Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)
1944-08-26 / 193. szám
1944. augwsztuí* 26« ZALAMEGYEI ÚJSÁG 0. i A vármegye tulajdonába a zalaegerszegi városi kórház Budapest, augusztus 26. — Munkatársunk táviratozz a — A belügyminisztérium hozzájárult ahhoz, rogy a zalaegerszegi városi kórházat a város Utal tett és a vármegye kisgyűlése által elfogadott kikötésekkel a vármegye tulajdonába /egye át. Annakidején megírtuk, hogy Zalaegerszeg /áros a nagy terhek miatt arra az elhatáro- uásra jutott, hogy a tulajdonát képező kór- rázat. mivel annak betegei egyébként is közel 50 százalékban nem a városból, liánom a vár- negye területéről adódnak és a vármegye terheit így nagymértékben a város kénytelen viselni, átadja a vármegyének. A kóvház egyébként is a sok ingyen beteg miatt évente nagy deficittel zárt. A város most átadja a kórházat a vármegyének, azonban kéri, hogy a városi jelleget is tüntessék fel a kórházon és megfelelően bővítse ki. így a város egy nehéz tehertételtől szabadult meg, viszont a vármegyének módja lesz egy jó vezetés alatt álló és jól bevezetett kórházat tovább fejleszteni olyan nívóra, mint amilyenek más vármegye kórházai, ez a vármegyének kötelessége is. Remélhetőleg így hamarosan megoldódik a szülészeti osztály kérdése is. — o — Miért nem lett Zalaegerszeg — nyaraló-üdülőhely? Zalaegerszeg, augusztus hó. Elmenekülve a fővárosból, az annyira idegölő, gyakori szirénázás és óvóhely-kellemetlenség elől, mostanában egy hónapon át baráti-rokoni háznál találtam itt igazi magyaros vendégszeretetre. Megismerve és megszeretve ezen bár igen csendes, de nagy termé- ízeti adottságokkal ékes városkát, most lm csókáskor felcsendül szívemben a hálaérzet, mely- lyel adózom az itt eltöltött oly nyugalmas és övezetes hetekért. Ezen hálámat lerovandó, pedig feltettem azt a kérdést: miért tnem lett már eddig is Zalaegerszeg hazánknak egy közkedvelt nyaraló-üdülőhelye és az eljövendő boldog békeidőben miképpen válhatna röviden azzá? Nyaralás-üdülés szempontjából, sajnos, igen hazafiatlanok voltunk ezideig. Idegen- forgalmi mérlegünk ezért hosszú évtizedeken át erősen passzív volt. Csakis a külföldi utazásnyaralás tetszett nekünk, könnyelműen elhanyagoltuk a hazai nyaralási lehetőségek igen gazdag kincsesládáját. Hogy csak egy közeli példára utaljak: a Wienerwald, Alsó-Auszt- xia, Stájerország minden falucskáját előzőn- lötték magyar nyaralók, költöttek ott temérdek pénzt. Pedig az a felkapott külföld sem különb a bérces-völgyes Zala-mennyországnál, amelyet napi, gyakran 15-—20 km-nyi kirándulásaimnál megismerhetni szerencsés voltam. Határozottan állítom: Zalaegerszeg legalább olyan kellemes nyaral ás-üdül est nyújt, mint Bezerédy Lajos SZOMBATHELY mint a Vetőmagelszaporító és Értékesítő Rt. kizárólagos főbizományosa mindennemű vetőmagot a legmagasabb áron ve«i és wstőmsgpa termelési szerződéseket a legelőnyösebben kftt, A termeltetett vetőmag után a törvényes felárat fizeti, Vetőmaivásáriésokhoz bizományosokat felvesz. a magyarok által egykor annyira felkapott Waidhofen a/'d Ybles, avagy St. Ruprecht pár órányi vasúti utazásra innen nyugatra. Egierszeg, mint város is, igen bájos, vonzó. A nagyvárosi, örökösen izgalmas sietésben, idegizgalomban élő, elcsigázott ember itt megtalálja azt a vidéki kisváros típust, amelyet a németek olyan találóan kfeijn-stadt néven becéznek (nem lenéznek). Valóságos kertváros ez, üdítő levegője, idegmegnyu£tató a csendessége, szemörvendeztető a látkép, amelyet a város körös-körül övező dombos-erdős vidék nyúlt. Rendkívül kincse a városnak a jnai i nyaralási igényektől okvetlenül megkíván t strandfürdő (különösen,, ha az kellően modemizáItatnék), a másik kincs pedig az a százfelé, a környékbe elágazó séta-kirándulás- hely, különösen az erdei sétányok, fenyő- és lomb rengetegek, amelyeket alaposan kiélveztem. Nagyon fontos azonban az itt nyújtott városi kultúra is: A temérdek üzletekben kínálkozó vásárlási-beszerzési lehetőség, a termelők által jól ellátott reggeli piac, orvos, kórház gyógyszertár, szükség esetére, és talán valamikor csak feltámad ismét Egerszegen