Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)
1944-08-19 / 187. szám
ZALAMEGTEI. ÚJSÁG 1944. auguscttn» 19. A ZALAIGAZDAELET A Gazdasági Egyesület, a Zalamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete, Méhész Egyesület és a zalai Gazdakörök hivatalos rovata Miért is alakultak a Megyei Tejszövetkezetek? Irta: Dr. Vajda I. Kornél a Zalamegyei Tejsző vetkezetek Szövetkezete igazgatója ? XII. Helyes gazda védelem szempontjából teljesen tarthatatlan állapot az, ami ma — kivéve a tolnamegyei helyzetet —, fennáll a tej feldolgozóipar rendszerében és abban a támogatásban, amit élveznek a termelő gazdával szemben, annak olyan hátrányára, aminek egyszer súlyos következményei lehetnek, ha gyökeres változás nem történik e téren. Teljes mértékben érezhető ez a visszásság és igazolást nyer az a tény, hogy tejgazdaságunk kezdettől fogva helytelen utakon jár, ha a történteket és á ma is uralkodó helyzet nagy ellentétét felvázoljuk. Lehetséges-e az, hogy a tejtermelés előmozdítását illetően szinte kiabálva követeljük a legteljesebb belterjességet: jó fajták kiválogatását, kitenyésztését, törzskönyvezést, drága apaállat tartását, állandó nagy költséggel járó vérfelfrissítést külföldi tenyészállatok behozatalával, termelési versenyeket, kiállításokat, minőségi termelést, a közegészség által megkívánt tisztaságot, annak fokozását, helyes rét- és legelő gazdálkodást, szántóföldi takarmánytermelést, a takarmány jóminőségben való betakarítására- irányuló eljárások bevezetéséit, silók építését, okszerűen végzett egyedi takarmányozást. Egészséges istállók építését, állatvédelmi eljárások helyes betartását, pásztorképzést, helyes fejési rendszerek elsajátítását, megfelelő tejkezelést, szövetkezeti és egyél) gyűjtőhelyek költséges fenntartását, és még szinte felsorolhatatlanul sok mindent, ami ezzel szervesen összefügg. Ugyanakkor, amikor e felsoroltak mind a termelő gazda gondját képezik, lehetséges-e, hogy az annyi gonddal és kockázat vállalással előállított tejet csak a legkülterjesebb módon lehessen értékesíteni, tej, legfeljebb tejszín alakjában. Akkor, amikor a dolog természeténél fogva egyetlenegy termelési ágban, akár mezőgazdasági, akár ipari termékekről van szó, nem a nyersanyag előállítása, hanem annak kész termékké való feldolgozása jelenti a legősibb és emberemlékezet óta a jövedelmezőbb foglalkozást. Rendkívüli gyarmatáruk esetét eltekintve, szeretnénk látni azt az embert, aki ezt a tényt meg tudná cáfolni. Ilyen nincs, de olyan annál inkább, aki a magyar tejtermelő gazdának ebben a szinte húbéresi állapotban való tartását kívánatosnak tartja a tejipar szolgálatában az emberi kor legvégső, ide nem látszó határáig. Ennek az állapotnak megváltoztatásán vannak hivatva segíteni a Megyei Tejszövetkezetek, éspedig úgy, hogy ez az áldatlan harc végérvényesen a tejtermelő gazda javára dőljön el. Az iparinak mondható tejtermelés nem a termelés, hanem a nyerstermék tejnek, vaj-, sajt és egyéb számtalan késztermékké való feldolgozása a jövedelmezőség forrása. Itt van a tejtermelő gazda és lejszövetkezeteinek erőtlenségét jelentő kiinduló ok. Mert a termelő és fogyasztó közé be- ék o -ődött a gazda által megteremtett kezdet után az úgynevezett — tejfeldolgozó ipar — ki' a:á!.iíva a jövedelmezőbb foglalkozási részt, akkor, amikor a termelés kockázatából seinrni- tiévciiTiev ozendő terhet nem v isel. Vájjon, nem cleg bizonyíték-c ez arra, hogy ez az ipar a le 1 > • iosabb mezőv'uzdosáííi termelési ág leris szóltunk, hogy az általa feldolgozott árú elosztásával még külön hasznot szerez magának. Arról pedig külön fogunk egyszer írni, hogy mindenkori üzletmenetének kívánatos egyenlegét hogyan tudja ez az ipar állandósítani, a terheinek a termelőkig való visszahárítása által. Ami