Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)
1944-08-22 / 189. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. augusztus 22. az ország javára kimagasló érdemeket szerezitek a művészetek, vagy a tudományok terén. A rendelet nem érinti a zsidók vagyoni helyzetéről szóló egyéb reáide[Mezeseket s több más szigorú megszorítást is tarchnaz a zsidó személyeket illetőleg. Washington. Washintomban USA, Anglia és a Szovjet-Unió értekezletre ült össze, hogy pemzetközi biztonsági szervezetet szervezzenek. A hírek szerint a tárgyaláson elvben máris megegyeztek s ,-enuek az a lényege, bogy a három hatalom lesz a felügyelő szerv, míg a többi a végrehajtó lesz. Tokió. Sigonicu japán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy' egy év óta nem a kínaiak, hanem az angolok ellen folyik a harc. — « — Berlin. A Faraié és Argent au között kitört német csapatok már a Szajna nyugati partján állanak és felvették a küzdelmet az angolszászokkal. • — Berlin. A német tengemlattjárók parancsnokának főhadiszállásáról jelentik, hogy német tengeralattjárók, különböző vizeken, 40.000 tómra ellenséges liajóteret süllyesztettek el. Az elsüllyesztett hajók főleg a kereskedelmi hajózáshoz tartoztak és értékes szállítmányokkal voltak megrakva. Ezenkívül a német tenger- ialattjárók a kereskedelmi hajózást biztosító, egy ellenséges repülőgépet is lelőttek. Leséi a Szerkesztőhöz! Kaptuk és közöljük az alábbi levelet: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Legyen szabad nagybecsű lapjában az alábbiakra felhívni az illetékesek figyelmét: Az ember bármelyik1 irányban járjon is a városban, lépten-nyomon szembetalálja magát a még mindig ordító, s ma már nem kívánatos zsidó hirdetésekkel, reklámokkal, megszűnt zsidó vállalatok, üzletek neveivel. A kórház melletti palánkon ma is látható a volt Schütz-féle zsidó cég hirdetése, valamint több más, megszűnt zsidó cégé is. Ezenkívül a vasútállomás helyiségei, nevezetesen a várótermek, még mindig őrzik falaikon a megszűnt zsidó vállalatok hirdetéseit. Úgy gondolom, hogy ehhez már semmiféle érdek nem fűződik, tehát felesleges, hogy a magyar közönség figyelmét még mindig magára vonják a zsidó cégek hirdetései. Az elmúlt évtizedekben úgyis tudomást kellett vennünk róluk. Ma már, hála Isten, senki sem kényszeríthet bennünket erre. Abban a reményben, hogy úgy a hirdető- vállalat, mint a Máv., gondoskodik arról, hogy ezek a nem kívánatos hirdetések véglegesen eltűnjenek a magyar közönség szeme elől, soraim közléséért köszönetét mondva vagyok tisztelettel: Teljes aláírás FÜLÖP ISTVÁN: Söjtör a szövetkezet zalai bölcsője Pajthy Elek plébános a szövetkezeti gondolat apostola i. — Kiküldött munkatársunk'* ói — Söjtör, augusztus !ió. Békére vágyó .nyári virradat!... Áldást ígérő zalai mezők ! . .. Benned hisz a \ eriejtékes- j homlokéi falu gyermeke... Az ú j kenyérrel J keresztelt földek pihenő teste új munkára, f egy biztatóbb ígérettel tele küzdelemre hívogatja népét. Nincs szünet az örök teremtésben. A természet törvénye nem tűr tarlókat. Magvetést és virágnyílásra vár. Vért öntöz és életet támaszt. Erdőket irt és bölcsőket ácsol. A Föld, ez a végtelen világ, egy mérhetetlen koporsója parányi létünknek. Csak egy pirinkó sejt vagyunk a nagy mindenségiben, amelyből, ha eltűnünk, csak annyi, mint amikor kérges tenyerével egy szem búzát elvet a mező cselédje. És mégis megvan isteni rendeltetésünk. Azért vagyunk, hogy lelket és virágot hozzunk, ölömet és vigasztalást sugározzon a szemünk ésA ujjongva hinni tanuljunk a kétkedő világban ... ... A gondolatok mélyen szántanak Iwele szívembe, míg vastagon nyelem a föld porát. Szememet csípi a verejték. Az út rázós -és) zötvög. Rekkenő a hőség, de hízom, hogy elérem* a falut... A becsületesség bölcsője Söjtör. 1803. Deák Ferenc szülőföldje. Innen indult a világba a bölcs és az igaz- ember. Szerette ezt a földet haláláig. »Kedves szülőföldem, — írja választóihoz — amelyen életem legnagyobb részét töltöttem, amely látta bölcsőmnek ringását, amelyhez legszorosabb és legszentebb lángok kapcsolnak.« így szeretni hazáját és földjét csak bölcs ember képes, mint ahogy Deák szerette szenvedő nemzetét a népek forrongó viharában. .. Ki gondol ma szülőföldjén a bölcsesség és az, igazság bátor hajlékára, ki meri vele elmondani: csak az lehet szabad,, aki igazságos. De boldogok lehetnénk, ha úgy megvetnénk a nagyravágyást és hiúságot és erkölcsi világmik csak egyet fogadna el sajátunknak; az önzetlenséget. Méltán lehetne büszke ez a falu, amely ölében ringatta a haza bölcsét. Talán jobban tudná értékelni azt a hajlékot, hol nemzetünk fedhetetlen szándékú fia születeti, ha ismerné és nem feledte volna el az a férfit, akiről testvérbátyja így nyilatkozott: »... küldök helyembe olyan fiatalembert, akuiek a kisujjában több tudománya és képessége van, mint az én egész valómban.