a modem ember nélkülözhetetlen szórakozóhelye: a jelenleg (vájjon miért?) bezárt és néma mozgószínház. A nyaralásban igen fontos, elsőrendű tényező a lakás. Már pedig Egerszegen (sőt a környékbeli falvakban is) láttam sok olyan szép és tetszetős lakóházat, amelyekből egy-egy nyári pár hónapra könnyen nélkülözhető kiadó szoba akadna. Ez a nyaralási akció megvalósulás esetén igen jelentős jövedelemhez jutna, csak úgy mellékesen a helybeli lakosság. Sőt a nyároknak nyújtott ellátás révén a háznál kitermelt, saját terméseit is, kitűnően értékesíthetné. Ugyanez áll természetesen nemcsak a megyeszékhelyre, .hanem a természeti szépségekben olyan gazdag egész Zala megyére is, így például eddig teljesen kihasználatlan idegenforgalmi kincs, az ízes, magyaros göcseji vidék, amely különösen gazdag idegen- forgalmi attrakciókban. Amidőn pedig felvetem a Zalaegerszegnek nyaraló-üdülőhely rangjára emelésének problémáját, nem holmi újabb hatósági feladatra gondolok (úgyis túlterhelt máris a közigazgatás), hanem tisztára egy megfelelően irányított és megszervezett társadalmi akcióra. Egy megalakítandó (Zalaegerszegi Nyaraló és Üdülő Bizottság, konkomissió) számára, e téren igen hálás feladat hárulna, amely terv egy közeli, boldog békevilágban, hogy mielőbb megvalósuljon, ez volna szívből áradó, hálatelt búcsúszavam az itt eltöltött boldog és nyugalmas hetekért. Fi*U*-D6ry Ottó. Színház (Mozi helyiség) Igazgató: Károlyi János Nyitás szeptember 5-én Bérietek 20 százalékos kedvezménnyel Fábián János színházi titkárnál válthatók vasárnaptól mindennap 5—1> óra között a színházi pénztárban BALATONFÜREDI FILMKOCKÁK Bemutatja: MÁRKUS DEZSŐ T; s 25°-os fürdő 11. Balatonftíred, augusztus 20. Az augusztussal tikkasztó hőség érkezeit a Balatonra és ágylátszik, nemcsak egynapos hétvégi kirándulásra jött, hanem hosszabb időre. A vastag napsugártömeg úgy nyomja a víz hátát, hogy belemelegedett és fölszékkent a hőfoka 25-re Puha, meleg ujjai lágy bársonnyal bélelték ki a tó belsejét, amely mozdulatlan aláltságban sütteti hátát a Nappal. Az emberek tömegesen menekülnek habjai közé és külöuősen ünnepen, az Esterházy strandfürdő, az uszoda és a fenékfürdő nyugodtan kitehetnék a „Megtelt“ táblát. Legszebb közöttük a 3 éve épült modern, virágos, játszóterekkel felszerelt Eszterházy stand, ahol any- nyian szoktak lenni, hogy csak nagynehezea lehet néhány maroknyi vízhez jutni a sűrű emberfal között. Még szerencse, hogy a jól úszék számára rendelkezésre áll a somogyi partig kézéi tíz kiléméteres vízdarab, amit ők szívesen ki is használnak és gombostű nagy Ságban imbolygó fejikkel sok aggodalmat okoznak a parton maradt hozzátartozóknak. Az uszoda úgy hozzátartozik Füredhez, mint híresneves szénsavas forrása. Sárgára mázolt tornyos csúcsos teste évtizedek óta áztatja reszkető lábait a Balaton vízébei, Kosaraiban gyermekek, nyílt vizében pedig felnőttek lubicíj kolnak. Valami selymes, puha tapintása van a víznek, mint mikor édesanyánk végigcirógatja arcunkat és jóleső borzongás szalad végig bennttik. Sok a gyerek, akik hangos vidáman élvezik a jó Isten remek ajándékát. Az egyik 10—12 éves forma, derekán parafaövvel, kifelé tart a mélyből. A lépcsőn rokkant férfi ül. Alsólábszára térd alatt hiányzik. A gyerek érdeklődése mindjárt gyakorlati irányú és alkalomszeré : — A bácsi tud észni? A férfi barátságos mosollyal válaszol: — Nem. Segítés és a tudás fölénye lelkesedik a gyermek hangjában: — Pedig nem nehéz! Én szívesen megtanítanám a bácsit! — Te? Hiszen te sem tudsz! Parafa van a derekadon 1 — Az csak azért van, mert nem vagyok kitartó úszó ! — és magyarázni kezdte az úszás elméletét. A férfi rejtelmes mosollyal hallgatta és ? hirtelen belement a 3 méteres vízbe. Hátára \ fekidt és mozdulatlanul lebegett. Majd észni | kezdett befelé. A gyerek csodálkozva és hitetlenül nézte, i Látta, hogy a bácsi úszik, mégsem hitte és }, nyugodott. Hátha hamar kifárad, vagy valami j baja történik, hiszen féllába hiányzik... És beugrott a vízbe, utána úszott és kí- j sérte őt vigyázva, mentésre készen, parafásan, l mint az itthoni front 12 éves kis katonája!