a tejtermelő gazdát illetően gyökeres változást hozott a tejszövetkezetek javára, azt azok az intézkedések jelentették, Amelyeket az első Megyei Tej szövetkezet, a T. T. Sz. hozott határozatban tagjai védelmének érdekében, azok kiszolgáltatottságának megszüntetésére. Ezeket az intézkedéseket tartalmazzák a Megyei Tejszövetkezetek általános eladási feltételei és valamennyi tagszövetkezetükre érvényes szerződéseik alapelvei. Az egész nem több mint négy-öt nyomtatott oldal, de minden tekintetben teljes védelmet jelent a gazdasági kiszolgáltatottság és az ellenfelek kénye-kedve ellen. Ennyi kellett ahhoz, hogy e téren rendet és a megérdemelt tiszteletet megteremtsük. (Folytatjuk.) MÉHÉSZET Rovatvezető: TÍMÁR JÁNOS méhész A július 23-án tartott közgy űlésünkön, az igényelt cukor helyett beszolgáltatandó méz- mennyiség ügyében várakozó álláspontra való helyezkedést ajánlottak tagjainknak. Azt vártuk, hogy a rossz hordási viszonyok miatt a mézbeszolgáltatást 1945. évre fogják általánosan elhalasztani. Sajnos, ez nem így történt. A »Hangya« központja már mindenkit, aki méhetető cukrot vett igénybe, felszólította a méz beadására. Kérjük tagjainkat, hogy aki csak tudja, augusztus 31-ig a mézet kijelölt kereskedőnek adja le. Aki pedig se- hogysem tud eleget tenni kötelezettségének, az kérvényt adhat be a- földművelésügyi minisztériumhoz. (Budapest, IV. Kossuth-tér 11) Ebben kérheti a beszolgáltatás elhalasztását 1945. évre. A kérvényben meg kell okolni, hogy miért nem tudja a kötelező mennyiséget beadni, méhbetegség (vérhas) árvíz, stb. Meg kell említeni azt is, hogy milyen volt az időjárás és mennyi cukrot kapott. A kérvényt a községi elöljáróságnak igazolni kell, hogy a felhozott indokok megfelelnek a valóságnak. De még így sem biztos, hogy a beszolgáltatást el fogják 1945-re halasztani. A kérvényt, miután az elintézése igen körülményes és az eredmény is bizonytalan, csak az adjon be, aki méheitől esetleges őszi hordás után sem tud peregtetni, vagy valamelyik méhésztársától sem tudta a szükséges meny- nyiséget beszerezni. Felhívom méhésztársaim figyelmét, hogy akinek kérvényét elutasítják, annak minden kg. beadandó méz után a hatósági ár ötszörösét kell megfizetnie. Ez bizony igen drága méhetető cukor lenne! x Vártuk a méz maximális árának a felébben is csalódtunk. A földművelésügyi miniszter június 30-án megjelent 703.200/1944« sz. rendeleté a múlt évi maximális mézárat hagyta érvényben, azaz 5.40 pengőt. Esetleg, aki felszállítja Budapestre, ott eladhatja aj pengőért is. Akinek a birtokában »Július« jelzés# szeg, vagy sodronyutalvány van, azt feltétlen augusztus 30-ig váltsa be, mert 30-a után érvényességét veszti. Közíeménysorozatunkat a jövőheti számban folytatom. Kérem méhésztársaimat, hogy, szíveskedjenek a Zalamegyei Újságot állandóan figyelemmel kisérni. Okos, előrelátó \ kereskedő jól tudja, hogy jüvőjét szolgálja ha most is hirdeti cégét l is Hirdessen a Zalamegyei Újságban A ZENÉSZEK GENERÁLISA Mig Beethoven utolsó napjai alatt se akisem niagyon törődött vele és halála órájában sem volt nála senki, temetésén egész Bécs megj jelent és a katonaság is kivonult, nemcsak! hogy a tömeget visszatartsa, hanem, hogy űíI lutoísó tiszteletet is megadja a nagy zenésznek. Egy idegen járt arrafelé c,s látva a nagj tömeget, amelyen nem tudott átvergődni, meg kérdezte az egyik ház előtt előtt a házmesternél, hogy mi történik itten? — Hát miaga nem Vadja? — csodálkozol |az öregasszony —, nagyon messziről jöhet hogy nem tudja, hogy a zenészek generálisát temetik mostan. Rvjiárs! Fúrtál Ónk bátor népeknek lesz haza jók s vérkép eltűnnek * gyáva nemzetek! Antibolsevisia Ifjúsági Táfoofl Jelentkezni lehet mindennap délután i és 9 óra között. Kossuth Lajos-utca 2. száit «agyirl :
