Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)

1944-08-19 / 187. szám

XXVII. évfolyam, 187. szám. ÁRA 20 FILLÉR. Í944. augusztus 19., SZOMBAT« Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga? — kérdezi szinte kétségbeesve, sikoltva a magyar, aki ma vizs­gálhatja a magyar élet jelenét és jövendőjét, «.mely felett soha nem látott vészek, az egész világot megrázkódtató viharok zúgnak el. S mi most lélekben térdre roskadva esdeklőnk, s a háború hatodik esztendejének küszöbén szinte megbabonázottan fordulunk István király felé, «ki annyira bölcs és annyira nagy uralkodó volt, az isten kegyeiméből, hogy egy örök magyar élet részére rakta le országunk alapjait és ma, amit tulajdonképpen magyarságunk tör­ténelmének nevezünk, nem más, mint Szent István zseniális alkotása. Szent István volt a magyarság első szentje, hogy úgy mondjuk, véreskezű szentje. Koppány halála örök me­mento a széthúzást szító magyarnak. De István király, nem emberi kegyetlenségből, hanem bölcsességből gyilkoltatott, mert biztos volt ab­ban, hogy csak így biztosíthatja jövőnket. .Jö­vőnket, amely a világ minden nemzet jövendő­jénél nagyobbra hivatott volt a múltban és az marad mindörökre, amíg magyar él ezen a Teremtőjét megcsúfolú sárgolyón, amelyből, Madách szerint, »hiányzik az összhangzó érte­lem«. Mert mi ina a világ? Egy végtelenül összezavart összhang!alanság, amelyben az em­berek egymást gyilkolják, holott ott van fejük felett az örök, krisztusi parancs: »szeressétek egymást, mint én szerettelek titeket«. Hol va­gyunk ettől a szeretettől? Talán Szent István­nal örökre eltemették? Pedig ő mennyire sze­rette ezt a nemzetet és mennyire gondolt a jövendőjére, amikor alázatos szívvel felaján­lotta koronáját a Boldogságos Szűznek, aki­nek gondoskodása minden szenvedésen és bajon keresztül is felettünk és raj tunk van. Meg­szédül az ember, ha visszanéz Szent István nagyságára. Ma azt mondjuk, művelt, bölcs, •kos emberek járnak a világban. De vájjon hol vagyunk az ő bölcsességéhez? De Vájjon ki tud ezeresztendőkre olyant alkotni, hogy az mindenkor megfeleljen a kornak és biztos «lapja legyen egy országnak? A mi István királyunk ezt tette! Félrerakta a büszkeségét, fajának kemény katonaságát, amely vesztét», okozta volna és kérőén nyújtotta ki kezét Róma felé, ahol a világ boldogulását érezte? •zékehii. Két világ között választhatott s o Bizánc és Róma közül az utóbbit választotta, bár emez nemzete vérmérsékletének és kap­csolatainak is jobban megfelelt. Micsoda láng­elme kellett e kettő közötti különbség fel­fogására? Látta már akkor, hogy Kelet az örök forrongás, a bizonytalanság és az elmaradott­ság, Nyugat pedig a műveltség és a világ) haladása. Pedig talán ezeresztendő szenvedé­sétől mentesült volna a magyarság, ha Kelet­hez csatlakozik és az önként vállalt ütköző­pont hálátlan szerepét másnak engedte volna át. De ki tudta volna vállalni ezt? Csak aj magyarság, amelynek olyan szilárdak alkot­mányi cs nemzeti alapjai, hogy bírta a csapá­sokat, olyan kemény, mint a szírt és elpusztít­hatatlan. Talán, ha beáll a keleti hatalmi törekvések zászlóvivőjének, ma világhatalom, így azonban kis nemzet vagyunk, mert Nyu­gat, amelyhez csatlakoztunk, elfogadta ugyan áldozatunkat, hogy megvédelmezzük, de soha­sem vállalt testvérének, hogy védelmet is nyújt­son a harcokban. Magunkra maradtunk! Ke­letre vigyázott a kardunk, és nyugattól kul­túrát lopkodtunk áldozatunk ellenértéke kép- pen. És mégis, ma ismét önfeláldozással, Szent István halála után 906 esztendővel, megint harcban áll a magyar. Pedig nem is Közön­séges ez a harc. A keleti Kárpátok kapujában Ä magyar légierők jó eredménnyel bombázták Kolomea repülőterét Tizenötmillió halottat veszített a Szovjet -- El­keseredett harcok dúlnak Dél - Franciaországban 10 lengyel korosztályt mozgósítanak a Szovjet érdekében — Hudson súlyos beismerése az angol élelmezésről — Légitámadás Ploesti ellen • A Magyar Távirati Iroda közli a honvéd- vezérkar főnökének jelentését: A