadtenyésztés céljából — engedélyt. Ilyen engedélyt a vadászati jog bérlője csak a bérbeadó hozzájárulásával kaphat. Tilos vadászni mindenféle vadra haj tókutyával január 1-től, augusztus 1-ig, fényszóró alkalmazásával, valamint repülőgépről, gépkocsiról és általában motoros járműről, vagy járművel egész évben. Tilos vadászni mindennemű csülkön vadra és medvére söréttel és postával, vagy vágott ólommal egész évben: hasznos vadra hajtókkal április 16-tól augusztus l-ig. hasznos vadra lesgödörből — kivéve az átvonuló v ízimadarakat — egész évben. A rendelet már hatálya blépett. járó szívbetegsége l>e előfordulnak ezek a tünetek részlegesen, más betegségeknél is. Az is igen gyakori jelenség, hogy az állat egyáltalán nem mutat semmi betegséget, víg, ugrál, a vályúhoz szalad és ott minden különösebb, látszólagos ok nélkül, hirtelen elhullik. ezt megelőzően rövid ideig reszket, támolyog. felvisít és elhullik. Gyakori eset, hogy az állat amely egészségesen feküdt le, reggelre elhullott az ólban. Más esetben fuldoklási rohamot mutat, Levegő után kapkod, úgy, hogy kényszervágást kell rajta eszközölni. Van eset. hogy az állat ebből az úgynevezett szívrohamból látszólag meggyógyul, bár ez teljes mértékben sohasem következik be. \ au eset. hogy a roham megismétlődik és a végén elpusztul az állat. Igen sok esetben maga a boncolás sem derít világosságot a kóresetre, csak a szív kó rszö ve ttan i v izsgá I ata. A betegség keletkezésének okáról még igen eltérőek a nézetek. Nálunk is foglalkoztak a szakemberek a betegséggel, de még itt sem tudott kialakulni a végleges nézet, mert kevés volt még az észlelt esetek száma azért, mert még nem igen vetettek figyelmet rá. A vélemények egyik része odakonkludál, bogy fertőző alapon keletkezik, mások bélban- talommal kapcsolatosan ismertetik, ugyancsak inasok a pajzsmirígv megbetegedésével hozzák összefüggésbe. Ugyancsak mások a hő- szabályozás (szervezet) hiányosságával. Hazai tudósaink véleménye szerint egy virus okozná a bajt, amihez még különleges körülmények is szükségesek, hogy közrejátszanak. Dr. K—c. Nem a komrnün idejéből való ez a kis megtörtént eset, mikor egyáltalán nem tartozott a csodák közé, hogy lakatos, gépész, stb., honvédelmi miniszter lehetett, vezérkari főnök, vörösezred parancsnok', stb. Nem ezt a felfordult világot értem, hanem ezt jóval 9 megelőzőleg, a milleneumi évet. amikor még a régi. ferencjózsefi fegyelem, stb. virágzott a maga teljességében, mikor minden hajszálpontossággal ment végbe a »reglement« szerint. A miUetiktmi évben esett meg, hogy a Budapesten állomásozó 16. gróf l'xküll Gil- lebandt (a huszárok, üskii Gilo Bandi) néven mondták, a jászkún fiúk, mert azokból regru- tálódott az ezred, kimustrálta az öreg lovakat, amelvek már nem feleltek meg a célnak, nagy parádé közepette elárv ereztette. így került elárverezésre az ezred trombitás őrmester. régi sok vihart látott, illetve hallott (az ezredes részéről elzengett huszár-imádságokat értem ez alatt) jó, öreg, lüghijjaS) lova is. 1 Egy napon itt is rendben volt minden, nem volt semmi kifogás. A nem parancsnokló ezredes, leadta a szabályszerű jelentést az ezredparancsnoknak, aki azt meghallgatta, intett a trombitásnak, szólaltassa meg a kürtöt, vigyázz-t fújjon és imára. Az ezredkürlös a parancsnak eleget tett és megfújta a kürtöt. Ebben a percben, nagy, vágtában, az előre kinyitott kapun, a szó: szoros értelmében, vágtázva jön be egy konflis, ide-oda dobálva a kocsit, egyenesen az ezred elé rohan és ott kocsival, mindennel együtt, az ezredes mellé áll. A kocsis alig tudta visszafogni a lovat. Megállva a konflis, azt hittük, hogy talán valamelyik, városban lakó önkéntes aludt el és az vágtázik. El voltunk készülve a legnagyobb viharra, mikor is reszkető tagokkal és ajkakkal kiugrik a kocsiból egy zsidó vi- géc. Még lélegzetet sem kapoti. A konflist egy szürke ló húzta és akkor láttuk, hogy a napokkal ezelőtt eladott ezred- trombitás szürkéje van befogva. Az az úton hallotta a kürtjelet, nem törődött semmivel, berohant a konflissal együtt a kaszárnyába és odaállt régi helyére, az ezredes mellé. Szegény kocsist is kerülgette a guta, amikor az ezredes el kezdte huszárimájával üdvözölni a megrémült kocsist és a még jobban megrémült, hebegő, reszkető vigécet. Az ezredesben aztán felülkerekedett a ló- szeretö ember, elmondatta mondókáját, odalovagolt a szürke mellé és megsímogatta, megdicsérte, hogy tudta, mi a kötelessége az ez- redkürt jelére. A ló a dicséretre nem akart tágítani az ezredes mellől, a kürtösnek kellett leszállni a lóról és elvezetni v olt lovát, a konflissal együtt. Üzent a front. Tiszay Kálmán és Győré László honvédek az F 235 tábori számról, messze orosz földről üzennek kedves szüleiknek, rokonaiknak, ismerőseiknek, hogy jól érzik magukat, amit viszont kívánnak. — Teatvér! Ne feledkezz meg ■ bomba- Tárodul lakról! Hozd be adományodat t mer«* kraztfoégbe! j