« Megérdemelné, hőgy szobra, ércbeöntött szelleme, ott vigyázna és őrködne szülőháza előtt. Büszkén emelhetné meg kalapját, magyar becsülettel, az egész falu népe, mikor munkára indulva, vagy7 fáradtan, munkából térve, arra vinné útja. De ne vessünk szemére semmit a falu dolgos és iparkodó népének, hisz nem rajtuk múlt mindez. A söjtöri szövetkezet apostola Pajthy Elek, a falu egykori plébánosa, hívei lel ki gondozása mellett fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy tiszta erkölcsi alapokra helyezett szövetkezeti életet teremtsen és ezzel lehetővé tegye, hogy boldogabb legyen a családok otthona. A jó pap önzetlen élete, emelkedett lelkisége, sole nehézségeken segítette keresztül nehéz harcaiban, míg eljuthatott az erőteljes gazdamozgalom célkitűzéséig: saját erejében bízó és tiszta szövetkezeti szellem szilárdságát biztosító szervezet kiépítéséig. Egyedül kereste azokat a módszereket, mely- lyel összekovácsolni igyekezett azokat a kétkedő erőket, akik soha nem híztak abban, hogy az összefogás hatalma csodákat tud művelni egy falu életében. A munkája eredményessé akkor vált, amikor eltűntek az aka- dékoskodók és soha semmit sem akarók és azok, akik keményen mei leálltak, •• megértették azt, hogy az egység a falu boldogulásának feltétele. A hosszéi évek munkája, megért gyümölcse, ízlett a jóakaróknak, de megjelentek az irigyek és a harc hosszú évtizedekre terjesztette ki fonákságait. De, mint a jóságos pap példaképe, megtudta teremteni áldásos, életével azt a szellemet, amely az öntudatos szövetkezeti mozgalom rugója és gyökeres mozgatója lett. Népszerűségéről a mai napig is szívesen beszélnek, akik ismerték. Testi erőben éppúgy, mint szellemiekben, fölötte állt sokaknak a környék vezetőinél. Gyakran ellátogatott jó- híveihez, de különösen szerette a szövetkezeti tagokat. Szív esen időzött -együtt munka közbe« népével. így történt meg egy alkalommal vele, gabonahordás közben, a következő kis tréfás eset: Szívességre kérték. Ha már itt van, hát segítse tolni a gabonásszekeret. Ismerve irtee- értő szívét és erejét, helyet engedtek nefci az egyik lőcsnél. Melléállva, nekivetette vállát a nehéz tehernek, a szekér könnyűszerrel szaladt a helyére. A munka elvégzése után megköszönték a segítséget és mosolyogva elmondották, hogy mind a ketten visszafelé tolták a szekeret. A jo pap mosolygott a tréfán és csak ennyit mondott: — Hej, barátom, ha én valahol megvetem a lábamat: és neki rugaszkodom, ott menni kell mindennek, ha törik, ha szakad! Ez a becsületes nekirugaszkodás jellemzi egész életét. A tejszövetkezet megalakul Négy' évtizede annak, hogy hosszú töprengés és akarás után 1904-ben összejött m tejszövetkezetet alakító közgyűlés. A gyűlé» azzal zárult, hogy ha már a plébános úr annyira akarja, hát legyen. Egymásután jegyezték az üzletrészt. Szaporodott a tagok száma. Helyiség is került. Megindult a csarnok, örömmel hordták cserépfazékban és kannában vagy csuporban, lányok és legények, este és reggel a tiszta tejet. Nagy újság volt ea Deák falujában. De bölcs volt a gondolat, akár csak szülöttje. Évek teltek. Az ideig lene» helyiség kicsinek bizonyult. Csarnokot kell építem. 1907-ben költözött a szövetkezet az újonnan épült, 8302 koronás helyiségébe. A közS űlés Pajthy Elek -elnök úrnak az építés rül tanúsított buzgóságát teljes elismerésével és nyilvános köszönetével jutalmazza meg. Három év alatt a szövetkezet vagyona 12.526 koronára szaporodott. Itt érdemes megjegyezni azt, hogy hazánkban éppúgy, mint ma, nemigen szerették a vajait,, 2 K. 45 f-ért szállították kilóját Marburgba. Ma már ebben az időben versengéjS indult a söjtöri vaj ért. Annyira ment már a kereslet külföldön a jóízű zalai vaj; iránt, hogy külföldről érkeztek árajánlatok az 1910. évi vaj megvásárlására. Igaz, hogy Budapest nem nagyon kínáigiatta koronáit, de Becs, a császári város, elvolt telve a söjtöri vaj dicséretével. Olyannyira, hogy — ahogy! a nevekből is megállapítható —, .Inda késő unokái rejtőztek meg a 3 bécsi zsidónév mögött. Az első közgyűlés határozata az lett, hogy egy újabb hirdetményt tesznek közzé a »Köztelek«-be. Eredmény az lett, bogy a 3 zsidó helyébe hat jelentkezett és a vájj 1 ára nem 2 korona 45 fillér lett, hanem 2.92 K. És nem a bécsieknek sikerült megv ásárolni, hianem megvette helyben: Weisz Lőrinc, ö persze továbbra is csak hitsorsosainak szállította. így festett a zsidók kereskedelmi térhódítása a világháború előtt a söjtöri vaj körük (Folytatjuk.) t