műit héten a magyar csapiatok arcvona- lán nem került sor harci cselekményekre. Csu­pán fel déri tőtevékenység v o 11 mindkét részről- Légierőnk jó eredménnyel bombázta Kolomea repülőterét. Légvédelmünk 11 gépet lőtt Le. Az ország területei ellen csak kisebb ellen­séges kötelékek intéztek légitámadást néhány vidéki város ellen. A károk úgy emberélet- j ben, mint anyagiakban jelentéktelenek. A tá- ! madók közül 2 gépet lelőttünk. TOKIÓ. $ A szovjet lakosság, egy most visszatért j japán újságíró szerint, azt remélte, hogy az j északfrancia területek eíözönlése után vége lesz j a háborúnak. A Szovjetunió népe fáradt és az utcákon csupán 60 éven felüli és 14 éven aluli férfiakat lehet látni. Más mindenki katona. Becslése szerint a szovjet 15 millió embert vesztett. BERLIN. Dél-Franciaprszágban St. Raphael és Hiers között, a Maos hegynél, ádáz harcok folynak. ! A völgyben a németek körülzárták az ejtő- j ernyővel leszállt angolszász csapatokat. Can- » nesban kemény utcai harcok folynak és az ellenfél mindent elkövet, hogy ejtőernyős csa- ' pataival megteremtse az összeköttetést. Tanion ! mindkét oldalán meghiúsult a partraszállási kísérlet. — Az északfranciaországi területen { Chartres városát még tartja a német hely- ] őrség, minden támadással szemben. Bresttől északra 17-én nagy harcok fejlődtek ki a vé­dők és a támadók között. Loirent az elmúlt napokban nagy légitámadások érték. Rom- | bouiemél a németek bekerítették a támadókat. | MILÁNÓ. Az olasz hadszínterén a LigUri-tengertől ] az Adriáig csend volt. Csupán az Arnón ki- 1 séreltek meg átkelést az angolszászok, de visz- l szaverték őket. i TOKIÓ. Lisszaboni jelentés alapján közlik, hogy bárom brit hajón lázadás tört ki. A három' hajó mintegy húsz fellázadt legénységét rész­ben kivégezték, részben siílyos {egyházra ítél­ték. — o — BUDAPEST. Augusztus 31-től a kárpátaljai területekre,, Ungvár, Munkács stb., területére, csupán ha­tósági igazolvánnyal lehet utazni. AMSZTERDAM. Gandhi levelet intézett Lord Wavelhez, amelyben annak a meggyőződésének ad ki­fejezést, hogy olyan erősnek kell lenni India népének, hogy legyőzze az angolokat. Szerinte ezt szellemi téren is megvalósíthatja. — © — STOCKHOLM. Lublinban megbeszéléseket tartottak első­ízben a szovjet-lengyel bizottságok, amelyen elhatározták, hogy 10 lengyel korosztályt azon­nal mozgósítanak a szovjet érdekében. KRAKó. Német jelentés szerint a varsói felkelést a krajova-szervezet csinálta. A felkelés folya­mán utcai harcokra került sor, amelyekben nőket és fiatalkorú gyermekeket is kénysze­rítettek. Ezideig azonban semmi segítséget nem kaptak. Német részről nyugodtan ítélik meg a helyzetet. BUDAPEST. A kultuszminiszteri rendelet értelmében Budapesten szeptember 15-ig minden rendű! és rangú iskolában meg kell indulni a taní­tásnak. A vidéki gyermekek maradjanak a mostani helyükön. (Folytatása a 8. oldalon.) dönget a rém, mint a 13. században a tatár és roppant tömegével elnyeléssel fenyeget. Ott hullámzik a kapunk előtt s várja a rést, hogy beosonjon és elárasszon, mint a zápor, amely felborítja a templomainkat, családi házainkat, és mindent magával sodorjon, ami szent előt­tünk és magyar. Szent magyar napunkon tehát könyörögjünk Hozzá, nemzetünk, vallásunk, hi­tünk és magyar?águnk megalapítójához: Szent Istvánhoz, hogy segítsen bennünket, erősítse izmainkat, és tegye keménnyé a szívünket, hogy higgyünk az igazunkban és szeressük egymást, ahogy ő szerette áldozatok' árán is a nemzetet... Hol vagy István király? Téged magyar kíván... Érzed-e, hogy könnyünk őszinte? Ha igen, segítsd meg népedet és esd le a kegyelmet Istenünktől, hogy szenvedésünk ezeréves hulláma után végre új békés ezer­esztendő köszöntsön ránk, hogy, megvalósít­hassuk a Te elgondolásodat: Mária országát, ! amelyben megtalálja egymás kezét a magyar! ; Emeld intésre ismét szent jobbodat, hogy a j világ kataklizmájában meglássuk jövendőnk és | boldogulásunk útját. (sz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom